"A 21. század embere a természettudományok igen gyors fejlődése okán naponta szembesül újabb és újabb csodákkal. Kíváncsisága azonban nem korlátozódik a hétköznapi csodákra, az intelligens mobiltelefonra vagy a háromdimenziós televíziós adásra, hanem azt is szeretné tudni, hogy mi van a csillagokon, vagy létezik-e élet a Földön kívül" - magyarázta a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke az MTI-nek.

Hozzátette, hogy talán ezzel a kíváncsisággal is magyarázható a Budapesti Planetárium és az Uránia Csillagvizsgáló népszerűsége, ahol korunk űrkutatási és csillagászati eredményeiről kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők. A két intézmény rendezvényeit az idén százezer látogató kereste fel."A Budapesti Planetárium máig a leglátogatottabb intézményünk, 35 év alatt összesen 4,5 millió érdeklődő kereste fel. Európában egyébként ez az egyetlen Planetárium, amelyet civil szervezet működtet mindenféle állami és önkormányzati támogatás nélkül" - jegyezte meg az akadémikus, aki szerint világszerte nő a planetáriumok jelentősége, hiszen a növekvő fényszennyeződés miatt egyre kevesebb embernek van arra lehetősége, hogy a csillagos égboltban gyönyörködjön."Az ismeretterjesztésnek egy olyan időszaka jött el, amikor nagyon sokféle szempontból kell kielégíteni az átlagember kíváncsiságát. Ez az ismeretterjesztés a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik feladata, a másik, hogy felkeltsük a fiatalokban az érdeklődést a természettudományok iránt" - összegezte Vizi E. Szilveszter.

A csütörtöki rendezvényen Zene az ég alatt címmel rendeznek koncertet, Ponori-Thewrewk Aurél nyugalmazott igazgató pedig anekdotákat mesél a 65 éves Uránia Csillagvizsgáló életéből. A szervezők űrkalandozásokra invitálják a látogatókat, akik a főhős, egy kedves kis idegen lény társaságában a tér-idő járatok segítségével bebarangolhatják a világegyetemet.A rendezvény alkalmából bemutatják A déli ég csodái című tárlatot, Éder Iván asztrofotós munkáiból összeállított fotókiállítást.

Számos olyan csillagkép van, amely az északi féltekéről, így Magyarországról is nagyon kedvezőtlenül vagy egyáltalán nem is figyelhető meg. Ezek a csillagképek és rejtett csodáik csak a déli féltekéről látszanak, közülük a legnépszerűbbek a Dél Keresztje csillagkép, a Magellán-felhők, az Alfa Kentauri csillagrendszer, amelynek tagja a Naphoz legközelebb eső csillag, a Proxima Kentauri, az égbolt legfényesebb gömbhalmazai és a Tejútrendszer központi vidéke is. Éder Iván 2010-ben vett részt a namíbiai fotósexpedícióban, ennek helyszíne a Baktérítőhöz igen közeli, a Namib- és a Kalahári-sivatag között 1800 méteres magasságban fekvő terület volt. A száraz klíma, a kristálytiszta levegő és a ritkán lakott, fényszennyezésmentes terület igen kedvező feltételeket teremtett a csillagászati megfigyelésekhez.Az ingyenes rendezvényre október 18-án 16 órás kezdettel kerül sor a TIT Budapesti Planetáriumban,a Népligetben.

Kapcsolódó cikkek