Az Európai Uniónak és a tagországoknak sem érdeke ugyanis a hazai politikai és gazdasági instabilitás vagy a gazdasági leszakadás, ellenkezőleg, a felzárkózásnak nincs alternatívája. Az viszont probléma, és az instabilitás forrása, ha a hazai gazdaságpolitikai tájékoztatás nem tudja hihetően és érthetően elmagyarázni a csomagból kirajzolódó, a tudásalapú gazdasághoz illeszkedő gazdaságpolitikai pályát, ráadásul elnyomásként és kizsákmányolásként mutatja be azokat a folyamatokat, amelyek éppen ellenkező irányba mutatnak.

Reformra szorul a bankrendszer

A csomag egyik központi eleme a bankrendszer átalakítása, amiből a sajtó a bankokra kivetett adót emelte ki. A bankrendszer működése a világ minden országában vita tárgya. A brit pénzügyminiszter például csak úgy tartotta leküzdhetőnek a néhány hete kirobbant pénzügyi botrányt (aminek a keretében brit nagybankok manipulálták a Libort), ha egy új banki kultúra jelenik meg. A példa is mutatja, hogy a Matolcsy-csomag bankokat érintő eleme nem magyarázható pusztán fiskális összefüggésekkel, hanem a bankrendszer megújulását segíti. A bankrendszer ugyanis jelen pillanatban kevéssé segíti az új fejlődési és növekedési pálya kialakulását, és ezért indokolt gazdaságpolitikai eszközökkel ösztönözni ezt a folyamatot.

Az alacsony hitelezési szint valódi oka a bankok és a termelők közötti bizalom hiánya. Ahogy Ben Bernanke, a FED elnöke fogalmazott egy legutóbbi beszédében, a bankrendszer megújulásához szükség van a bizalmi csatornák kialakítására is. Ezek megteremtésében a bankoknak van meghatározó szerepük. Olyan termelési kultúrát kell támogatniuk, azokat a termelőket kell megtalálniuk, akik képesek a XXI. századi tudásalapú gazdaságba való beilleszkedésre.

Több helyen megpróbálták a bank- és globalizációellenes szemléletet felerősíteni a pénzintézetek neolibarelizmusban betöltött szerepének ellenhatásaként. Ez a másik véglet (is) az instabilitás illetve a populizmus irányába hat. A bankokat azonban nem megszüntetni kell, hanem új pályára állítani. Amíg a világban a munkamegosztás rendszere él, addig pénz is lesz, és amíg pénz van, addig bankrendszer is létezik, amely képes a neoliberalizmust meghaladva a globális partnerség pályájára állni, a bizalom tulajdonformája alapján működni. Ezt a közgazdaságtan úgy fejezi ki, hogy a monetáris és a reálszféra új összhangját kell megteremteni.

A kormány által összeállított csomag a növekedés és a stabilitás közötti összhang biztosításához járul hozzá, aminek egyik eleme a tranzakciós adó hazai bevezetése. A tranzakciós adóval a lakosság pénzügyeivel foglalkozó, de nem a pénzügyi szereplők kaptak támogatást, például a postai vállalatok. Számukra ez az adó lehetőséget jelent egy szélesebb szolgáltatás kínálására, és ezzel a lakossági megtakarítások, illetve általában a háztartások fogyasztásának fejlődése valósulhat meg.

Közműadó: sajátos vagyonadó?

A közműadó - bár a részletek egyelőre nem ismertek - valószínűleg egy sajátos vagyonadóként fogható fel, miután az adó alapja vagy a közműfogyasztás lesz, vagy az ingatlan mérete. A vagyonadó megjelenése a társadalmi felzárkóztatás alapvető eszköze, amely segíti az elmúlt húsz évben kialakult súlyos egyenlőtlenségek felszámolását. Ez azért is különösen fontos, mert Magyarország az egyik legegyenlőtlenebb társadalom Európában. Néhány évvel ezelőtt a Wall Street Journal címlapjára azzal kerültünk fel, hogy nálunk a legnagyobb a távolság a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelmeinek növekedési üteme között. Nálunk gazdagodnak és szegényednek el tehát leggyorsabban. Ez az öröklött szerkezeti probléma alkalmatlanná teszi a magyar társadalmat a felzárkózásra, ezért megkerülhetetlen a jövedelmi kiegyenlítődés. A felzárkózás azonban nemcsak jövedelmi kérdés, hanem szükséges a politikai, a gazdálkodási és a műszaki kultúrában történő fejlődés is. A hazai gazdaságpolitikai irányításnak ezt kell segítenie, és ennek része a jövedelmek kiegyenlítése, de csak része.

A jövedelmi felzárkózás célja és formája a teljesítményre való ösztönzés, a teljesítmény feltételeinek és követelményeinek közvetítése a gazdálkodók felé. A csomag, nem csak a most bejelentett, de lényegében a világgazdasági válság óta megtett összes gazdaságpolitikai lépés a Medgyessy-csomag kiigazításaként fogható fel. A Medgyessy-csomag hibája nem a jövedelmi felzárkóztatás volt, hanem, hogy ezt nem eléggé következetesen párosította a teljesítmény-elvvel. Olyanok is többletjövedelemhez jutottak, akik nem érdemelték meg. A kiigazítások célja ezért nem a jövedelmi egyenlőtlenség visszaállítása, erre az útra nem tévedhet egyetlen kormány sem, hanem a kontraszelekció megállítása, a teljesítmény-elv következetes érvényesítése. Ezt a Blind Myself együttes legutóbbi Maradék című dalában például úgy fejezte ki, hogy „minden maradék zsírunk égjen el". Ebbe az irányba tett lépés a most bejelentett intézkedések együttese is.

 

Gervai Pál közgazdász, filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia Komplex jövőkutatási kutatócsoportjának tudományos munkatársa.
Trautmann László docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Mikroökonómiai Tanszékének vezetője.

Kapcsolódó cikkek