Na de hogy is lehet akkor megállapítani, mi jó nekünk és mi nem? Mit evett az ember két és fél millió éves evolúciója során? Húst, zsírt, tojást, zöld növényeket, gyümölcsöket, gyökereket, gombákat, mogyoró- és dióféléket. Nem evett viszont gabonaféléket, burgonyát, kukoricát, rizst – egyszóval gyorsan felszívódó szénhidrátokat, és nem fogyasztott tejet.

Honnan tudjuk, hogy ez az étrend valóban egészséges? A természeti népek egészségi állapotát jól ismerjük. Körükben ismeretlen a rák, a szív- és érrendszeri rendellenességek, senki sem cukorbeteg, nincsenek köztük autoimmun és allergiás betegek. Veszélyes világban élnek, nyíllal, dárdával vadásznak, azt eszik, amit aznap szereznek. Van sámánjuk, de nincs orvoslásuk, nincsenek gyógyszereik. Mégis, aki közülük megéri a 15 éves kort, az átlagosan 70–76 éves koráig él, de nem ritka a jóval idősebb ember sem közöttük. A legutóbbi vizsgálatok azt is cáfolják, hogy sokkalta több energiát emésztene fel életmódjuk, vagyis nem a több mozgás magyarázza kicsattanó egészségüket.

A természeti és a nyugati ember közt a legnagyobb különbség az életmódban rejlik, s ennek legfontosabb tényezője a táplálkozás. Ezt az is bizonyítja, hogy a 20. században, amikor egy természeti nép áttért a nyugati étrendre, akkor tagjaik súlyosan megbetegedtek. A pima indiánok 50, a pápuák 30-40 százaléka vált cukorbeteggé, s például az indiánok közt a szív- és érrendszeri rendellenességben szenvedők aránya kétszerese az USA-átlagénak.

Vajon miért olyan veszélyes a nyugati ember étrendjének 60 százalékát is kitevő gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása? Az emberi szervezet nem tudja a nagy vércukor-ingadozásokat megfelelően kezelni, s már fiatalon kezd kialakulni az inzulinrezisztencia, ennek következménye az úgynevezett centrális elhízás. Ez a belső szervek köré lerakódó zsír folyamatos gyulladást okoz az egész szervezetben. E két jelenség a metabolikus szindróma alapja, mely a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a diabétesz első állomása, és nagy a rák kockázata is.

Gabonafélék
A másik alulbecsült probléma a gabonafélékben található glutén. Az ősi gabonákban található sikér még veszélytelen volt, de a 19. századi gabonanemesítések során olyan változat jött létre, amelyre az emberek kb. 50 százaléka érzékeny. Nem mindenkinél jelenik meg a gluténérzékenység betegség képében, a legtöbb embernél csak alattomos emésztési, felszívódási, idegrendszeri panaszokat okoz. A glutén az autoimmun betegségek egyik rejtett elindítója, így az új módi, hogy a csecsemőket már korán szoktassák hozzá, várhatóan jelentősen növeli az autoimmun betegek számát.

Rostok
A gabonafélékkel van más baj is. Állandóan a rostokat ajánlgatják, csakhogy tudományosan nem igazolt, hogy azok a székrekedésen túl bármit is megelőznének. Viszont a gabonakorpa fitátjai mágnesként ragadnak magukkal minden ásványi anyagot, magyarán kipucolják szervezetünkből a kalciumot, a vasat, a magnéziumot és minden mást, amire szükségünk volna. Ugyanezért veszélyes a barna rizs is.

Burgonya, kukorica
S ha már a szénhidrátokról esik szó, a burgonya olyan mérgező anyagokat tartalmaz, hogy kutatók szerint, ha valaki ma akarná élelmiszerként engedélyeztetni, elutasítanák. A kukoricáról hasonló „jókat” mondhatunk. Kiderült, hogy tartalmaz egy Ding nevű fehérjecsoportot, amely autoimmunizál, és pl. rheumatoid arthritist okoz.

Tej
A tejfogyasztás evolúciós szempontból szintén kritikus, mert szervezetünk sem a laktózt, sem a tejfehérjéket nem tudja megfelelően kezelni. A csecsemőkori tejfogyasztás az egyik oka az I-es típusú cukorbetegségnek, a csecsemőkori refluxnak, és felnőttkorban is sok embernek okoz emésztési problémát, allergiát. A tejben növekedési faktorok találhatók, melyek hozzájárulnak a daganatok növekedéséhez, de olyan mindennapi problémák, mint aknék, ekcémák is gyorsan elmúlhatnak a tej és tejtermékek elhagyásával.

Hüvelyesek
A földműveléssel vezették be a hüvelyeseket, melyek meglehetősen alattomos növények. Lektin nevű fehérjéket tartalmaznak, amelyeket nem tudunk megemészteni. Ezért puffaszt a bab, de a ricinus lektinje halálos méreg, egy parányi adagjával öltek meg hajdanán egy kiugrott KGB-ügynököt. A lektinek átjárhatóvá teszik a bélfalat, ez az allergiák és autoimmun betegségek elindítója. Némely lektin a vért is kicsapja, a vércsoport-meghatározásra lektineket használnak.

Szója és földimogyoró
Sokan fogyasztják a szóját és a földimogyorót, mindkettő veszélyes élelmiszer. Az agyonreklámozott szója rengeteg veszélyes anyagot tartalmaz, és népszerűsített egészségügyi előnyeit a mai napig nem tudták igazolni. A szójában fehérjeemésztést gátló anyagok vannak, ez attól abszurd, hogy fehérjepótlóként alkalmazzák és ajánlják. A szója tele van fitátokkal, melyek mint a gabonarostok nem engedik hasznosulni az ásványi anyagokat. Ez fokozott veszélyt jelent a szójatápszerrel táplált csecsemőkre nézve. A szójában található fitoösztrogének durván beavatkoznak a hormonális működésekbe, ez csecsemőknél és gyerekeknél különösen veszélyes. A szója goitrogén, azaz gátolja a pajzsmirigy működését, ez csecsemőknél drámai következményekkel járhat, de a nők körében egyre gyakoribb autoimmun pajzsmirigybetegségekben is komoly problémát okozhat. Rengeteg étel tartalmaz rejtetten szóját, pedig a leggyakrabban, akár halállal is végződő allergiás reakció a szójára és rokonára, a földimogyoróra alakul ki. Elborzadva szoktam nézni a boltokban a mindenféle formában árusított földimogyorót, amely lektinjei révén vastag- és végbélrákot okoz, és áteresztővé teszi a bélfalat.

Fruktóz, gyümölcsök, gyümölcslevek
A természeti ember sok gyümölcsöt fogyaszt, de nem olyan agyonnemesített fajtákat, mint amilyeneket mi, azt gondolván, egészségesre esszük magunkat velük. A gyümölcseinkben változó arányban, de igen sok fruktóz van, s mostanság ez kezd közellenséggé válni. Napi 50 grammnál több fruktóz inzulinrezisztenciát, hosszú távon pedig cukorbetegséget okoz, ezért is vicces, hogy a fruktózt pont diabéteszeseknek ajánlják. Az élelmiszeripar ma már fruktózt használ mindennek az édesítésére, mert a cukornál is olcsóbb kukoricaszirupból előállítani. Aki tehát vedeli a gyümölcsleveket, abban a hiszemben, hogy a reklámoknak megfelelően az csuda egészséges, jobb, ha tudja, jó úton halad a cukorbetegség felé.  Érdemes megjegyezni azt is, hogy a fruktóz jelentős szerepet játszik a köszvényes rohamok kialakulásában. A köszvényt ugyanis nem a fehérje, hanem a szénhidrát- és ezen belül a fruktózfogyasztás váltja ki.

Növényi olajok és margarin
A nyugati ember számára az egyik nagy csapás az volt, amikor elhitették vele, hogy az állati zsírok veszélyesek, hogy a koleszterint kerülni kell, s mindezek helyett inkább használjunk növényi olajokat. Nos, a növényi olajok legtisztább formájukban is veszélyesek, mert tele vannak gyulladáskeltő omega-6 zsírsavval, amelyek a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések egyik súlyos kockázati faktora. Ráadásul a növényi olajokat hidrogénezni szokták, hogy sütésállókká váljanak, és ne avasodjanak meg könnyen. Eközben transzzsírok keletkeznek, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek egyik legnagyobb kockázati tényezői. Emiatt kerülendő a margarin is, mert bár némely cég már minimálisra csökkentette a transzzsírtartalmat, más társaságok viszont fütyülnek erre.

Kapcsolódó cikkek