Az EU Bizottság újra a jólét forrásaként fedezte fel az ipart. Ennek értelmében kedvezőbb feltételeket kíván teremteni az innovációs és termelőüzem beruházásokhoz, az Európában előállított termelőipari hozzáadott érték emeléséhez."A bizottság meg kívánja fordítani a termelőipar jelentőségének csökkenését" - fogalmaz a bizottság iparpolitikai koncepciója, amit Antonio Tajani, az EU-Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a jövő héten szerdán mutat be.

Iparmentesítés zajlik

A feldolgozóipari hányadot az uniós bruttó hazai termék (GDP) termelésében 2020-ig 20 százalékra kell emelni a Welt napilap birtokába jutott dokumentum szerint. A jelenlegi 15 százalékkal szemben 2000-ben még az európai GDP 22 százalékát adta a termelőipar. Az ipar részarányának növelését az értéktermelésben a szintén 2020-ig elérendő klímapolitikai célokkal együtt kívánja a bizottság megvalósítani.

Az egymásnak ellentmondó ipari termelésnövelési és klímavédelmi célok együttes teljesítése óriási politikai fordulatnak számít, hiszen Brüsszel korábban feltétlen elsőbbséget tulajdonított a klímavédelemnek.Günter Oettinger, az EU energiaügyi biztosa az európai néppártok (EVP) berlini konferenciáján rámutatott, hogy az európai országok közül "számos tudatosan, számos pedig gondatlanságból" elhanyagolja az ipar fejlesztését. "Jelenleg valóságos iparmentesítés zajlik" - mondta.

Harmadik ipari forradalom kell

"Európának a 21. században újra kell iparosítania magát" - szögezi le Antonio Tajani uniós biztos a stratégia tervezetében -, "mivel egy erős ipari bázisnak kulcsfontosságú jelentősége van Európa jóléte és gazdasági sikere megalapozásában", és ehhez "egy harmadik ipari forradalomra" lesz szükség. A tervezet több pillérrel támasztaná alá Európa feldolgozóipari bázisként betöltendő szerepét: a kutatási-fejlesztési és termelőüzem építési beruházások növelésével, illetve a belső piac megerősítésével és a külpiaci nyitással.

Az uniós biztos új kereskedelmi egyezményekkel könnyítené meg a kis- és középvállalatok kijutását a nemzetközi piacokra. A bizottság emellett támogatná a szakember képzést és -továbbképzést, illetve a kereslet és kínálat munkaerőpiaci összehangolását.Günter Oettinger egy komoly buktatótól tart, mivel szerinte Európa ipartalanításában nagy szerepet játszott maga az uniós politika is. A helyzet megváltoztatásához "kevesebb széplélekre lenne szükség az Európai Parlamentben" mint amennyi a 2007-es és 2009-es klímavédelmi döntések idején volt. "Semmi értelme sincs Grönlandra járni jegesmedvéket simogatni" - fogalmazott.

Heinrich Hiesinger, a ThyssenKrupp vezérigazgatója is hasonló véleményének adott hangot az EVP-konferencián: "a következő generáció munkahelyeket is vár tőlünk, nem csak egy tiszta világot" - fogalmazott. Az uniós energiaügyi biztos a konferencián ígéretet tett energiapolitikai céljai nemcsak klímavédelmi, de iparpolitikai szempontok figyelembe vételével történő lefektetésére. Ugyanakkor összefogásra szólította fel az érintetteket Európa a világ legzöldebb termelőbázisává tételéhez.

"A túlzottan ambiciózus széndioxidkibocsátás-csökkentési célok elvándorlásra kényszerítik a vállalatokat, ami nem szolgálja sem a környezetvédelmi, sem a foglalkoztatási, sem pedig a növekedési célokat" - mondta. Nem lehet verseny nyerni akkor, ha Katarban például bárki, aki üzemet akar építeni az területet kap a repülőtér mellett, persze ingyen, valamint 20 évre megtöltött üzemanyagtartályt, szinten ingyen - mutatott rá.

Kapcsolódó cikkek