Négyszáz milliárd forintos Matolcsy-csomag

Majdnem 400 milliárd forintos megszorító csomagot jelentett be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken. A hét intézkedésből álló program szerint létszámstopot vezetnek be a közszférában, 2014-re halasztják az eredetileg jövőre ígért bérrendezést a pedagógusoknál, 47 ezer forintos plafont vezetnek be a segélyeknél, valamint 0,3 százalékos tranzakciós díjat vezetnek be a készpénzfelvételeknél. Az intézkedések között szerepel a nyugdíjjárulék-plafon megszüntetése, a fordított áfa kiterjesztése a sertéságazatra, a pénztárgépek bekötése a NAV-hoz, valamint az uniós források önerejének 15 százalékról 5 százalékra való csökkentése is.

A kormány számításai szerint a korábbiakhoz képest magasabb lesz az idei és a jövő évi költségvetési hiány (2,5 illetve 2,7 százalék), ám Magyarország még így is teljesíti a maastrichti kritériumokat. Módosította a kabinet a növekedési előrejelzést is: jövőre a korábbi 1,6 százalékos GDP növekedés helyett csak 1 százalékkal számol a kormány. Matolcsy György szerint a kormány azért kényszerült a makropálya átrajzolására, mert a vártnál kisebb lesz a növekedés, ráadásul nem lesz lehetőség az MNB megadóztatására sem.

A piacok leginkább az utóbbi kijelentést díjazták: Matolcsy szavait követően megugrott forint és jelentősen csökkent Magyarország csődkozkázati felára is. Szakértők szerint a piac úgy értelmezheti a jegybanki tranzakciós illeték ötletének elvetését, hogy elhárult az egyik legfőbb akadály az IMF-megállapodás elől.

Csökkent az államadósság

A pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 77,7 százalékán állt az államháztartás bruttó konszolidált (maastrichti) adóssága, és 22.168 milliárd forintot tett ki - jelentette hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adat negyedévvel korábban 79,0, a múlt év végén 80,8 százalék volt. A kormány 2014-ig tartó előrejelzése szerint két év múlva 73 százalékos lesz az adósság.

Leépítés a Telekomnál

A Magyar Telekom jövőre 500 munkavállaló elbocsátását tervezi, az anyavállalatot érintő létszámleépítésről és egyéb költséghatékonysági intézkedésekről a cég már megállapodott a társaságnál működő érdekképviseletekkel. A megállapodás értelmében a társaság 2013-ban 500 munkavállaló elbocsátását tervezi, a többség várhatóan 2012 végén távozik a cégtől . Az anyavállalat létszáma jelenleg mintegy 7500 fő.

Betiltották a játékgépeket

Hétfőn reggel rendkívüli kormányülésen megtárgyalták, aznap be is nyújtották, kedden pedig el is fogadták a nyerőgépek betiltásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény szerint pénznyerő játékautomatákat a jövőben kizárólag koncessziós kaszinókban lehet üzemeltetni, ebből azonban mindössze három van az országban. Lázár János hétfőn azzal indokolta a lépést, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket, másrészt szerinte súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban. A kieső 20-30 milliárdos bevételt az online szerencsejátékokkal ellensúlyoznák, ám mint ahogyan arról a Figyelő Online beszámolt, szinte kizárt, hogy már az első évben teljesüljön a kormányzat célja. A lépés feltehetően 10-20 milliárd forintos lyukat üt a büdzsén, az érdekvédelmi szervezetek szerint pedig 40 ezer munkahely szűnhet meg.

A kormányzat - miután államtitokról van szó - nem fejtette ki részletesen, hogy mit jelenthet a nemzetbiztonsági kockázat. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a Figyelő Onlinenak: Nem tudom elképzelni, hogy mi lehet az a plusz elem az elmúlt húsz évhez képest, amely nemzetbiztonsági szempontból felforgatja a szerencsejáték és a szervezett bűnözés kapcsolatát. A szakértő szerint a nyerőgépek nemzetbiztonsági kockázata elméletileg azt jelenti, hogy a maffia strómanokon keresztül szervez szerencsejátékokat, s az így szerzett extrapénzekből próbálják befolyásolni a döntéshozókat. Erre azonban már az elmúlt évtizedekben is tettek kísérleteket, így nem tudni, mi lehet az új elem - tette hozzá.

Nagy bajban a régió és Európa is

Egyelőre nem javulnak Közép- és Kelet-Európa gazdaságainak növekedési kilátásai - mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) új elnöke hétfőn Londonban. Sir Suma Chakrabarti, akit az EBRD idei londoni közgyűlésén választottak a részvényes országok a közép- és kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására két évtizede létrehozott pénzintézet élére, újságíróknak tartott első személyes helyzetértékelésében kijelentette: az EBRD egyértelműen úgy látja, hogy Kelet-Európában lassul a növekedés és a hitelkiáramlás. Sir Suma hozzátette: a bank a következő 18 hónapban nem is számít a növekedési lendület "jelentősebb meglódulására" ebben a térségben.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője pedig arról beszélt a héten, hogy sürgősen cselekedni kell az eurózónában, még mielőtt az Európai Központi Banknak (EKB) az euróövezeti szuverén kötvénypiaci feszültségek feloldására tett szeptemberi intervenciós kezdeményezésének hatásai tompulnak. "Senki nem ér most rá. Valódi vészhelyzet van" - fogalmazott az IMF-vezér a Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban két héttel az eurózóna jövője szempontjából lényeginek ígérkező október 18-19-i brüsszeli csúcstalálkozóra utalva.

Újabb adócsomag a kormánytól

A kormány újabb, mintegy háromszáz paragrafusból álló adócsomagot készít - derült ki az origo.hu birtokába jutott előterjesztés-tervezetből. A csomag legnagyobb, bő 100 milliárdos horderejű és költségvetési kihatású eleme az, hogy megerősíti a korábban már elfogadott törvényi rendelkezést, amely szerint a személyi jövedelemadóban eltűnik a félszuperbruttó, így jövőre mindenkire 16 százalékos szja-teher vonatkozik. Az adócsomag további részleteit megtalálja itt.

Újabb fejezetek az IMF-aktában

Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviselője a Bloomberg hírügynökség megkeresésére azt válaszolta, "nem várunk el több költségvetési kiigazítást azon felül, amelyet a kormány már eddig is tervezett, javaslataink között nincsenek további megszorítások". Hozzátette: "Véleményünk szerint sokkal kiegyensúlyozottabb intézkedésekkel kellene elérni a kiigazítást, és általában gazdasági növekedést segítő politikát látnánk szívesen". Iryna Ivaschenko közölte: "készenléti hitelmegállapodásunkat a magyar kormány tekintheti elővigyázatosságinak".

A Valutaalap képviselője ezzel cáfolta kormányzat korábbi állításait, miszerint az IMF súlyos megszorításokat javasolt a hitelszerződésért cserébe. Szerdán azt is közölték, hogy továbbra sincs időpont az IMF-tárgyalások magyarországi folytatására, a tárgyalások menetrendjét sem határozták meg, de az IMF éves összejövetelén Tokióban rövid találkozó lesz a valutaalap vezetése és a magyar delegáció között.

Kapcsolódó cikkek