Magyarország legnagyobb napi fogyasztási cikk (FMCG) disztribútora jött létre azáltal, hogy a régióban eddig is piacvezetőnek számító Orbico Group nemrég többségi tulajdont vásárolt a magyar Rafinanz Service Kft.-ben. Az utóbbi, tavaly 13,5 milliárd forint árbevételű cég tehát többé-kevésbé feloldódik egy nagy nemzetközi vállalatban, ami fokozott stabilitást adhat a továbbra is nehéz gazdasági körülmények között.

Egy ilyen felvásárlás természetesen közel sem negatív, ugyanakkor eggyel csökkenti az olyan magyar alapítású és többségi tulajdonban lévő közepes vállalatok számát, amelyek dinamikus növekedésre voltak képesek az elmúlt két évben. A legnagyobb társaságok, a Top200 mellett lapunk évek óta szondázza ezt a vállalati mezőnyt is, szintén 200-as lista formájában. Idén jelentősen módosítottunk a kritériumokon, hogy még inkább a növekedés, az eredményesség és a hatékonyság legyen a rendező elv. A bekerülési feltételek (lásd külön) olyan szigorúak, hogy joggal lehet büszke minden cég, amely fel tudott kerülni erre a Magyarországon egyedülálló listára.

SZÍNES MEZŐNY
A Feltörekvő 200-as mezőnnyel részletesen foglalkozunk a lapunkkal egy időben megjelenő és utcai árusításban is kapható Top200 kiadványunkban. Mivel a Figyelő ezen originális válogatása egyedülálló és fontos metszetben mutatja be a magyar gazdaságot, további lapszámainkban is elemezzük még a feltörekvőket.  Ezúttal a listán szereplők közül kizárólag a magyar tulajdonúakat vesszük górcső alá (az első 20-at lásd a táblázatban). Nem mintha a külföldi cégek közepes méretű itteni leányvállalatai nem lennének fontosak az ország gazdasági életében, hiszen sok embert foglalkoztatnak, és jelentős összegeket fektetnek be. Gazdálkodásuk eredményességére azonban esetenként – például egy gyógyszer-nagykereskedő esetében – jelentősebb hatással van az anyavállalatuk, mint saját teljesítményük. Olyan innovációkat pedig nemigen várhatunk tőlük, amelyek pozitív hatásai egyértelműen a magyar gazdaságot gyarapítják. Vagy legalábbis a világ nem Magyarországhoz fogja ezeket kapcsolni.



A külföldiek egyébként dominálják a listát, 87 ténylegesen magyar tulajdonban lévő céget azonosítottunk a 200 közül. Szinte kivétel nélkül nagyobb vállalatokról van szó az előző oldalakon bemutatottakhoz képest, a legkisebbnek is 1,4 milliárd forint volt tavaly az árbevétele. Az ágazati megoszlás igen sokszínű, ami szerencsés, hiszen nem fenyeget az a veszély, hogy egy néhány szektort különösen sújtó recesszió bedönti a mezőny jó részét. Találunk magyar cégeket az agráriumból, az élelmiszeriparból, a fémmegmunkálásból, a gépiparból, a hulladékkezelésből, az informatikából, a kereskedelemből, a vegyiparból, valamint a mérnöki és biztonsági szolgáltatások területéről egyaránt. Igaz, Kovács László, a vállalatvezetési tanácsadó IFUA Horváth & Partners szakembere szerint szolgáltató cégek csak mutatóba akadnak, ami azt jelzi, hogy ebben a szerepben magyar tulajdonú társaságok nem igazán rúgnak labdába. Az ágazat közelmúltját tekintve már az is kisebbfajta csoda, hogy az építőiparban egy-egy cég ki tudott emelkedni. Az autókereskedők viszont teljesen hiányoznak, hiszen évek óta zuhanórepülésben van a piac, csak idén kezdett úgy-ahogy magához térni, igen alacsony bázisról.

ÁLLJÁK A VERSENYT
Örvendetes, hogy a gazdálkodás eredményességét jelző legtöbb mutató esetében a magyar tulajdonú feltörekvő cégek állják a versenyt a külföldi kézben lévőkkel, vagy még jobban is teljesítettek tavaly azoknál (lásd a táblázatot). Előbbiek átlagos árbevétele ugyan több mint egymilliárd forinttal elmarad a külföldi tulajdonú társaságokétól, de valamivel gyorsabban növekedett. Ehhez ráadásul az eredményesség hasonló arányú fejlődése társult, miközben a termelékenység is javult, pedig az alkalmazottak száma is szépen gyarapodott. Az egy főre jutó hozzáadott értéket tekintve azért még van hová fejlődni, hiszen ezen a téren a külföldi cégek még közel harmadával jobbak.



Nem meglepő, hogy a külföldi kézben lévő cégek átlagosan sokkal nagyobb értékben exportálnak, mint a magyarok, mivel utóbbiak között jóval nagyobb számban vannak olyan társaságok, amelyek egyáltalán nem realizálnak bevételt külföldről. Az ezzel együtt is jelentős exportdinamikát muszáj lesz fenntartaniuk a magyar cégeknek, ha tovább akarnak nőni, mert a hazai piac csak nem akar magához térni.

Összességében a számok biztatóak, ahogyan az is, hogy a 87 magyar vállalat közül számos már évekkel ezelőtt szerepelt lapunk feltörekvő cégeket bemutató Üzlet és Siker rovatában, azaz fejlődésük azóta is töretlen. Ha sikerül fenntartaniuk az ütemet, néhányat közülük pár év múlva már a Top200 mezőnyében üdvözölhetünk.

A Feltörekvő 200 módszertana
A Figyelő megbízásából a Feltörekvő Top200 lista összeállítását a Bisnode Magyarország Kft. végezte. A listára csak olyan cég kerülhetett, amely 2010-ben és 2011-ben is a középvállalati kategóriába esett létszám, árbevétel és/vagy mérlegfőösszeg alapján. Nem kerültek a listára közvetlenül vagy közvetve az állam vagy önkormányzat többségi tulajdonában lévő cégek, a pénzügyi szektorba tartozó, valamint nonprofit és közhasznú társaságok. Kimaradtak azok a cégek is, amelyek megfeleltek a feltételeknek, de a lista zárásáig nem adtak le elektronikus beszámolót a 2011. évre. Szintén kimaradt az a vállalat, amelynek tavalyi üzemi eredménye negatív volt, az árbevétel 2010-ről 2011-re csökkent, vagy amelynek létszáma tavaly visszaesett 2010-hez viszonyítva. A rangsorolásnál alkalmazott mutatók: a működéshez felhasznált, hozamelvárással rendelkező tőke hatékonysága, a vállalat alkalmazottai által megtermelt jövedelem, valamint a létszám és az árbevétel növekedése.

Kapcsolódó cikkek