Csak három-öt év után termelhet évente 20-30 milliárd forintnyi adóbevételt az államnak az online szerencsejáték-ágazat - vélik a Figyelő Onlinenak nyilatkozó iparági források. A parlament kedden mindenesetre elfogadta azt a hétfőn benyújtott indítványt, amelyben a kormány pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolta. A törvény szerint pénznyerő játékautomatákat a jövőben kizárólag koncessziós kaszinókban lehet üzemeltetni, ebből azonban mindössze három van az országban. Lázár János hétfőn azzal indokolta a lépést, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket, másrészt szerinte súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban. A kieső bevételeket az online szerencsejátékok bevételeivel ellensúlyoznák.

A kabinet terve azonban feltehetően egy olyan szakmai anyagra épült, amely valóban 20-30 milliárd forintnyi bevételt valószínűsített, ám nem azonnal az első évben, hanem csak azt követően, hogy a piaci szereplők megmozgatják a hazai piacban még nagyjából rejlő 30 százalékra becsült potenciált.

Az első évben legfeljebb 5-10 milliárd forintot szedhet be az állam, azaz a tegnap elfogadott jogszabály nagyjából 10-20 milliárdos rést üt a jövő évi büdzsén. A jelenleg hatályos szabályozás ráadásul csak az online piac kisebb részét, az internetes lóversenyfogadást és a személyes részvétellel szervezett kártyajátékokat érinti. A klasszikus szerencsejátékok, mint például sportfogadás, online póker vagy a kaszinó játékok, nincsenek benne a törvényben, így az év végéig még a szabályok kidolgozását is el kellene végezni.

Játszani lehet, de adózni kell Nincs büntetőjogi vagy szabálysértési felelőssége az online szerencsejátékokon résztvevő magyar játékosoknak - mondta a Figyelő Onlinenak Torsten Braner a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda munkatársa. A szakértő szerint két veszély leselkedik az online szerencsejátékosokra: előfordulhat például, hogy a játékosok nem adóznak a nyereményük után, amely adócsalásnak minősül, ráadásul ha nem fizetik ki nekik a nyereményüket, akkor sehol sem tudnak reklamálni. Lehet pereskedni egy Máltán bejegyzett cég ellen, de nem biztos, hogy van értelme - fogalmazott Torsten Braner. Büntetőjogi felelőssége csak a játékszervezőnek van, de csak magánszemélyek ellen, azaz a nagy online szerencsejátékos oldalak vezetői ellen lehetne eljárást indítani. Torsten Braner szerint nem is lenne esélytelen egy ilyen per, miután a külföldi oldalaknak lehetőségük lenne arra, hogy blokkolják a Magyarországról érkező játékosokat. A Figyelő Online információi szerint az online szerencsejáték-oldalakat működtetők is nyitottak lennének egy olyan megoldásra, miszerint az adóhatóságnak rálátása lenne a cég szerverére, így azt is ellenőrizni tudná, hogy hány játékos érkezik Magyarországról. Ennek alapján lehetne kiszámolni, hogy mekkora a Magyarországból származó bevétel, s hogy mennyi az országnak fizetendő adó, amely jelenleg a lóverseny-fogadás és a kártyajátékok esetében 20 százalék. Ehhez hasonló rendszer működik Dániában, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban is.

A Figyelő Onlinenak nyilatkozó szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a legtöbb online szerencsejáték-iroda nem csupán az adókkal bővíti az állami bevételeket. Gyakran szponzorálnak például sportolókat és sporteseményeket is, így a nyereségük egy részét abban az országban költik el, ahol megszerezték azt. Magyarországon viszont még az online irodák reklámozása is tilos, így ezek a cégek úgy rendelik meg - a tiltás ellenére igen sok helyen látható -reklámkampányukat, hogy a büdzsébe betervezik a büntetéseket is.

Vége a Szerencsejáték Felügyeletnek?

Egy áldozata egészen biztosan van a kormány lépésének: a Magyar Szerencsejáték Szövetség szinte biztosan munka nélkül marad - legalábbis ezt sejtette lapunknak Schreiber István az egyesület elnöke. Szerinte teljesen elfogadhatatlan a kormány intézkedése, miután a játékgépet üzemeltetők már elvégezték azt a 100 millió forintos beruházást, amely valós idejű hatósági kontrollt biztosít. Januártól ugyanis kizárólag új típusú, szerveralapú pénznyerő automaták működhettek volna az országban, így biztosítva a hatóságok teljes, valós idejű ellenőrzési lehetőségét. A szövetség emiatt pertársaságot alapít, s az elnök szavai szerint minden szintre elmennek, ahol ezt a jogállam keretein belül megtehetik, ha kell, az utolsó állomás Brüsszel és Strasbourg lesz.

„Úgy gondoljuk, a magyar kormány törekszik a jogbiztonságra, ami erre az ágazatra is vonatkozik, hiszen, ha nem így lenne, akkor bármelyik ágazat szereplői komolyan elkezdhetnek aggódni, hogy ugyanígy járnak" - fogalmazott az elnök. Mint mondta, az ágazatban jelenleg 40 ezren dolgoznak, akik közel százötven-kétszázezer családtagot tartanak el. Korábban még 60 ezren voltak 25 ezer játékgépre, de egy tavaly novemberi szigorítás - miszerint minden játékgép után a korábbi pénz ötszörösét, 500 ezer forintot kell fizetni - leapasztotta a nyerőgépek számát 4500-ra, a 80 milliárdos adóbevételt pedig 20-30 milliárdra.

Tiltakozott az E-Casino Szövetség is, amely szerint nem igaz a kormány érvelése, miszerint a szegények dobálják az automatákba a pénzt. A szövetséghez tartozó tagok ugyanis csak a nagyvárosokban üzemeltettek nyerőtermeket, ahol a felső középosztály szórakozott. A teljes tiltás a világ minden országában csak a feketeüzemeltetést erősítette, és sehol nem érte el a célját - érvelt az E-casino szövetség. A kormány döntése csak az illegális üzemeltetést és az online kaszinózást fogja erősíteni, amiből semmilyen adóbevétel nem származik, és a jövőben sem lesz bevétele az országnak.

A Figyelő Onlinenak nyilatkozó szakértők szerint könnyen előfordulhat az is, hogy a nyerőgépek megszüntetésével kiüresedik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Szerencsejáték Felügyelet Főosztályának munkaköre, amelynek jelentős részét tette ki az automaták ellenőrzése. A NAV a Figyelő Online erre irányuló kérdéseire reagálva azt állította, hogy a jogszabály hatályba lépését követően "az állami adóhatóság kiemelt feladata lesz a piacfelügyeleti tevékenység részeként a nem játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatákkal összefüggő ellenőrzési, hatósági, szankciós tevékenység, valamint a további szerencsejáték-fajtákkal összefüggő hatósági feladatok (engedélyezés, ellenőrzés, hatósági tevékenység) változatlan ellátása".

Miért kockázatos nemzetbiztonsági szempontból?

Nem tudom elképzelni, hogy mi lehet az a plusz elem az elmúlt húsz évhez képest, amely nemzetbiztonsági szempontból felforgatja a szerencsejáték és a szervezett bűnözés kapcsolatát - mondta a Figyelő Onlinenak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint feltehetően nincs is jelentős változás. A szakértő szerint a nyerőgépek nemzetbiztonsági kockázata elméletileg azt jelenti, hogy a maffia strómanokon keresztül szervez szerencsejátékokat, s az így szerzett extrapénzekből próbálják befolyásolni a döntéshozókat. Erre azonban már az elmúlt évtizedekben is tettek kísérleteket, így nem tudni, mi lehet az új elem - tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek