Sokunkkal előfordult, hogy a mindennapi életben vagy a világhálón látott egy könyvet, ruhát vagy éppen bútordarabot, mely felkeltette az érdeklődését, de abban a pillanatban nem készített róla fotót, vagy nem mentette le a képet. A látottakat aztán a legnagyobb sajnálatára soha többé nem tudta pontosan reprodukálni. A Pinterest elsősorban erre kínál megoldást: az elkészített vagy az interneten talált képek egy gombnyomással megoszthatók, témakör szerint rendezhetők. Ilyen módon személyeket nem ismeretség, hanem érdeklődési kör, a kedvelt képek alapján kapcsol össze, azaz egy letisztult megjelenésű közösségi könyvjelző szolgáltatásra hasonlít.

A képmegosztó oldalt 2010 márciusában alapította három huszonéves, Ben Silbermann, Paul Sciarra és Evan Sharp. Annak ellenére, hogy jelenleg a Cold Brew Labs csupán 16 fős csapata fejleszti, idén szeptemberben a Marketing Land jelentése szerint már elérte a havi 23 milliós egyéni látogatottságot, ezzel kiérdemelve a minden idők legdinamikusabban fejlődő social networkje címet. Beszédes adat az is, hogy 2011-ben, csupán 15 hónapnyi működés után a Time Magazin szerint a Pinterest már benne volt a top 50 weboldalban.

Online faliújság, másképp
Aki már unja a Facebook üzenőfalán uralkodó vizuális káoszt és átlátható felületre vágyik, az megkedveli a Pinterestet. Az oldalon táblákat-faliújságokat hozhatunk létre, melyek megjelenésben eltérnek az eddig megszokott albumoktól. Ezekre a faliújságokra témákba rendezve képeket tűzhetünk ki (innen a név: a pin, azaz kitűzni és interest, azaz érdeklődés szó összevonásából). Emellett a Twitter mintájára megjegyzéseket fűzhetünk hozzájuk limitált karakterben, ami esetünkben 500-at jelent. Ez megkímél minket a Facebookon megszokott „túlbeszédtől”, és a képekre helyezi a hangsúlyt.

Az alapítók tanultak a korábban rendkívül népszerű, de már feledésbe merült hálózatok hibájából, mint például a MySpace vagy a Digg. Így például a regisztrációkor a megszokottnál kevesebb adatot kér a rendszer, és nem bonyolítja túl a jogokat sem, melyek megszabják, ki milyen általunk megosztott tartalmat láthat. Egyszerűen néhány, az érdeklődési körünkbe tartozó képre kattintva csatlakozhatunk az online közösséghez. Ennek előnye, hogy a bejelentkezés után már közvetlenül találkozunk tartalommal, míg a Facebook esetében ez csak az ismerősök felvétele után történik meg.

Témakörökre osztva
Az oldal érdekessége, hogy a követés is faliújságok alapján történik, ez hordoz némi hasonlóságot a Google+ rendszerével. Azzal, hogy adott témákra szakosodunk és nem személyekre, egy belsőépítész például láthatja azonos érdeklődésű felhasználók enteriőrrel kapcsolatos képeit, miközben kihagyhatja a másik magánéletének olyan mozzanatait, mint hogy mit készített vacsorára, vagy hogy milyen jelenetek játszódtak le az előző napi Barátok közt sorozatban.

A legnépszerűbb téma a divat, a lakberendezés, a gasztronómia, az esküvők és az iparművészeti tárgyak. Mivel a lap megjelenése magazinszerű, talán nem véletlen, hogy ezek dominálnak. Nem meglepő tehát, hogy a felhasználók 65 százaléka nő, de az életkorra vonatkozó adatok is beszédesek, legaktívabban a 25–34 évesek tűznek ki képeket. Sokan nem is sejtik, hogy az általuk a világhálóra egyszer feltöltött képek egy része már megtalálható a Pinterest adatbázisában is. Ahhoz ugyanis, hogy megtiltsuk az itt történő megosztásukat, külön kódot kell alkalmazni a weblapokon. De általában miért is publikálná valaki nyilvánosan a fotóit az interneten, ha nem akarja, hogy később mások is lássák? A romantikus lelkek, saját esküvőjüket évek óta tervezők, borkedvelők, divat- és cipőőrültek, képregényrajongók, valamint a „hű, de cuki” képeket rendszeresen megosztók is otthonukra lelnek az oldalon. A legnépszerűbb kitűzőknek már több millió követőjük van, az egyik ilyen felhasználó Jane Wang, az alapító Ben Silbermann édesanyja is.

Ez év augusztusában megjelent a kiváló felhasználói élményt kínáló applikáció iOS-re és Androidra is. A Pinterestet ráadásul összekötötték a Twitterrel és a Facebookkal, tehát nem vetélytársakat lát bennük, hanem saját népszerűségét növeli az ott történő posztolással is, míg ezzel a másik kettő látogatottsága is tovább növekszik.

A Pew médiakutató intézet legfrissebb felmérése szerint az internetfelhasználók 46 százaléka saját maga által készített képeket tölt fel úgy általában a világhálóra, ők a kreátorok, míg 41 százaléka talált anyagból dolgozik, azaz már feltöltött képeket oszt meg. Ezzel szemben a Pinterest faliújságjaira tűzött anyagok 80 százaléka újramegosztás, a Twitternél ez az arány például csak 1,4 százalék, a Facebook esetében pedig még kisebb.

A felmérésünkben részt vevő felhasználók véleménye megegyezik abban, hogy a szolgáltatás kezelőfelülete és használhatósága (usability) némileg szokatlan. Ahhoz, hogy egy világhálón található képet a faliújságunkra tűzhessünk, egy gombot kell telepítünk a böngészőkbe. Ez alapvetően nem okoz ma már nehézséget a felhasználóknak, de mégis eltér a megszokott módszerektől. Ahhoz például, hogy egy cikket megosszunk a Facebookon, a Twitteren vagy a Google+-on, már eleve az oldalon található ikonokra kattinthatunk, ami sokkal könnyebb megoldás.

Habár forgalomnövekedést alapvetően a már rendszerben lévő képek újramegosztása generál, az adatbázis mégis kétféle módon bővülhet. Az első a saját mobileszközökkel készített képeink feltöltése, a másik a világhálón találtak betűzése. A Pinterest így mintha határozottan az elkötelezett és aktív felhasználók mellett tette volna le a voksát. Ez később, a reklámfelület értékesítésekor eredményes stratégiának bizonyulhat, hiszen a nagy tömegű passzív felhasználó ma már nem olyan vonzó, mint korábban. A hirdetők már a tudatos felhasználókat kedvelik.

Még az sem okozott törést az oldal fejlődésében, hogy az alapító Sciarra 2012 áprilisában nyilvános magyarázat nélkül otthagyta a céget, hogy a Pinterest egyik befektetőjének dolgozzon. Biztató a cég számára, hogy egy átlagos felhasználó napi 16 percet tölt a Pinteresten, szemben a Facebooknak szentelt 12-vel.

Az oldal most már lehetővé teszi az egyéneknek és a vállalkozásoknak, hogy bármilyen pluszköltség nélkül üzleti tevékenységet és önpromóciót folytassanak a felületén, ami nyilván idővel fizetőssé válik, ahogy ez a Facebook esetében is történt. Maga az ötlet, hogy valamit eladhatunk a Pinteresten, nagyszerű; általában kézművestárgyakról, ruhákról vagy cipőkről van szó. Elég csak egy összeget írni a kép utáni leírásban, és a rendszer ezt automatikusan dollárban megadott árként érzékeli. A felhasználók a böngészés során megadhatják, hogy milyen összeghatárok között áldoznának egy-egy ajándékra.

Az oldal a mind jelentősebb forgalomterelésért is felelős, így egyre nagyobb szeletet szakít ki ebből a tortából is. Remek jövő áll tehát a Pinterest előtt, ugyanis azok a felhasználók, akik online szoktak vásárolni, átlagban 9,3 eladót követnek a rendszerükön keresztül, míg ez a szám a Facebook esetében csak 6,8 – derül ki a Pew médiakutató intézet adataiból.


Magyar másolat
Mivel a Pinterestnek nincs magyar nyelvű kezelőfelülete, a regisztráció és az oldal kezelése saját kutatás szerint kezdetben a gyakorlattal rendelkező felhasználók körében is elég nehézkes. A későbbiekben azonban az élmény rohamosan javul, mivel az oldalon töltött időt más felhasználók képeinek böngészése és megosztása, illetve saját képek feltöltése teszi ki, és ez már szinte ösztönösen zajlik.

Tűzd.Be néven már van is egy magyar klón, ám ez engedély nélkül másolja az oldalt. Ez megjelenésében (és jobbára működésében is) nagyon sok elemében hasonlít a Pinterest.com-ra, azonban annak nem lokalizált verziója, csupán utánzata. Mottója: A Tűzd.Be a Te online parafa táblád, ahol összegyűjtheted a kedvenc dolgaidat! Oszd meg másokkal mindazt, amit szeretsz, kövesd azokat, akik tetszenek neked.




Kérdés: sikeres lehet-e egy ilyen vállalkozás, és nem sokkal inkább a nemzetközi verzió magyarításán, lokalizálásán kellene-e dolgozni? A Tűzd.Be oldal működtetője az Insiderblog.hu portál kérdésére elmondta, hogy nem fél a pertől.

Kapcsolódó cikkek