Csaknem 100 milliárd forinttal kevesebb központi forráshoz juthat 2013-ban Budapest az NGM modellszámítása szerint, az erről szóló kalkulációt múlt héten küldte el véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖK). Az előzetes adatok szerint a főváros 2012-ben a kórházak államosításával mintegy 140, a kerületek pedig együttesen 47 milliárd forintot veszítenek el, ami azt jelenti, hogy az eddig 180-200 milliárd forint működési kerettel rendelkező Fővárosi Önkormányzat bevételei egynegyedétől esik el. Önkormányzati pénzügyi szakértők arra mutattak rá: az egészségügyi és oktatási intézmények államosításával felborul a működési bevételek és az adósságok hitelszerződésekben rögzített aránya, így a fővárosi hitelek 80 százalékát folyósító EIB felmondhatja a Budapestnek nyújtott kölcsöneit, ami csődhelyzetet idéz elő. A Figyelő Online -t városházi forrásaink arról tájékoztatták, a „vezetés tud a problémáról", s dolgozik a megoldásán."

Átütemezett adósság

E pénzügyi nehézségeket tetézi, hogy a BKV finanszírozását is csak rövid időre tették sínre ez év tavaszán, amikor sikerült a hitelszerződéseket átütemezni. .(A BKV jelenlegi refinanszírozás alá vont adósságállománya 61,7 milliárd forint. A hitelek visszafizetése nagyrészt a 2014 októberi választásokat követően esedékes.) A BKV finanszírozási igénye változatlan teljesítményszint esetén mintegy 90 milliárd forint, feltéve, hogy megkapja jegyár-kiegészítés címén az állam által eddig juttatott 16 milliárd forintot.

„A hitelek visszafizetésére a BKV csak akkor képes, ha indokolt költségeinek bevételekkel nem fedezett részét a fővárostól megkapja. Ha Budapest ezt nem képes teljesíteni, márpedig ennek veszélye jelentős, akkor a vállalt készfizető-kezesség szerint kell a hitelek megfizetéséért helyt állnia. Ez a fővárosi fizetésképtelenség bekövetkezésének egyik legjelentősebb kockázata"- nyilatkozta korábban a Figyelőnek Horváth Csaba, MSZP-s frakcióvezető.

A legfrissebb információk szerint az állam 2013-ban nem ad egyetlen forint állami támogatást sem. (Eredetileg sem kapta volna meg a BKV az eddig biztosított 32 milliárdos normatívát, abból csupán 22 milliárd forintot, de azt sem közvetlenül, hanem szja átcsoportosítás révén, illetve további 10 milliárd a BKV-nak kellene takarékossági intézkedésekkel előteremtenie.) Az NGM és a főváros ezekben a napokban is tárgyal arról, milyen forrásból finanszírozható a fővárosi tömegközlekedés, mint arról korábban már írtunk, egyebek között a közmű-adó bevezetése várható. Forrásaink szerint október közepén hozzák nyilvánosságra azt a pénzügyi csomagot, amely a BKV költségvetési lyukainak befoltozására szolgál.

Drasztikus elvonások

Budapest Főváros Önkormányzatának adósságállománya 2012 és 2015 között 208,8 milliárd forintról 179,8 milliárd forintra csökken, már ha rendben törleszti aktuális hiteleit. Budapest adósságállománya 2010 év végén még csak 168,4 milliárd forint volt, tehát azóta növekedett, aminek oka többek között a forint gyengülése. Az önkormányzat adósságának ugyanis egy jelentős része euró alapú. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint a kormányzat nonortodox gazdaságpolitikája miatti forintgyengülés Budapestet is sújtja. Az elvonás okozta hiányt új adók bevezetésével, vagy hitelfelvétellel lehetne finanszírozni. Az adóztatás azonban megoldás helyett csak újabb elvonásokat jelentene, hitelt pedig a főváros már aligha kap, mert a bankok nem látják biztosítottnak az általuk nyújtott hitelek megtérülését.

Ilyen helyzetben reális az esélye annak, hogy már 2013 tavaszán csődbe megy a főváros, s a BKV is leállhat. Arra a felvetésünkre, hogy a BKV és Budapest csődje hozzátartozik az év vége hangulatához, menetrendszerűen kiáltanak farkast, s már senki nem tudja komolyan venni, névtelenséget kérő városházi informátorunk úgy reagált: „valóban, ha ősz, akkor BKV csőd. Ez mutatja a legpregnánsabban, hogy politikai okból számos kényszerű intézkedést halogatott eddig a közgyűlés, mert senkinek nem tetszene a jegyáremelés, vagy például a kedvezmények megvonása.

A BKV a rendszerváltás óta a mindenkori kormány kegyeitől függ, s évről-évre kemény csatákban kell megszereznie a fővárosnak a közlekedési cég számára a támogatást, de itt és most az alamizsna-osztás véget ér" - mondta. Hozzátette, a csődhelyzet nem puszta riogatás, minden évvel közelebb kerül hozzá a BKV.

Atkári János, Demszky Gábor főpolgármester gazdasági helyettese, Tarlós István főpolgármester volt pénzügyi tanácsadója, korábban úgy vélekedett: a BKV válsága magával ránthatja a 4-es metrót, az Budapestet, és ez még csak a lánc eleje. Atkári szerint Budapest pénzügyi értelemben a fennmaradásért küzd, lényegében hadigazdálkodást folytat. A pénzügyi tanácsadó nyilatkozatai szerint a megoldást abban látná, ha a Budapesten keletkező adókból kevesebbet vonna el az állam. Aktuális hitelei mellet a fővárosnak számos más szerződés és perbeli marasztalás miatt kell helytállnia. Ilyen például a csepeli szennyvíztisztító ügye, amelyben választott bíróság ítélet alapján csaknem 4 millió euró kártérítést és perköltséget kell megfizetnie a központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt kivitelezője, a Csepel 2005 FH Konzorcium részére. A konzorcium egy a beruházást érintő fővárosi kötelezettség késedelmes teljesítése miatt fordult választott bírósághoz, s nyert közel 4 millió eurót. Vigasztalhatja a fővárost, hogy a bonyolult elszámolási rend alapján a konzorciumnak is fizetnie kell Budapestnek 1,8 millió eurót.

CET, az üvegbálna

Sikertörténet, Budapest egyik szimbóluma is lehetne, ehelyett bonyolult perek rombolják a renoméját, s még mindig üresen áll a hajdani közraktárak területén kialakított CET kulturális és szórakoztató központ. A mintegy 27 ezer négyzetméteres komplexum kialakítását a tervek szerint 2010 augusztusában kellett volna befejezni PPP-konstrukcióban, a Fővárosi Önkormányzat szerepvállalásával a Porto Invest Kft. fejlesztéseként, ám egy éve Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes kérésére leállíttatták a használatbavételi engedélyeztetési eljárást. A Figyelő Online próbált információt szerezni a városháza illetékeseitől arra vonatkozóan, hogy mekkora összegről folyik a vita a generálkivitelezővel és az ügyletbe kapcsolódó pénzintézettel, de konkrét számot nem mondtak, azzal érveltek, ez is a jogvita része.

Azt azonban lehet tudni, hogy a beruházás teljes költsége 30,8 millió euro, s a Porto Investment 28,4 millió euró hitelt vett fel. A CET átadásával és a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatban több per indult, s számos alkalommal tűzte „kármentés" címén napirendjére a Fővárosi Közgyűlés. Legutóbb múlt héten, amikor is egy erre vonatkozó előterjesztés alapján a generálkivitelezővel külön egyezményt kötött volna a főváros. A javaslat azon bukott meg, hogy Tarlós István főpolgármester nem szavazott.

Tarlós szerint nem történt meg a műszaki teljesítésigazolás, amelynek hiányában semmilyen számlát nem fizethet ki, másrészt nem értett egyet azzal, hogy rendkívül magas, 95 százalékos áron történne a követelésvásárlás. Ezekről a körülményekről csak a pulpituson értesült, így nem tudta támogatni a javaslatot.

Az Index információi szerint az előterjesztés arról szólt, hogy a fővárosi önkormányzat a generálkivitelezővel, a WHB cégcsoporttal külön állapodjon meg, eszerint a főváros diszkontáltan vette volna meg a cég 2,8 millió eurós követelését, amivel a beruházó Porto tartozik a kivitelezőnek, a főváros pedig a megvett követelést beszámította volna a Portóval történő elszámolásba.

Húzódik a négyes metró is

Guinness rekordnak számít, annyiszor módosult a budapesti 4-es metró műszaki átadásának időpontja, most éppen 2014 tavasza. A kivitelezés teljes költsége 373,3 milliárd forint, ebből a már szerződéssel lekötött összeg 330 milliárd és tavaly év végig 239 milliárd forintot ki is fizettek a munkákért. Csakhogy ezen felül a vállalkozók által benyújtott plusz követelések értéke 105 milliárd.

Ezen felül 30 milliárd forintról vitázik az alagútfúró BAMCO konzorcium, és fele ennyire tart igényt a metró elektronikáját építő Siemens vezette konzorcium. Utóbbival hosszú hetek kényes egyeztetése után sikerült megállapodnia a fővárosnak, s az eredeti szerződésben szereplő 70 millió eurós kár-és kötbér igényt 30 millióra szorították le. Az EU egyébként a 2009-es megállapodás alapján 181 milliárd forintot áll a költségekből, az állam 41 milliárdot, a többit Budapestnek kell előteremtenie.

Kapcsolódó cikkek