Angela Merkel német kancellár fogja felavatni a nácizmus alatt meggyilkolt romák emlékművét október 24-én Berlinben, a Reichstag közelében, s feltehetően bocsánatot is kér az okozott szenvedésekért. A második világháborúban becslések szerint 300-500 ezer roma vesztette életét, köztük több tízezer Magyarországról. A nácizmus idején hasonló intézkedések sújtották őket, mint a zsidókat: gettók, munkaszolgálat, razziák, kényszermunka, haláltáborok és tömeggyilkosságok.

Augusztus másodika a roma holokauszt emléknapja: 1944-ben ezen a napon egyszerre gyilkolták meg és gázosították el az auschwitzi haláltáborban raboskodó 3000 romát. Bár Budapesten évente egyre többen emlékeznek meg a Nehru Parkban a Roma Holokauszt Emlékművénél, a pharrajimos, a roma holokauszt mégis kevéssé él a köztudatban. Kevés az emlékmű, a kutatás a témában, hiányoznak az irodalmi és filmes feldolgozások, a kibeszélés és szembenézés fórumai. A középiskolai történelemkönyv egyetlen szóval említi meg, hogy a koncentrációs táborokban romák is sínylődtek.

Budapesten idén ősszel kulturális eseménysorozat célozza az emlékezést és szembenézést (a programokat lásd a keretben). „Most, mikor előretörnek a szélsőséges gondolatok, a gyülöletbeszédek, szeretnénk bemutatni, hova vezetett mindez hetven évvel ezelőtt. Szeretnénk, ha az emberek szembenéznének ezekkel a történetekkel, és okulnának a múlt tanulságaiból" - magyarázza Bársony Katalin, a rendezvénysorozatot szervező Romedia Alapítvány ügyvezetője.





Az alapítvány célja a média és a film eszközeivel segíteni a kisebbség elleni előítéletek lebontásában. Hogy miért nincs roma Sorstalanság vagy Schindler listája? „A roma szempont nagyon elnyomott a holokauszt-narratívában" - véli Bársony Katalin. Kevés a dokumentáció, a túlélők pedig inkább az orális kultúrában dolgozták fel a történetüket. A haláltábor rémségeit megéneklő Auschwitz-ballada például 40 változatban, több nyelven él a roma közösségekben. Bársony Katalin szülei, Bársony János és Daróczi Ágnes szociológusok a kilencvenes években felkeresték a túlélőket, feljegyezték és összegyűjtötték a történeteiket a Pharrajimos című kötetben. A Romedia a film és az internet eszközeivel dolgozza fel a történeteket, testközelbe hozva egy-egy túlélő vagy áldozat sorsát.

A szenvedéstörténet a közös roma identitás kialakulásához is hozzájárult: a második világháború előtt az egyes országokban élő különböző csoportok nem vállaltak szimbolikus közösséget egymással. Az 1971-ben megrendezett első roma világkongresszus e szempontból mérföldkőnek tekinthető, s egyik célja pont a háborús bűnök számonkérése volt.

Auschwitz-rekviem
Az őszi programsorozat eseményei:
November 6. Auschwitz-rekviem a Művészetek Palotájában.
A Frankfurt am Main-i Roma és Szinti Filharmonikus zenekar Európa öt nagyvárosában, köztük Budapesten adja elő a holland szinti zeneszerző, Roger Moreno Rathgeb által komponált Rekviemet.

Október 26-28. Dokumentumfilm-fesztivál az Uránia Nemzeti Filmszínházban

Kapcsolódó cikkek