Az iroda feladata az érdekképviselet a legtágabb értelemben - információgyűjtés és -szolgáltatás, kapcsolattartás EU-intézményekkel, brüsszeli magyar és külföldi képviseletekkel, partnerkeresés, imázsépítés, lobbitevékenység, illetve a magyar kutatási eredmények széles körű terjesztése Brüsszelben.

Az új brüsszeli iroda voltaképpen kettő, egymással szoros együttműködésben: a H4 a megyék közvetlen kapcsolódási pontja, míg a HunOR a kutatási-fejlesztési-innovációs szféra - különösen a kis- és középvállalkozások - tájékozottságát kívánja növelni. A brüsszeli jelenlét megteremtését alapvetően az indokolja, hogy jelenleg korántsem éri el a kívánt szintet Magyarország részvétele az Európai Unió közös kutatási-fejlesztési és innovációs programjaiban.

Az EU által kínált pályázati lehetőségek komoly erőforrást jelenthetnek a nemzeti innovációs fejlesztéspolitikában, a versenyképesség növelésében. A K+F+I források növekedni fognak az EU 2014-2020-as tervezési ciklusában: a mostani 53 milliárd euróhoz képest 80 milliárd euró jut majd a Horizont 2020 elnevezésű programra, melynek kiemelt támogatott területe az alkalmazott kutatás és fejlesztés. Az új típusú magyar megyekoncepció értelmében a szűkebb értelemben vett K+F+I szektor mellett a megyék és megyei jogú városok számára is kiemelkedő jelentőségű, hogy hatékony brüsszeli képviselettel rendelkezzenek, biztosítva ezzel a hatékonyabb forrásfelhasználást.

A hétfői nyitó rendezvényen Kovács Tamás Iván brüsszeli magyar nagykövet - mint arról előzetesen tájékoztatta az MTI-t - egyfelől hangsúlyozni kívánja, hogy a régiók egyre fontosabb szerepet játszanak az unióban, és ez a brüsszeli döntéshozatal melletti lobbitevékenységet is igényel. A megyéknek ezért - véli a nagykövet - elengedhetetlen a jelenlét, a friss tájékozódás az uniós fejleményekről.

Ami a K+F+I szektort illeti, Kovács Tamás Iván felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar nyilvánvalóan nem a legnagyobb gazdaságok köze tartozik az EU-ban, de a tudomány területén és a találmányok szempontjából az élenjárók közé tartozik. A nagyobb uniós forrásbevonást nyomatékosan indokló szempontnak tartja a nagykövet azokat a statisztikai adatokat, miszerint jelenleg Japánban a nemzeti össztermék 3,4 százalékát, az Egyesült Államokban 2,6 százalékát, az EU átlagában 2 százalékát, Magyarországon viszont csak 1 százalékát fordítják kutatásra, illetve fejlesztésre.

Ezért fontos, hogy a magyar kutatók ledolgozhassák hátrányukat, és az eddiginél jóval sikeresebben vehessenek részt európai kutatási és innovációs programokban.A megnyitó ünnepségre jelezte részvételét Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, Szeneczey Balázs, budapesti főpolgármester-helyettes, illetve Thomas Wobben, az EU-hoz kapcsolódó Régiók Bizottságának igazgató-osztályvezetője is.

Kapcsolódó cikkek