"Jobb helyzetben vagyunk, mint hat hónappal ezelőtt. Ugyanakkor továbbra is jelentős kockázati tényezőkkel nézünk szembe" - közölte Tharman Shanmugaratnam, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Tanács (IMFC) elnöke.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója sürgette az EU-t, hogy állítsa csatasorba az eurózóna mentőalapját és az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját az elhúzódó adósságválság megoldásának érdekében.

Az EU-nak már össze kellene szednie magát

"Az eszközök rendelkezésre állnak" - mondta a vezérigazgató, aki egyúttal a fiskális unió erősítésére és a bankunió mielőbbi megvalósítására szólította fel Európát. Lagarde úgy érzi, az IMF tagjai elkötelezettek az alap által javasolt lépések végrehajtását illetően, s a szervezet által nyújtott "globális (pénzügyi) védőháló nem illúzió, hanem nagyon is valós". Hozzátette azonban, hogy önmagában fiskális eszközökkel nem lehet megoldani a válságot, azoknak monetáris és egyéb gazdaságpolitikai intézkedésekkel is párosulniuk kell.
"Nem volt tiltakozás a tagországoknak tett javaslatunk ellen, ami a következő volt: cselekedni kell" - fogalmazott Lagarde.

"A fejlett gazdaságoknak meg kell valósítaniuk a szükséges strukturális reformokat és hiteles fiskális terveket kell végrehajtaniuk. A feltörekvő piacgazdaságoknak megfelelően rugalmas gazdaságpolitikával kell reagálniuk a külső sokkokra és támogatniuk kell a növekedést" - írta az IMFC szombaton kiadott nyilatkozatában.
Tharman Shanmugaratnam azt hangoztatta, hogy az amerikai adósságplafonnal kapcsolatos bizonytalanság az egész világon érezteti hatását. A globális válságkezelés során elsősorban a közép- és hosszú távú feladatokra kell összpontosítani a fiskális fenntarthatóság elérése érdekében - tette hozzá.

Az IMF tagjai listát állítottak össze a helyzet kezeléséhez szükséges intézkedésekről, ezen azonban nem szerepelt új, korábban nem ismert javaslat, ahogy a közgyűlésen történt egyeztetésekből sem körvonalazódott világosan a kilábaláshoz vezető út. A közgyűlés hangulatát leginkább az Egyesült Államokkal és az EU-val szembeni egyre hangsúlyosabb türelmetlenség jellemezte. Egyes európai tisztviselők kifejezetten frusztráltnak mutatkoztak az össztűz miatt, amelyet nagyrészt korábbi ígéreteik ismételgetésével próbáltak lecsillapítani. Bár Lagarde azt hangoztatta, hogy az IMF kész újabb segítséget nyújtani Európának, a nemzetállamok képviselői a kontinens megsegítése helyett arról beszéltek, hogy az EU-nak ideje lenne összeszednie magát.

Az európai, azon belül is a görög és spanyol helyzetet illetően nem született egyetértés az IMF és az európai kormányok, elsősorban Németország között. Német kommentárok szerint törésvonal kezd kialakulni az engedékenyebb hangnemet megütő IMF és a hitelprogram lazítását elutasító Berlin véleménye között a görög helyzet helyes kezelését illetően, ami tovább hátráltathatja a belpolitikai-társadalmi gondok miatt amúgy is nehezen haladó konszolidációt.

Az európai válságkezelést ért kritikákra reagálva Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter közölte: az eurózóna döntéshozatalában 17 állam vesz részt, amelyek mindegyikében parlamenti jóváhagyás szükséges az intézkedések bevezetéséhez, ez pedig időbe telik. "Ha nem vagyunk elég gyorsak a piacok szerint, sajnálom, de a piacoknak várniuk kell" - fogalmazott.

A bírálatokból a fejlett világ legnagyobb államadósságát maga előtt görgető házigazda Japánnak is kijutott. Ji Kang (Yi Gang), a kínai delegáció vezetője kijelentette: Japán és az Egyesült Államok nem rendelkezik hiteles középtávú adósságkonszolidációs stratégiával, ami "fontos oka annak, hogy ezekben az országokban lassú a kilábalás üteme". Wayne Swan ausztrál kincstárnok arra figyelmeztetett, hogy "Ázsia önmagában nem képes a hátán vinni a világgazdaságot".

Kína is terítéken volt

Nem kerülték el a kritikák Kínát sem, amelynek pénzügyminisztere és jegybankelnöke távol maradt az üléstől a Japánnal szembeni szigetvita miatt. Az IMF és a tagországok számos tisztviselője, ha diplomatikusan is, de határozottan jelezte: nagyobb kompromisszumkészséget vártak volna Pekingtől a jelenlegi gazdasági helyzet fényében.

Megfigyelők szerint a világgazdaság fellendüléséhez szükséges döntéseket nagyban lassíthatja a novemberi amerikai elnökválasztás, illetve a szintén a jövő hónapban esedékes kínai vezetőségváltás, amely események miatt tovább halasztódhat egyes kulcsfontosságú döntések meghozatala.
A kétnapos közgyűlésen a világgazdasági gondok mellett az IMF szervezeti ügyei is kiemelt figyelmet kaptak, miután a kitűzött határidőre nem fogadták el az alap szavazati arányainak megváltoztatására vonatkozó reformtervet. A 2010-ben kidolgozott terv jelentősen növelné a fejlődő és felemelkedő gazdaságok - elsősorban Kína - beleszólását a szervezet ügyeibe, míg az Egyesült Államok és az EU együttes szavazati ereje 50 százalék alá csökkenne. Lagarde szombaton úgy fogalmazott: jelentős előrelépések történtek a kérdésben, közel van a kompromisszum. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy "egy-két ország" jóváhagyja a reformokat - mondta Lagarde, egyértelműen az Egyesült Államokra utalva.

Kapcsolódó cikkek