Egyszerű matematika. „Ha a rendelkezésre álló uniós források rovására csökken 10 százalékkal a hazai társfinanszírozás aránya, akkor ennyivel kevesebb értékű pályázati kiírás születik. Magyarán, ennyivel csökken a megpályázható uniós pénzek volumene” – így kommentálták a Figyelőnek névtelenséget kérő pályázati szakemberek a kormány azon intézkedését, amely szerint a jövőben 15-ről 5 százalékra mérséklődik a hazai társfinanszírozás aránya. Az új finanszírozási módra a 2010. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban lehívott támogatásokkal kapcsolatban van lehetőség. A lépés a szakemberek számára nem jelentett újdonságot, legfeljebb az, hogy egy 2011 decemberében megszületett uniós könnyítésről miért csak most kezdett el beszélni a magyar kormány.

Alexa Noémi, a Transparency International ügyvezetője

PÉNZINJEKCIÓ
„Hazánk már korábban kérte és meg is kapta az uniós társfinanszírozási szabály enyhítését. Erre egy tavaly decemberben elfogadott uniós jogszabály ad lehetőséget azon uniós tagállamok számára, amelyek az elmúlt években hitelt vettek fel az EU-tól” – mondta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Szakmai blogjában már tavaly nyáron – a javaslat felvetésekor – arra hívta fel a figyelmet, az Európai Bizottság elsősorban abban látja az uniós pénzek lassú hasznosulásának okát, hogy a gazdasági válsággal küzdő államok számára jelentős teher a 15 százalékos társfinanszírozás biztosítása.

A helyzetet úgy kívánta orvosolni a José Manuel Barroso által támogatott és végül elfogadott javaslat, hogy hat ország, Görögország, Írország, Portugália, Magyarország, Lettország és Románia esetében az eddigi 15 százalékos kötelező hozzájárulást 5-re csökkentette. „Ma már köztudott, hogy az unió sem rendelkezik az aranytojást tojó tyúkkal, vélhetően ezért is hangsúlyozta az EU, hogy a Barroso által egyfajta Marshall-tervként aposztrofált lépés nem követel újabb áldozatokat a befizetőktől” – magyarázta a MAPI vezérigazgatója. Ami az új rendszerben módosul, az a kifizetések üteme. A cél a támogatás mielőbbi bejuttatása az országok gazdaságába, hogy a pénzinjekció nagyobb hatással, rövidebb időn belül vezessen eredményre, s hamarabb beinduljanak a projektek. Az EU által biztosított rész változatlan értéke mellett csökkenti az érintett országok, köztük hazánk terhét.

Lippai Zsuzsanna, a Mercedes compliance vezetője; Frank Klausz, a Telenor vezérigazgatóhelyettese; Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója; Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója

A Matolcsy-csomag ezen elemével az NGM kalkulációi szerint 55 milliárdot takarítanak meg a központi költségvetés számára, és ez valóban nem kis tétel. Ezt az intézkedést a lapunk által megkérdezett szakértők egyike sem kifogásolta, álláspontjuk szerint ugyanis, bármennyire is szeretné a kormányfő, hogy 100 százalékban hívjuk le a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló 25,3 milliárd eurót, ez aligha sikerül. Már a 90 százalékos lehívási eredmény is csúcsteljesítmény lenne Magyarország részéről – kommentálták többen a miniszterelnöki vágyálmot.

SZORÍT A HATÁRIDŐ
E pillanatban a 8200 milliárd forintnyi EU-támogatásból a hivatalos közlés szerint 2975 milliárdot fizettek ki. A szerződéssel lekötött források összege 6400 milliárd forint, ám korántsem biztos, hogy ezek a fejlesztések a határidőig megvalósulnak. Emiatt fáj a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) tagjainak is a feje, köztük Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak, aki az elmúlt hetekben többször is nehezményezte a pályázati rendszer lassúságát. Az aggodalom, hogy különféle okok miatt mégsem valósulnak meg még azok a fejlesztések sem, amelyek már zöld utat kaptak, arra vezette a kabinetet, hogy javasolja Brüsszelnek, legyenek szakaszolhatók pénzügyileg és a kivitelezés tekintetében is a nagy infrastrukturális és környezetvédelmi projektek.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Kamasz Melinda, a Figyelő főszerkesztőhelyettese

Azaz ne veszítsen el amiatt egyetlen eurót egyik ország sem, mert adott ciklusban nem sikerül befejezni egy projektet. Forradalmi változás lenne, ha erre az EU rábólintana, ebben az esetben ugyanis a fel nem használt pénzek átvihetők lennének a következő pénzügyi-tervezési ciklusra, s kivédhetők lennének a kapkodás miatti hibák is. Kormányközeli forrásaink szerint a magyar felvetésre legkorábban decemberben érkezhet válasz. A kabinet gyorsítási szándékával ellentétes hatású lépésnek találták azonban a szakértők azt, hogy a Matolcsy-csomag vágott az önerőalapon, amelynek pedig éppen az lenne a célja, hogy ne álljanak le, s ne csússzanak pénzhiány miatt az EU-támogatásból megvalósuló állami, intézményi, önkormányzati beruházások. Eredetileg 60,1 milliárd forintot különítettek volna el az önerőalapba, ez apadt 50 milliárdra, majd ebből is zárolt a kormány 20 milliárdot.

Antal Erzsébet, a Malév volt vezérigazgatója és Gérard Bourland, a Dalkia Energia Zrt. elnökvezérigazgatója

E kérdésben is Lázár János exponálta magát. Az egyik önkormányzati konferencián arról beszélt, elsőrendű nemzeti érdek az uniós források lehívása, ezért a kabinet a 30 milliárd forintos önerőalapon felül további 30 milliárdot biztosít az önkormányzatoknak, ha szükséges. Az érintett pályázói kör tagjai napokon belül benyújthatják kérelmeiket, amelyekről a Lázár János által vezetett NFK dönt. A Figyelő információi szerint igen szűk határidőn belül, november végéig mind a 30 milliárdot ki akarják osztani, hogy felgyorsuljanak a fejlesztések. A támogatások egy része vissza nem térítendő lesz, más részük kamatmentes kölcsön. Arról, hogy milyen alapon döntenek a pályázatokról, egyelőre nem ismertek a részletek.

Nick Kós, a PwC vezérigazgatója; Nagy Zoltán, a MÁV megszűnő comp liance részlegének vezetője; és Christopher Laska, a Telenor vezérigazgatója

PADLÁSSÖPRÉS
Az intézkedésekről a Figyelő megkérdezte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is, amely azonban csak lapzártánk utánra ígért tájékoztatást. A MAPI vezérigazgatója úgy látja, óriási kihívás előtt áll a hazai pályáztatási intézményrendszer, 5200 milliárd forintot kellene valahogy kifizetni a következő három évben, ezért jelenleg a padlássöprés állapotában vagyunk. „Sok beruházó van, aki el sem kezdte a pályázati folyamatot, sok olyan kiírás lenne, amire még a közbeszerzést sem kezdték meg” – jellemezte a helyzetet.

EU-forrás-számláló
● 
a 8200 milliárd forintos keretből különböző támogatói döntésekkel 80 százalék le van kötve
● 
a keret 95 százalékát hirdették meg különböző pályázatokban
● 
a maradék 5 százaléknyi forrásra 2013 tavaszáig írják ki a pályázatokat
● 
közel 3000 milliárd forintot már kifizettek
● 
a források 48 százaléka önkormányzati és állami szervekhez ment
● 
52 százalékát a gazdasági és nonprofit szféra kapta

Kapcsolódó cikkek