Bár friss felmérések szerint Chávez továbbra is vezet kihívója előtt, a bizonytalan szavazók nagy tömegére való tekintettel a legtöbb intézet lehetségesnek tartja Capriles sikerét. Azok a választópolgárok, akik a legutóbbi hetekben döntötték el, kire adják vasárnap a voksukat, nagyobbrészt az ellenzéki jelölt mellé álltak. Ennek megfelelően az utóbbi támogatottsága folyamatosan növekedett, míg Chávezé stagnált.

13 év Chavezzel

Mindeddig nehezen volt elképzelhető, hogy Latin-Amerika politikai életét 1999 óta meghatározó mértékben befolyásoló Chávez egyik napról a másikra eltűnhetne a politikai porondról. A "caudillo" leváltása nemcsak Venezuela, de az egész térség számára messze ható következményekkel járna.

Más lapra tartozik, hogy Chávez egyáltalán belenyugodna-e az urnáknál elszenvedett vereségébe, vagy pedig megpróbálkozna az eredmény meghamisításával. Az ellenzék bízik abban, hogy ezt nem könnyen tehetné meg. A MUD nagy számú, jól felkészült választási megfigyelővel rendelkezik, ami lehetővé teszi az ellenzéknek, hogy az egész országban figyelemmel kísérje a szavazatok összeszámlálását. A szavazáshoz használt gépek kézi úton könnyen ellenőrizhetők, ami megnehezíti a csalást.




Külföldi megfigyelőkből viszont csak kevés lesz jelen vasárnap. A Dél-amerikai Nemzetek Szövetsége (UNASUR) az egyetlen, amely akkreditáltatta képviselőit a szavazás felügyeletére. Ők azonban csak a választás figyelemmel kísérésére jogosultak, így csupán ajánlásokat fogalmazhatnak meg, a végeredményt illetően azonban nem foglalhatnak állást.

Amennyiben Capriles győzne vasárnap, az jelentős kihatással lenne a térségre. Venezuela képezi ugyanis a Chávez által alapított baloldali-radikális ALBA szövetség központi országát; további tagállamok Kuba, Ecuador, Bolívia, Nicaragua és néhány kis karib-tengeri állam. A XXI. századi szocializmust hirdető országok számára már csak ideológiai szempontból is súlyos csapás lenne Chávez veresége. Még nehezebben emésztenék meg a venezuelai olajdollár-folyam elapadását: a caracasi caudillo jelentős összegekkel jutalmazza az ALBA tagjait ideológiai hűségükért.

Választási hadjárata során Capriles világossá tette, hogy megválasztása esetén véget vetne Chávez nagyvonalú "csekkfüzet-diplomáciájának". Ez főleg Kubát és Nicaraguát érintené súlyosan, míg Bolívia és Ecuador ma anyagi szempontból valamivel függetlenebb Caracastól, mint a másik két ország.
A Szovjetuniótól kapott támogatás húsz évvel ezelőtti megszűnése után Kuba ínséges helyzetbe került, amelyből Chávez mentette ki. Havanna azóta mintegy 100 ezer hordó kőolajat kap naponta Venezuelától, amelyet leginkább orvosok és más egészségügyi dolgozók küldésével ellentételez. Capriles számításai szerint ezzel hazája évente legalább 3 milliárd dollárt ajándékoz Kubának, amit ő feltétlenül megszüntetne.

Hugo Chávez

Fotó: MTI/EPA/ Miquel Gutiérrez

Hugo Chávez elnök kormányzásának közel 14 éve alatt a venezuelai gazdaság az olajbevételek révén fejlődött, de nem tudta elkerülni a térség legjelentősebb inflációját és a külső adósság robbanásszerű növekedését, miközben a venezuelaiak ötöde került ki a szegénységből.

Alább felsoroljuk a latin-amerikai ország főbb gazdasági-társadalmi mutatóit 1999 és 2010, illetve 2011 között a Chávez elnök, a Venezuelai Központi Bank (BCV), a helyi Országos Statisztikai Hivatal (INE), valamint az ENSZ mellett működő Latin-amerikai és Karib-tengeri Gazdasági Bizottság (CEPAL) által közölt adatok alapján.

Gazdasági mutatók:

- GDP (Chávez által közölt adatok)1999: 91 milliárd dollár2011: 328 milliárd dollár

- A GDP növekedési aránya (BCV)1999: -6%2011: 4,2%

- Infláció (BCV)1999: 20%2011: 27,6%

- Külső adósság (BCV)1999: 37,016 milliárd dollár2011: 95,602 milliárd dollár

- Nyersolaj hordónkénti átlagára (PDVSA állami olajvállalat)1999: 17,08 dollár2011: 101,06 dollár- Olajtermelés (PDVSA)1999: napi 2,950 millió hordó2011: napi 2,991 millió hordó

- Munkanélküliség az aktív lakosság körében (INE)1999: 14,9%2011: 6,5%

- Az aktív lakosság foglalkoztatási aránya az "informális ágazatban" (feketegazdaságban) (BCV)1999: 47%2011: 41,6%Társadalmi mutatók:

- Szegénység (CEPAL)1999: 49,4%2010: 27,8%

- Mélyszegénység (CEPAL)1999: 21,7%2010: 10,7%

- A jövedelmek eloszlása (CEPAL)1999: A jövedelmek 3,6%-a jutott a legszegényebb 20%-nak és 54,4%-a a leggazdagabb 20%-nak. 2010: A jövedelmek 5,4%-a jutott a legszegényebb 20%-nak és 45,2%-a a leggazdagabb 20%-nak.

- Egyenlőtlenség (INE)Gini-index1999: 0,462011: 0,39(Az index a statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit méri, leginkább a jövedelem és a vagyon eloszlásának mérésére használják. A Gini-index bármely értéket felvehet 0 és 1 között; a 0 érték azt jelzi, hogy az eloszlás egyenletes, az 1 azt, hogy egy pontra koncentrálódik. Nagyobb értékéhez nagyobb egyenlőtlenség tartozik.)

- Írástudatlanság (INE)1999: 9,1%2011: 4,9%

- Emberi fejlődési index (ENSZ)2000: 0,6562011: 0,735 (187 ország közül a 73.)

- Várható élettartam (INE)1999: 72,94 év2010: 74,2 év- Gyermekhalandóság (öt év alattiak körében, INE)1999: 19,15 ezrelék2011: 13,95 ezrelék

Kapcsolódó cikkek