A legfontosabb intézkedések

1) Csökkent Magyarország önrésze az uniós projekteknél
- Az Uniós források lehívásánál 15 százalék helyett 5 százalék lesz Magyaroszág önrésze, ezt az EU egyik határozata tette lehetővé.

2) Létszámstop a közszférában
- A közszférában - három éves időtartamra - létszámstop kerül bevezetésre, ami a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók kötelező nyugdíjazását és az így felszabaduló álláshelyek betöltésének tilalmát jelenti. Emellett nem lehet majd egyszerre nyugdíjat és bért is kapni.

3) Csúszik a pedagógusok bérrendezése
- Az új pedagógusi életpálya-modell 2013. szeptemberi bevezetését 2014. januárra halasztják.

4) Segélyplafon bevezetése
- Maximalizálják az egy háztartásnak/családnak nyújtott szociális segélyek és támogatások együttes összegét. Az összeghatár a nettó közfoglalkoztatási bér, azaz 47 ezer forint lesz.

5) Megszűnik a nyugdíjjárulék-plafon
- Eltörlik a munkavállalói nyugdíjjárulék-plafont.

6) Tranzakciós illeték a pénzfelvétel után
- Ezentúl 0,3 százalékos illetéket kell fizetni a készpénzfelvételre. Ez tízezer forintonként 30 forintot jelent. 

7) Fordított áfa a sertés ágazatban, bekötik a NAV-hoz a pénztárgépeket
- 2013. január 1-től a sertés szektorra is kiterjesztik a fordított áfát, a csalások visszaszorítása érdekében pedig bekötik a pénztárgépeket a NAV-hoz.

Fotó: Nemzetgazdasági Minisztérium

16.56 - PDSZ:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány a pedagógusok 2013. szeptember 1-jével tervezett béremelésének elhalasztásával próbálja betömni a jövő évi költségvetésen keletkezett lyukakat. Az érdekképviselet arra kéri a kormányt: gondolja át a köznevelési törvény további rendelkezései bevezetésének az elhalasztását is.

Mendrey László, a PDSZ elnöke közölte, a béremelés része a pedagógus-életpályamodellnek, amely mintegy 20 százalékos óraszámemelést is magában foglal, és szintén a köznevelési törvénynek megfelelően kerülnének át az iskolák januártól állami kézbe.Szerinte ezeket az intézkedéseket is el kellene halasztani.
Mendrey László beszámolt az életpályamodell azon részéről is, amely előírja a pedagógusok számára, hogy heti 32 órát az iskolában kell tölteniük. Ismertette egy a Tárki által 2010-ben végzett felmérés eredményét is, miszerint a tanárok átlagosan 51 órát dolgoznak egy héten.

Kifogásolta, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a munkaterhek növelésének kérdésére nem tért ki, csupán a bérekről beszélt, és politikai cinizmusnak nevezte, hogy a tanárok a választások előtt nem sokkal jutnának hozzá az ígért járandóságukhoz. Emlékeztetett arra, hogy az emelés átlagosan 30 százalékos lenne, a pályakezdők esetében 50-60 százalékos, míg az 55 év felettieké 10-15 százalékos.

14.56 - A SZEF elfogadhatatlannak tartja a csomagot

A közszféra szakszervezeteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) számára érthetetlen és ebben a formájában elfogadhatatlan az az intézkedéscsomag, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentett be pénteken.

A SZEF közleményében úgy fogalmazott: "a kormány végtelen önteltségében, sokadik hibájának leplezése érdekében ismét porhintéssel kísérletezik". A szervezet szerint elfogadhatatlan önteltség, hogy a kormány érdekegyeztetés elemi minimumának betartása és megvalósítása nélkül dönt az egész ország életét befolyásoló változásokról, és" hazug porhintés", annak a több évtizedes gyakorlatnak a folytatása, amely a megszorítások jelentős részét a közszféra munkavállalóira, a közszféra foglalkoztatásának csökkentésére helyezi, tovább rombolva a közszolgálat minőségét és ezzel az azokat igénybevevő valamennyi állampolgár életét.

A SZEF elvárja, hogy a legrövidebb időn belül, az országos közszolgálati érdekegyeztetés keretein belül tárgyaljanak a változtatásokról és azok hatásáról - áll a Varga László SZEF-elnök által jegyzett közleményben.A szervezet szerint együtt küzdenek az ígért keresetemelkedést elveszítő pedagógusokkal és valamennyi dolgozóval, mivel Magyarországon a munkával megszerezhető jövedelmek - és ezen belül a közszolgálati foglalkoztatottaké is - "vérlázítóan alacsony".

13:01 - Az MNB is örül

A Magyar Nemzeti Bank(MNB) üdvözli, hogy a kormány a "jegybank álláspontjával összhangban nem veti ki az MNB-re, annak intézményi és pénzügyi függetlenségét, illetve az Európai Unió alapszerződését is sértő tranzakciós illetéket". Az MNB közölte, hogy tanulmányozzák a bejelentett intézkedéseket.

Hozzátették: a készpénzfelvételre előírt 3 ezrelékes illeték, a Magyarországon kiemelkedően magas készpénzhasználat csökkentésén keresztül hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez és növelheti a pénzforgalom hatékonyságát.

12:37 - Zuhant a CDS-felár

Meredek csökkenéssel, az idei mélypontjára esett a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakciók árazása a londoni piacon a kormány pénteken bejelentett egyenlegjavító intézkedéseinek kedvező piaci fogadtatására.

Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó londoni CMA piacfigyelő cég szakelemzői elmondták: a szuverén magyar törlesztésleállási kockázat elleni piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama 358-359 bázispont környékén mozogtak a pénteki londoni jegyzésben az irányadó ötéves államkötvény-lejáratra a 374,8 bázispontos előző esti záró után.

A magyar szuverén kötvénykötelezettségek CDS-középárfolyama az idén most először süllyedt 360 bázispont alá Londonban.

A péntekre kialakult magyar CDS-árazások azt jelentik, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre jelenleg valamivel 360 ezer euró alatti éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusokat a londoni piacon.

11:56 - Két év múlva közelíti a 70 százalékot az államadósság

11:49 - Elemzők szerint jót tesz a piacnak a bejelentés

Pozitívan ítélik meg a banki elemzők a kormány pénteken bejelentett egyenlegjavító intézkedéseit, és úgy vélik az abban kitűzött célok reálisak, a program javíthatja az ország külső megítélését, és közelebb hozhatja az IMF-megállapodást.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a makrogazdasági pálya felülvizsgálatát szükségszerűnek nevezte, és méltatta, hogy a kormány a realitások irányába mozdult. A 2,7 százalékos hiánycélt is ambiciózusnak tartja ugyan, de jelezte: a deficit 3 százalék alatt tartására reális az esély.

Az MNB tranzakciós illetékének elvétését az elemző a kormány "kötelező feladatának" nevezte, és emlékeztetett rá, hogy az Európai Központi Bank is ezt várta el.

A többi bejelentett intézkedés pedig egyértelműen az eddigi nem szokványos, "unortodox" gazdaságpolitikával való szakítást jelenti Török Zoltán szerint. A nagyon is mainstream, szokványos fiskális program megfelel a nemzetközi szervezetek elvárásainak - mondta. Ez javíthatja a magyar gazdaság külső megítélését, és elegendő lehet a 3 százalék alatti hiánycél tartásához.

A lépések tükrözhetik a kormány elkötelezettségét az IMF-megállapodás iránt is, a tárca honlapján olvasható dokumentum ugyanis úgy fogalmaz: "az EU/IMF-hitelmegállapodás megkötésével - közösségi jogszabálynak, más tagállamok és Magyarország korábbi gyakorlatának megfelelően, a programidőszak alatt - lehetőség nyílik az úgynevezett top-up mechanizmus igénybevételére, a hazai társfinanszírozás 15 százalékról 5 százalékra mérséklésére" - mondta.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház makrogazdasági elemzője is pozitívan értékelte a bejelentéseket a "józanabb makrogazdasági pálya felrajzolása miatt". Úgy vélte, a csomag elemei segíthetik Magyarország IMF-megállapodását, és azt, hogy jövőre kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Egyértelműen kedvezőnek tartotta, hogy a bejelentett intézkedések a lakosság számára kevésbe fájdalmasak.

Külön megemlítette: a jövő évi hiánycél módosításával sikerült a kormánynak mintegy 150 milliárd forintos többlet mozgásteret teremtenie úgy, hogy a hiányt még mindig 3 százalék alatt lehet tartani. Kedvezőnek tartotta, hogy az MNB kikerül a tranzakciós illeték hatálya alól, és az adóbeszedés hatékonyságának javítására tett erőfeszítéseket. Hozzátette: a kedvező fogadtatást a forint erősödése is mutatta.

11:37 - A kormány szerint így jön ki a 2,7 százalékos hiány

Fotó: Nemzetgazdasági Minisztérium

11:09 - Tegnap 0,4 százalékos kiigazításról döntött a kormány

A kormány október 4-i ülésén a következő zárolásokról döntött:

- zárolások a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatainál (49 milliárd forint),
- rendkívüli kormányzati intézkedések fedezetére szolgáló általános tartalék egy részének zárolása (20 milliárd forint),
- zárolások a PPP és az EU Önerő Alap előirányzatoknál (3+20 milliárd forint),
- megtakarítás a vagyonfejezetnél és a Nemzeti Földalap kiadásainál (együttesen 5 milliárd forint),
- a Nemzeti Foglakoztatási Alapnál egyenlegjavítás (16 milliárd forint),
- Nemzeti Kulturális Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap egyenlegének javítása (együttesen 4 milliárd forint),
- a dohánygyártmányoknál a jövedéki adó emelésének előrehozása december 1-re (2 milliárd forint),
- innovációs járulék szabályainak változása (15 milliárd forint).

11:03 - IMF megállapodás nélkül számolt a kormány

A makrogazdasági pálya nem tartalmazza a közeljövőben megkötendő EU-IMF megállapodás pozitív makrogazdasági hatásait - áll az NGM dokumentumában. "Így a jelenlegi hozamgörbe és devizaárfolyamok által meghatározott technikai feltevésekkel, a fogyasztói és üzleti bizalom, valamint a banki hitelaktivitás megállapodástól várt erősödése nélkül számolva a valójában várhatónál mérsékeltebb növekedési környezetet foglal magába. Ez a fajta konzervatív tervezés a költségvetési hiánycélok eléréséhez további tartalékokat biztosít" - írják.
10:57 - Tartósan magas marad a munkanélküliség

Az NGM honlapján található dokumentum szerint még 2014-ben is 10,5 százalékos munkanélküliséggel számol a kormány.

Fotó: Nemzetgazdasági Minisztérium

10:40 - Így csökkentené a hiányt a kormány

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján is megjelent a kormány programja, amelyet a "gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa által 2012. március 13-án a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében" hozott. A dokumentum megtekinthető itt. 

10:26 - Kisebb kiigazítás is elég lett volna?
A gazdaság szempontjából mindenképpen előnyös az a program, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentett be - mondta a Figyelő Onlinenak Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője, hozzátéve, hogy saját számításaik szerint ennél kisebb kiigazítás is elegendő lett volna.

A piac egyértelműen pozitívan reagált, esett a magyar CDS felár, megugrott a BUX, ráadásul a forint is erősödött. Az elemző szerint az sem jelent problémát, hogy megemelték a jövő évi hiánycélt 2,2 százalékról 2,7 százalékra, miután Magyarország még így is kényelmesen teljesíti a maastrichti kritériumokat.

Suppan Gergely úgy vélte, a 95 milliárdos plusz áfabevétel, valamint az 1 százalékos növekedés is reális lehet, bár szerinte a fogyasztás nem növekedik sem jövőre, sem a következő években. Mindenképpen pozitív bejelentés, hogy a kormány elállt a Jegybank megadóztatásának gondolatától, már önmagában ez is nagyon jó hír a piacoknak - fogalmazott az elmező.

Suppan Gergely az uniós társfinanszírozás mértékének csökkentésével kapcsolatban kiemelte, hogy ezt az intézkedést az Unió egyik tavaszi határozata teszi lehetővé. Akkor az Unió úgy döntött, hogy a bajba jutott országoknak lehetővé teszi, hogy a 15 százalékos önrész helyett csak 5 százalékkal járuljon hozzá az uniós pénzek lehívásához. Ezeknek az államoknak ugyanis szinte ez volt az egyetlen külső forrásuk, így mindent megtettek, hogy hozzájussanak ezekhez a pénzekhez, a 15 százalékos önrész viszont jelentősen megnövelte az országok kiadásait.

9:54 - Eltörlik a társadalombiztosítási járulékplafont, halasztják a tanárok bérének emelését
A kormány eltörli a társadalombiztosítási járulékplafont, a pedagógusok bérének emelését pedig jövő szeptemberről 2014 januárjára halasztja.

9:47 - Tovább sanyargatják a segélyből élőket
Felső korlátot vezet be 2013-tól a kormány az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra, az európai uniós társfinanszírozás mértéke pedig 15-ről 5 százalékra csökken jövőre.

9:43 - Több áfabevételre számít a kormány
Az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol a kormány jövőre annak köszönhetően, hogy a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben. Hozzátette: jövőre a sertéságazatra is kiterjeszti a kormány a fordított áfát.

9:37 - Megugrott a forint
Erősödésnek indult a forint péntek reggel: az eurót fél tízkor 282,10 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben, szemben az éjszaka folyamán tartott 284,70 forint körüli jegyzéssel.

Az euró ugyanakkor péntek reggelre gyengült, az éjszaka folyamán tartott 1,30 dollár feletti kéthetes csúcsról 1,2990-re húzódott vissza.

A dollárt 217,07 forinton jegyezték péntek kora délelőtt a csütörtök esti 218,72 dollárral szemben, a svájci frank jegyzése 232,83 forintra esett 235,03 forintról, a japán jen pedig 2,7688 forintra gyengült az előző esti 2,7919 forintról.

9:32 - A kormány 133 milliárd forintot zárol a költségvetésben
A kormány idén a 2,7 százalékos hiánycél elérése érdekében 133 milliárd forintot zárol a költségvetésben, egyrészt a kormányzati intézmények fejezeti előirányzatainál, másrészt pedig a maradványoknál, többek között a Nemzeti Földalap, és a Foglalkoztatási Alap fejezetében.

9:30 - Kisebb lesz a növekedés
A kormány előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) jövőre egy százalékkal nő, míg idén az első félévben 1,2 százalékkal csökken a GDP, a második félévben pedig stagnálás várható - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón.

Megemelik a hiánycélt

A korábbi tervek szerint 2,5 százalék lett volna a GDP arányos költségvetési hiánycél 2013-ban, ezt emelte meg 0,2 százalékponttal a kormány. Információk szerint a megemelt hiánycéllal sem úszható meg, hogy jövőre további megszorító intézkedéseket vezessen be a kormány. A legfrissebb hírek szerint 400 milliárd forintos lesz a csomag.

Kapcsolódó cikkek