– Egymilliárd eurós részt szerzett a cége, az Új Piacok Kereskedőház Zrt. egy orosz energetikai óriásberuházásban, az észak-kaukázusi Abinszkban. Kik a tulajdonosai az Új Piacoknak?
– Ötven százalékban a Széchenyi Bank, ötven százalékban pedig négy magánszemély: Deák Klára, a bank elnökhelyettese, Lakatos Zsolt üzleti vezérigazgató-helyettes, Töröcskei István és én.

– Az Új Piacokat augusztus végén jegyezték be a cégnyilvántartásba. Hogy sikerült egy egy hónapos társaságnak megszerezni a magyar GDP egy százalékát kitevő üzletet?
– Deák Gábor, az orosz partnercég, a Minnyeftyegazsztroj európai igazgatója ismertetett össze minket. Bő egy éve még banki mezben kezdtük a tárgyalásokat. Az orosz partner számára is meggyőző volt, amit a megbeszélések során képviseltünk, és természetesen ilyenkor a cégek és a személyek múltbeli referenciáit is megnézik.

– A Széchenyi Bank is alig több mint kétéves. Miért pont ez a hitelintézet kapta a beruházást?
– Mi ezt nem kaptuk. Ezért nagyon keményen megdolgoztunk. Ráadásul – tudomásunk szerint – más bank nem ügyködött ezen a projekten. A Széchenyi Kereskedelmi Bank két éve, az indulásakor felmérte a piaci lehetőségeket. A szokásos kereskedelmi banki tevékenységgel nagyon hosszú ideig tart kicsiből középbankká válni. Ezért határoztuk meg fő csapásirányként a külföldi terjeszkedést. A mi potenciális partnereinknek, a magyar középvállalatoknak próbálunk meg üzletet szerezni, segítünk nekik olyan piacokra belépni, ahova egyedül nem tudnának. Az, hogy ebbe a beruházásba külföldi partnereket vonjanak be, egyértelműen az orosz fél szándéka volt. Ők megállapodtak a nagy orosz energetikai cégekkel, amelyeknek az az érdekük, hogy létrejöjjön egy 21. századi kőolaj-finomító. A mienk pedig az, hogy magyar vállalatok szállíthassanak. Hangsúlyozom, az egymilliárd euró csak egy keret, biztos vagyok benne, hogy ezt nem tudjuk száz százalékban magyar cégekkel kitölteni, így a harmadik országokból származó vállalkozások bevonása is a feladatunk lesz.

– De az egymilliárd euró túl van a Széchenyi Kereskedelmi Bank lehetőségein.
– Ennek a töredéke is túl van a lehetőségeinken. Magát a beruházást alapvetően az orosz fél finanszírozza, nekünk az előfinanszírozás a feladatunk, illetve a szükséges garanciák kibocsátása, és erre képesek vagyunk. Az igazi tárgyalások ezután következnek. Látnunk kell, hogyan áll fel a pénzügyi struktúra. Természetesen a magyar áruk és szolgáltatás exportja esetén a Mehib és az Eximbank is részt vesz majd a folyamatban. Szeretnénk bevonni a magyarországi takarék- és hitelszövetkezeteket, az ő területükről, illetve ügyfélkörükből is jönnek vállalkozások. Külföldi beszállítás esetén bekapcsolódhatnak külföldi exporthitel-ügynökségek is.

– Kivel tárgyaltak?
– A Minnyeftyegazsztroj vezetésével.

– Oroszországban van elég nagy cég, és nemzetközi téren is számos ország közül válogathattak. Miért épp a magyaroknak adtak egy ekkora beruházást?
– Kialakult egy szimpátia, ami a megállapodáshoz vezetett. Magyar cégeknek korábban is voltak sikeres üzletei Oroszországban. Sok esetben azért választanak minket, mert a magyar méret számukra kezelhető. Valami összeállt, amitől minket megbízhatónak tartanak.

– Pár hete Nagy Róza, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára állami tulajdonú kereskedőházak alapításáról beszélt a keleti nyitás levezénylésére. Most mégis egy magáncég lesz a kereskedőház?
– Nincs ellentmondás. Két különböző dologról beszélünk, amit nem árt tisztázni. Az állami tulajdonú kereskedőház szervezése – tudomásom szerint – folyamatban van. Ez a kereskedőház majd keresi azon partnereket, akik piachoz juttatják a magyar vállalkozásokat. A Széchenyi Banknak ugyanez a célja. Ha létrejön az állami szervezet, a két cégnek érdemes lehet megfontolni az együttműködést azon piacokon, ahol az állam is meg kíván jelenni. Mi is felkarolunk más magánkezdeményezéseket, például Azerbajdzsánban. Minden vállalatot megkerestünk, amely már részt vett ott komolyabb projektek megvalósításában, és sikerült velük megállapodni abban, hogy a jövőben közösen szervezzük a piacra lépést.

– Ott is terveznek beruházást?
– Az orosz piac mellett Azerbajdzsánban, Ukrajnában, Szerbiában és Dubajban keressük a lehetőségeket. Mezőgazdasági rendszerexportról tárgyalunk több országban, ezenkívül víztisztítási, infrastruktúra-fejlesztési, egészségügyi projektekről, gép- és rendszerkivitelről és persze hagyományos áruexportról.

– Nagy Róza közbenjárt azért, hogy önök kapják a beruházást?
– Nem. Akkor találkozott először Gennagyij Smalj úrral, a Minnyeftyegazsztroj vezetőjével, amikor aláírták a beruházást.

– Mi volt az NGM szerepe az ügyletben?
– Elvi támogatást kaptunk. Kiemelt projektnek jelölték meg a krasznodari beruházást.

– Kap állami támogatást az Új Piacok Kereskedőház?
– Nem. A cég a bank saját tőkéjéből és az alapítók pénzéből jött létre. A bank és a magánbefektetők tőkéje nem is elegendő, hamarosan tőkét kell emelnünk.

– Egy ekkora beruházásra miért nem közbeszerzéssel választották ki a céget?
– Hangsúlyozom, hogy ez keretmegállapodás az orosz projekt gazdájával. Az orosz oldalnak nem látjuk pontosan a finanszírozási struktúráját. Ha az állam megjelenik benne, akkor azon finanszírozási rész tekintetében valószínűleg lesz közbeszerzés is.

– De megjelenik, a partner Minnyeftyegazsztroj egyik tulajdonosa a Rosznyeftyegazsztroj orosz állami cég, a másik egy állami belorusz társaság.
– De nem tudni, a forrást ki adja majd. Orosz magánvállalatokat is megkerestek, hogy szálljanak be a projektbe, még nem látjuk, hogy erre a magyar beruházási részre állami vagy magánpénzt költenek-e.

– Mennyire vett részt az orosz állam a döntésben?
– Az orosz állam képviselőjével nem találkoztunk a döntés-előkészítés során. Csak a Minnyeftyegazsztroj vezetésével.

– Mint állami cég nyilván jóváhagyást kért.
– Értelemszerűen. Nagyjából ismerve az orosz piacot, gondolom, hogy egy ekkora beruházás partizánakcióban nem dőlhet el.

– Volt az országok közt ellentételezés?
– Jó lenne, ha az országok közt ilyen szintű együttműködés lenne, lehetne csomagokban gondolkodni.

– Eszerint magyar oldalról sem közbeszerzéssel választják ki a vállalkozásokat, amelyek részt vehetnek egy ekkora megaberuházásban. Akit önök javasolnak, az kapja a megrendelést?
– Mi ajánlunk cégeket, de az kapja a megrendelést, amelyet az orosz partner is alkalmasnak tart. Közös kiválasztási folyamat lesz. A kereskedőház nem maga dönt, hanem felkérünk olyan mérnökirodákat, amelyek részt vettek már ilyen építési projektekben, ismerik a nyelvet, a piacot, és segítenek a kiválasztásban.

– Tendert nem írnak ki?
– Meghívásos tenderben gondolkodunk. A főbb feladatokat építőipari és energetikai mérnöki cégekre bízzuk.

– Kőolaj-finomító, hőerőmű épül Krasznodarban. Magyar vállalkozások még nem építettek ekkora energetikai létesítményeket.
– Ahol a magyar cégek meg tudnak jelenni, az a kapcsolódó beruházások köre, az infrastruktúra kiépítése. Ebben a magyar középvállalkozások hagyományosan jók és versenyképesek. Turbinákat nem fogunk gyártani, de kompresszorokat, csővezetékeket, magas áramú berendezéseket igen. De valóban, ilyen méretű beruházásban magyar vállalatok az elmúlt két évtizedben nem vettek részt szervezett módon, noha ilyen jellegű projektekben vannak professzionális cégeink. Erre újra képessé kell tennünk a magyar vállalatokat.

– A Közgépet meghívják majd?
– Nem tárgyaltunk a céggel. A Közgép olyan kapacitással, csapattal és referenciákkal rendelkezik, ami logikusan szóba jön, ha infrastruktúra-fejlesztésről van szó. Ha ilyen munkák is lesznek, akkor biztos megkeressük őket, ahogy a többi magyar építőipari vállalatot is.

– Érti, hogy mi zavar? Ezt a nagy összeget nem transzparensen költik el.
– Annak a felelőssége, hogy az orosz oldalon ezt hogyan készítették elő, nem a mienk. A mi feladatunk, hogy megvizsgáljuk a magyar cégek részvételét ebben a programban. Ha csak százmillió euróról lenne szó, akkor is felmerülnének ugyanezek a kérdések. Ami a figyelmet ráirányította, az a nagyságrend. A magunk részéről maximális – a partnereink érdekeit nem sértő – mértékben nyitottan kezeljük ezt a projektet. Elemi érdekünk, hogy minél szélesebb körben vonjuk be a magyar cégeket.

– Az Új Piacok azeri terjeszkedése mennyire függ össze azzal a meghiúsult tervvel, hogy azeri valutában bocsásson ki a magyar állam kötvényeket? A beruházás mögött álló Töröcskei István az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója.
– Nem függ össze, ezek a sajtóban megjelent találgatások. Véleményem szerint Azerbajdzsán egy fizetőképes, rendkívül dinamikusan fejlődő ország. Nem kellenek állampapírok, hogy üzletet tudjunk kötni. Baku az új Dubaj. Akárhányszor megyek oda, mindig változik a városkép, most egy egymilliós új városrész nő ki a földből, amelyhez szükségük van külföldi partnerekre. Ha csak a nyílászárókat szállítja egy magyar cég, az is milliárdos beruházás. Az elmúlt két évben végzett munkánk során bankunk, illetve kereskedőházunk célja, hogy ezeket a most még reálisan elérhető piaci lehetőségeket partnereinkkel közösen megragadjuk.
Szakács Tibor
■ 
48 éves, közgazdász. Az Ipari Minisztériumban dolgozott hat évig, majd
 a Pénzügyminisztériumban hét évig.
■ 
1999-től a Mehib vezérigazgató-helyettese, 2002–2010 között a vezérigazgatója volt.
■ 
2011 óta a Széchenyi Kereskedelmi Bank vezérigazgatója.
■ 
Nős, három gyereke van.

Kapcsolódó cikkek