"Úgy hiszem, hogy ha ezek az intézkedések megvalósulnak, az biztonságosabb, stabilabb és hatékonyabb bankrendszert eredményez, amely eleget tesz a polgárok, a belső piac és az uniós gazdaság elvárásainak" - mondta Erkki Liikanen, a finn jegybank elnöke, aki korábban maga is uniós biztos volt.A finn jegybankelnök és Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos is többször hangsúlyozta a szakértői csoport függetlenségét. Barnier elmondta, hogy a csoport ajánlásairól hat hétig tartó nyilvános konzultáció kezdődik, a bizottság pedig mindent összesítve dolgozza majd ki a konkrét jogszabály-tervezetet a bankszektor hatékonyságának javítása, versenyképességének megőrzése és az egységes uniós piac integritásának növelése érdekében.

A francia biztos leszögezte, 27 tagállamban gondolkodik, a jelentés ajánlásai is ennyire vonatkoznak. Egyetlen egységes piac, azonos játékszabályokkal - fogalmazott Michel Barnier."A jelentés rámutat, hogy a bankok a múltban túl nagy kockázatot vállaltak, és fontos ajánlásokat tesz annak érdekében, hogy a bankok biztosan ügyfeleik érdekeit szolgálják" - mondta Michel Barnier.A szakértői csoport jelentése megállapítja, hogy a bankok a pénzügyi válságot megelőző időszakban nemcsak túl nagy, hanem túl összetett vagy ingatlanalapú kockázatot vállaltak, és túlzottan a rövid távú finanszírozásra hagyatkoztak, a kockázatvállalásnak pedig nem volt megfelelő tőkefedezete. Ezzel együtt a pénzügyi intézmények közötti erős kapcsolat magas rendszerszintű kockázatot eredményezett - magyarázza a Liikanen-jelentés.A kockázatos pénzügyi tevékenységek jogi különválasztását a betétkezeléstől és a hitelkihelyezéstől a javaslat holding formájában, egy bankcsoporton belül ajánlja megvalósítani. Ezzel a Liikanen-jelentés szerint kockázatos ügyletek és a társadalmilag legfontosabb banki tevékenységek - amilyen a szakértők szerint például a betétkezelés és a reálgazdaság finanszírozásának elősegítése - különválnak. Így az egyik nem jelent kockázatot a másikra, valamint az adófizetők kockázatát is csökkenti azáltal, hogy a bankcsoporton belül különálló kereskedőház nem jelent fenyegetést a betétekre, amelyeket a tagországok különféle mértékben garantálnak.

A Liikanen-jelentés tanúsága szerint a szétválasztás egyaránt csökkenti a bankok összetettségét és egymástól való függésüket is. A bankcsoportok egyszerűbbek, átláthatóbbak lesznek, könnyebb lesz őket ellenőrizni, szabályozni, végső soron pedig talpra állítani vagy szanálni is - áll a jelentésben.A szakértők második intézkedésként azt javasolják, hogy a tervezett jogszabály tegye lehetővé a betétkezelő-hitelező pénzintézetről egyéb tevékenységek leválasztásának előírását is. Ezt a bankok által készített "hatékony és reális" talpraállítási és szanálási terv alapján lehetne elrendelni - vélekedik a szakértői jelentés.Harmadikként a jelentés készítői kívánatosnak tartják, hogy a bankok úgynevezett "bail-in" eszközöket alkalmazzanak, amelyekkel - a "bail-out"-tal szemben - nem közpénzből, hanem a befektetők forrásaiból finanszíroznák az esetleges veszteséget, a bank feltőkésítését.

Ez a gyakorlatban a bank adósságának átrendezését jelenti; a pénzintézet által kibocsátott hosszú lejáratú kötvényeket szükség esetén leírják vagy részvényre váltják. A Liikanen-jelentés szerint az ilyen adósságból képzett tartalékokat világosan definiálni kell, és ennek a helyét meg kell határozni a követelések hierarchiájában, hogy a befektetők világosan érthessék, mekkora kockázatot vállalnak ezzel.Negyedik intézkedésként a Liikanen-csoport a kockázati súlyok és a tőkemegfelelési követelmények felülvizsgálata mellett javasolja, hogy a kockázatkezelés legyen konzisztensebb, a bankok belső modelljeit az Európai Bizottság is vizsgálja meg annak céljából, hogy megállapítsa, elegendő-e a tőkemegfelelés a bankcsoport betétkezelő és a kockázatosabb kereskedést folytató része kockázatának fedezéséhez.A szakértői csoport, amely kedden fejezte be munkáját és adta át jelentését a bizottságnak, végül ötödik intézkedésként javasolja a bankokra vonatkozó szabályok megváltoztatását, a felügyelőbizottságok és igazgatótanácsok pozícióinak megerősítését, a kockázatkezelés javítását, a kockázatok jobb átláthatóságát, valamint a pénzintézetek nagyobb szankcionálhatóságát.

Kapcsolódó cikkek