A vita során, amelyet a CBS szerint 53:23 százalék, a CNN szerint pedig 48:40 százalék arányban Obama nyert meg, a felek olykor most is egymás szavába vágtak és kétségbe vonták egymás állítását, de a polémia hevessége jóval alatta maradt a már-már a durvaság határát súroló második szópárbajnak.

Obama jót hárította a támadást

A vitapartnerek a másfél órás polémia során ugyanakkor a globális problémákról többször is a bel-és a gazdaságpolitikára terelték a szót. Obama felrótta riválisának, hogy a közelmúltban nem az al-Kaidát, hanem Oroszországot nevezte az Amerikát fenyegető első számú veszélynek és hogy az irakitól az afganisztáni kivonulásig egy sor kérdésben folyamatosan változtatja az álláspontját. Romney pedig a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikáját hibáztatta Amerika presztízscsökkenéséért, Obama határozatlanságát pedig azért, hogy a kezdetben biztató közel-keleti változások az iszlamista szélsőségesek befolyása alatt negatív irányba fordultak. Noha Romney kétszer is megpróbált rápirítani vitapartnerére azzal, hogy az ő személyes támadása nem visz közelebb a világpolitikai problémák megoldásához, Obamának sikerült bevinnie két tiszta "ütést" azzal, hogy a valóságtól elrugaszkodottnak állította be a riválisát.

Kevesebb ló és szurony

Először arra hívta fel a republikánus elnökjelölt figyelmét, hogy a hidegháborúnak "immár 20 éve vége" és így fordult hozzá:"De ön, kormányzó úr, amikor a külpolitikáról esik szó, úgy tűnik, hogy a külpolitikáját a 80-as évekből akarja importálni, csakúgy mint a szociális politikáját az 50-es, a gazdaságpolitikáját pedig a 20-as évekből". Másodszor akkor ért el találatot az elnök, amikor Romney azzal érvelt, hogy az amerikai hadiflotta kisebb, mint amilyen a 1917-ben volt; Obama kijelentette, hogy az amerikai haderőnek hasonlóképpen kevesebb lóra és szuronyra van szüksége, mint korábban. Romney - Obama legnagyobb sikerére, Oszama bin Laden likvidálására utalva - azzal próbált meg ellenfele fölé nőni, hogy kijelentette: a közel-keleti válság kezelésére világos stratégiára van szükség, mert, mint mondta "nem tudjuk öléssel megnyitni magunknak a kiutat ebből a zűrzavarból".



Iszlámista fenyegetés vagy atomtámadás?

Az elnök azt hangoztatta, hogy ezt a stratégiát a jelenlegi kormány a partneri kapcsolatok építésével, a demokratikus erők támogatásával és szélsőséges erők elleni fellépéssel már rég megmutatta. A republikánus kihívó bírálói várakozásaira rácáfolva nem héjaként mutatkozott és nem sürgetett azonnali katonai fellépést sem Szíria, sem Irán esetében, és azt hangoztatta, hogy célja a béke és a biztonság megteremtése, aminek alapja az amerikai gazdaság és a hadsereg ereje. Obama azt igyekezett bebizonyítani, hogy riválisa, noha nála hangosabban próbálja hangoztatni az amerikai érdekek védelmének és az ország ellenfeleivel szembeni fellépésnek a szükségességét, a külpolitikában voltaképpen semmit sem csinálna másképp, mint a jelenlegi kurzus. A két politikus nem értett egyet abban, hogy Amerika számára mi jelenti a legnagyobb jövőbeni fenyegetést. Obama az iszlamista szélsőségesek terrorizmusát, Romney pedig a nukleáris fegyverekkel rendelkező Iránt nevezte meg fő ellenségként. Ugyanakkor, kisebb hangsúlykülönbségekkel ugyan, de mindkét politikus kijelentette, hogy az amerikai csapatokat 2014-ben kivonná Afganisztánból, hogy egy iráni támadás esetén Izrael segítségére sietne és hogy megakadályozná Teheránt a nukleáris fegyverhez jutásban. Egyetértettek abban is, hogy folytatni kell a terroristák elleni dróntámadásokat.

Romney külpolitikai programjában újdonság volt, hogy kijelentette: a holokauszt megkérdőjelezése miatt, a népirtás elleni ENSZ-konvenció alapján vádat kell emelni Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök ellen. Obama az Egyesült Államok jelenlegi nehézségeiért az előző, republikánus kormányzat felelőtlen és meggondolatlan kül- és gazdaságpolitikáját okolta, Romney pedig ellenfele kormányzását. Kína ügyében Romney ismét azzal fenyegetőzött, hogy Pekinget valutamanipulátornak foglya bélyegezni, Obama pedig azt hangoztatta, hogy több eljárást indított és nyert meg az ázsiai nagyhatalom ellen, mint az előző két kormány együttvéve. A republikánus elnökjelölt megismételte, hogy 12 millió új munkahelyet kíván teremteni, Obama pedig azt, hogy ellenfele a tíz év alatt 5 ezer milliárdos adócsökkentéssel és a hadsereg büdzséjének senki által nem kért 2 ezer milliárdos növelésével tovább súlyosbítaná Amerika eladósodottságát. Az elnök szerint az oktatás és az alapkutatás támogatásának Romney által tervezett csökkentése visszavetné Amerika versenyképességét.

Kapcsolódó cikkek