Ismét bővül a fizetős parkolási övezet. A Fővárosi Közgyűlés szeptember közepén elfogadta, hogy a VI. és a XIV. kerületben újabb területeken kell parkolási díjat fizetni, egyebek között a Városligetben és az 56-osok terén. Sokan felháborodtak, ugyanis a Városliget számos rendezvény helyszíne. Itt található a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Nagycirkusz, nem mindegy, hogy a családoknak a belépőjegyek mellett még tetemes parkolási díjat is fizetniük kell majd. „Köszönöm, hogy ezután egy kis hétköznapi városligeti sétáért is fizetnem kell” – szól az egyik internetes komment, egy másik hozzászóló szerint pedig „már rég nem forgalomszabályozásról van szó, hanem költségvetési lyukak tömködéséről, az autósok törvényesített lerablásával.

A felháborodást kiváltó rendelet valóban elég széles területet minősít át fizetős övezetté, a Dózsa György út–Vágány utca–Róbert Károly körút–Ajtósi Dürer sor által határolt részt. Az Állatkerti körúton és a Gundel Károly úton 480 forintot kell fizetni óránként, míg az 56-osok terén 320-at, ám háromórányi várakozási díj kifizetése után aznap már nem kell újabb jegyet váltani.



ELHALASZTVA
A Budapesti Közlekedési Központ a Figyelő megkeresésére közölte, az 56-osok terén valóban sokan parkolnak, „mégsem beszélhetünk valódi P+R parkolóról, hiszen a város közepén található, jó tömegközlekedési kapcsolata gyakorlatilag nincs. Az 56-osok terén véleményünk szerint azok parkoltak, akik a VI. és a VII. kerület várakozási övezeteiből kiszorultak” – áll a BKK lapunkhoz eljuttatott válaszában.

A közgyűlési rendelet október 1-jén lépett hatályba, elvileg élnie kellene a szabályozásnak, ám az autósok örömére egyelőre nem szednek díjat. Úgy értesültünk, hogy bizonytalan ideig nem is fognak. Egy korábbi közgyűlési rendelet értelmében a parkolásüzemeltetőnek érvényes forgalomtechnikai tervvel kell rendelkeznie. A zuglói önkormányzat sajtóosztályán Barta Ferenc, Zugló főépítészének összefoglalója alapján elmondták, a tervezés folyamatban van. Ezután jön a kivitelezés és üzemeltetés közbeszereztetése és a résztvevők kiválasztása. Ezek alapján dönthet a testület a díjfizetés kezdetéről. Ennek várható határidejét nem tudják, de az biztos, hogy 2013 nyár elejéig nem történik meg.

Az új parkolási zóna kijelölése és a tarifaszedés elhalasztása azonban azért érdekes, mert a Fővárosi Önkormányzat és a Nemzetgazdasági Minisztérium között jelenleg is folynak tárgyalások arról, miként lehet a jövőben a BKV működését biztosítani. Az apadó és kieső állami támogatások egyik pótlásaként szolgálnának a jövőben a parkolási bevételek. Ugyan túlnyomórészt a kerületek szedik be, de felvetődött, hogy a forrásokat irányítsák át a fővároshoz, onnan pedig egyenesen a BKV kasszájába. Több fővárosi önkormányzati forrásunk megerősítette, a kerületek erős lobbizásba kezdtek annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák. Nemcsak a fővárosnak, nekik is erősen billeg a költségvetésük, több százmillió, esetenként évi milliárdos bevételekről van szó.

SZÉTHÚZÁS
Fővárosi önkormányzati informátoraink szerint az NGM vezetésével folyó tárgyalások jelenlegi állása alapján ugyanis egyre kisebb az esély arra, hogy Budapest megkapja a parkolási pénzeket. „Nem is lendítene nagyot a BKV helyzetén, hiszen évi 5-6 milliárd pluszforrás a cég éves 60-80 milliárdos működési hiányához képest semmi” – vélekedett egyik fővárosi forrásunk. Ettől függetlenül a parkolások megszervezését még egységesíthetné a főváros, hogy ne polarizálódjon tovább, ám úgy tűnik, erre sem kerül sor egyhamar. A BKK ugyanis a Figyelőnek azt mondta: „Az egységes parkolási rendszerrel kapcsolatos korábbi elképzelések sajnos nem aktuálisak, tekintve, hogy a 2013. január 1-jétől hatályba lépő új önkormányzati törvény a parkolásüzemeltetési feladatokat 
– még a fővárosi tulajdonú főutak esetében is – a kerületi önkormányzatokhoz rendeli.”

Magyarán ez annyit tesz, hogy marad a jelenlegi állapot: ahány kerület, annyi társaság, az autósoknak pedig szigorúan tartaniuk kell magukat a területi szabályokhoz. Az I. kerületi parkolási díjat vagy pótdíjat továbbra sem lehet például a XI. kerületi önkormányzatnál intézni, pláne nem egy közös, az egész fővárosra illetékességgel rendelkező társaságnál. (Hogy melyik önkormányzat milyen módon szervezi a parkolást, s évente mennyi bevétele származik belőle, lásd a keretes írásban.)

Budapest területén jelenleg 12 parkolásüzemeltető végzi tevékenységét – közölte a Figyelővel a BKK. A kerületek azonban nem tetszésük szerint szavaznak a tarifákról, egy 2010-es fővárosi közgyűlési rendelet szabályozza az egyes övezetek maximális mértékét. A Fővárosi Önkormányzatnak a parkolási díjakból két társaságtól származott bevétele 2011-ben: a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulástól 280,8 millió, a Parking Kft.-től (amelynek feladatait időközben a BKK vette át) pedig 982,9 millió forint. A bevételek – mint megtudtuk – a főváros költségvetésének egészét gyarapítják. A BKK közölte, a kerületek bevételeiről nincsenek információik.

Hatmilliárdos torta

A 2010-es választások előtt még csak három társaság szervezte Budapesten a parkolást, mára tucatnyian vannak jelen a fővárosi piacon, többségük kerületi tulajdonban van. A Centrum Kft. 2000-ben jelent meg a fővárosi piacon, és nagyon hamar elnyerte hét kerületben is a fizetős parkolók üzemeltetését. 2007-ben rekordbevételre, 5,6 milliárd forintra tett szert, amelyből a kerületek 22 százalékot kaptak. A monopolhelyzetben lévő Centrum fokozatosan elveszítette pozícióit, hajdani hét kerülete közül mára csupán egyben, a VII. kerületben és egy vele korábban konzorciumban működő cég révén a IX.-ben őrizte meg pozícióit. (A VII. kerületben sem Centrum, hanem Er-Park Kft. néven szervezi a parkolást.) A többi önkormányzat szerződést bontott vele, vagy a lejáró kontraktusokat nem hosszabbította meg. Az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, hogy a magáncégek kezéből kivegye a parkolási pénzeket, s annak érdekében, hogy a díjak teljes egészében az önkormányzatokhoz folyjanak be, az önkormányzati törvény módosításával előírta, a parkolás lebonyolítását csak az önkormányzat vagy a kizárólagosan annak tulajdonában lévő gazdasági társaság láthatja el. A kerületek ehhez igazodva alakították meg sorra saját parkolócégeiket. A IX. kerületben 2010-ben még csak 267 millió forint folyt be, 2011-ben már 936 millió. Az I. kerületben 2012-ben 550-600 millió forint parkolásidíj-bevételre számítanak. Mindkét kerületben nemrégiben vette át saját cég a parkolás megszervezését. Az V. kerületben a főváros és Belváros-Lipótváros Önkormányzatának közös Fővárosi Közterületi Parkolási Társulása (FKPT) végzi a parkolásszervezést. 2011-ben 2,1 milliárdos nettó árbevétele volt, a főváros ebből 281 milliót kapott, a kerület bevétele pedig 1,1 milliárd forint volt.  A fővárosi parkolási torta becslések szerint évente 6,5 milliárdos. Évente ennyi bevétel keletkezik Budapesten a fizetős parkolásból. Szakértők szerint a fizetős övezetek kiterjesztésével az illetékes önkormányzatok plusz 1 milliárd forint bevételre tehetnek szert 2013-tól. A polgármester úr is fizet?
Forgalomszervezési okból dönt úgy egyre több önkormányzat, hogy él a törvény adta lehetőséggel, s egyre több utcát, teret von be a fizetős parkolási övezetbe. Legutóbb például a III. kerületi önkormányzat döntött úgy, hogy 2013. április 1-jétől díjkötelesek lesznek bizonyos utcák. A kerület lakosainak adnak különféle kedvezményeket, de némelyek már morognak, ugyanis a kerületen belül zónákat jelölnek ki, s ha valaki nem abban a zónában dolgozik, mint amelyben lakik, fizetnie kell, attól függetlenül, hogy óbudai. Egy jóindulatú kerületi polgár az önkormányzat első emberének levelet küldött: „Remélem, a Polgármester Úr is fizeti majd a parkolási díjat, ugyanis ő is más zónában lakik, mint dolgozik” – írta. Korábban a II. és a XIII. kerületi önkormányzat is a fizetős zónák kiterjesztéséről döntött.

Kapcsolódó cikkek