Grandiózus tervek vannak, ám a hozzájuk rendelt költségvetés nem nyilvános. Nem tudni, mennyibe kerül majd az olimpiai komplexum projekt, nem tudni, mennyit visz el ebből a teljes költségnek legalább felét kitevő új nemzeti aréna. Nincs válasz az építésztársadalom felvetésére sem, miszerint a megálmodott helyére ez utóbbi stadion egész egyszerűen nem fér el.

Nem volt minden előzmény nélküli, nagyságrendjét illetően mégis megdöbbenést keltett a kormány múlt heti bejelentése, amely most nagyon rövid időn belül harminc-negyven év lemaradását kívánja behozni a sportlétesítmények terén: az ígéretek szerint a fejlesztések 2020-ra befejeződhetnek (részletesebben lásd a 69. oldali keretesben). A gigaprojektnek új stadion- és csarnoképítés, a Millenáris sportpálya felújítása, a Kisstadion korszerűsítése és befedése, akár 20 ezer néző befogadására is alkalmas uszodakomplexum kialakítása, tornacsarnok felhúzása, valamint az egész környék modernizálása is része. Nagyságrendjét mindennél jobban jelzi, hogy csak a tervezői munkálatokra több mint 100 fős mérnöki csapatot állítanak fel. Megkérdeztük a kivitelezés koordinálásával és megvalósításával megbízott Nemzeti Sportközpontok (NSK) illetékeseit, mennyibe kerül ez a meglepő megoldás, és megtudtuk, csak 2012 és 2014 között mintegy másfél milliárd szolgálja majd ezt a célt. A teljes projekthez rendelt költségekre vonatkozó utolsó NSK-válasz pedig így hangzott: „Igen, létezik ilyen szám, de utána kell néznünk, nyilvános-e." Lapzártánkig nem lett az.

A korábbi ígéretek szerint az elkövetkező négy évben három jelentős futballstadiont kellene felhúzni kizárólagosan állami pénzből - a Debrecen és a Fradi pályája mellett az új nemzeti stadion tartozik ide -, valamint egy kis ékszerdobozt Felcsúton, elsősorban a társaságiadó-kedvezményre (az úgynevezett taopénzekre) támaszkodva. A mostani óriás léptékű nekirugaszkodás azért is meglepő, mert a két budapesti projekt megvalósítása enyhén szólva is döcög.

DEBRECEN
A legbiztosabbnak a debreceni projekt látszik. „Mi 2014-re egészen biztosan készen leszünk!" - nyilatkozta lapunknak Krecz Tibor sajtófőnök. Szavainak kellő támasztékot adhat, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Nagyerdei Stadion rekonstrukciója 2012. július 19-e óta kiemelt állami beruházásnak minősül, és a 13,9 milliárd forintos összköltséget teljes egészében a központi, valamint a zömében ugyancsak kincstári emlőkből táplálkozó városi büdzsé állja. Az idei költségvetésről szóló törvény időarányosan 3,75 milliárd forintot szán a projekt céljaira. A tervezésre kötelezően kiírandó közbeszerzési eljárást egyébként igen kreatívan kerülték meg a hajdúságiak. Pályázat helyett csupán egy főtervezői állást hirdettek meg, s arra Bordás Péter személyében vélték megtalálni a legmegfelelőbb személyt. Bordás korábban részt vett a Művészetek Palotája tervezésében, majd az ő elképzelései alapján épülhetett meg az etyeki Korda Filmpark.

A Nagyerdei Stadion látványterve. Ez valóban elkészülhet határidőre

Bordás tervei igazán impozánsak, a projekt honlapján bárki megnézheti a látványgrafikákat. A 20 ezer néző befogadására alkalmas aréna egykaréjú lesz, tehát függőlegesen nem választják el a szektorokat egymástól. „Mindez erősíteni fogja a közösségi szellemet, az együvé tartozást, és igazi derbihangulatot hoz a mérkőzéseken" - véli Krecz, kiemelve: szinte napra előre tudják, mikor melyik munkafázis következik.

„A környezet gyönyörű, és amit eddig láttam, az meggyőző, csupán néhány részletet kell módosítani" - erősítette meg ittjártakor a debreceniek kincstári optimizmusát Tero Auvinen, az UEFA stadionellenőre. Érdekesség, hogy a mai trendeket figyelembe véve a 20 ezres arénát a nagyobbak közé sorolta a finn szakember. A tervek alapján szerinte a létesítmény teljesen megfelel az úgynevezett negyedik generációs stadionoktól elvárható színvonalnak, így ott a Bajnokok Ligája döntőjén kívül minden szintű mérkőzést meg lehet majd rendezni.

A debrecenieknek a fentiek mellett további erőt adhat, hogy az utóbbi évtizedben számos sportcélú projektet vittek sikerre (Az egyiknek sikerül - Figyelő, 2012/27. szám), valamint a miniszterelnök személyes támogatására is számíthatnak. Amikor Orbán Viktor idén májusban Debrecenben járt, megemlítette, hogy Kósa Lajos polgármester már sok éve próbálta átpréselni az új stadion megépítését az aktuális kormányokon, eleddig sikertelenül. „Lajosnak velem nagyobb szerencséje volt" - zárta le a gondolatsort a kormányfő, ezzel azért azt is sejtetve, hogy az ő jóváhagyása nélkül nemigen képzelhető el az országban hasonló volumenű beruházás.

FRADI-PÁLYA
Vajon szerencséje lesz-e Orbán Viktorral Kubatov Gábornak, a Ferencvárosi Torna Club elnökének is, aki cseppet sem mellesleg a Fidesz pártigazgatója? Bármily furcsa, sokak szerint valóban a „nagyfőnök" rábólintásán múlik, hogy végre elindulhat-e a 28-szoros magyar bajnok új otthonának megépítése. Egyelőre rengeteg a kétség, s nem segíti a tisztánlátást, hogy sokszor maguk az illetékesek is bizonytalanok.

A budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos, Fürjes Balázs még ez év januárjában így fogalmazott: „Úgy tervezem, hogy februárra döntéshelyzetbe hozom a kormányt. Készítek egy előterjesztést arról, mennyi idő alatt, milyen forgatókönyvvel és mennyi pénzből építhető meg a stadion, és ez három év alatt mennyibe kerül a magyar költségvetésnek. Márciusra Fellegi Tamás is lezárja a tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalappal, lesz megállapodás, és akkor látni fogjuk, milyen helyzetben vagyunk." Márpedig ha a Fradi-pálya megépítése továbbra is az IMF-megállapodáshoz kötött, akkor ez nem igazán megnyugtató fejlemény a zöld-fehér híveknek.

Az elmúlt másfél évtizedben rengeteg volt itt a bizonytalanság, a tulajdonosok és befektetők válságról válságra adták egymásnak a kilincset. A Kevin McCabe vezette britek ugyan szent ígéretet tettek arra, hogy felépítik az új stadiont, ám még mielőtt megtehették volna (vajon megtették volna?), kiszálltak a Fradi-bizniszből. Mindazonáltal a távozók a kusza és rendezetlen viszonyok mellett hátrahagytak egy komplett stadiontervet is, amelyet Kubatov Gábor - aki 2011. februári színre lépésekor biztos anyagi és szakmai hátteret ígért - leporolt és némileg átdolgoztatott; felelős tervező Streit Ágnes.

A legfontosabb változás, hogy az Üllői úttal párhuzamos régi stadiont 90 fokkal elforgatnák, és a Hungária körúttól némileg beljebb tolnák. Ezáltal egy igen értékes, mintegy 6 hektáros terület szabadulna fel, amelyet eladva az állam jelentős, becslések szerint akár 4 milliárdos bevételre is szert tehetne. Egy néhány héttel ezelőtti televíziós beszélgetésben Fürjes Balázs éppen a fentiekre alapozva tehette azt a váratlan kijelentését, miszerint „az Üllői úton Európa legolcsóbb stadionja épül majd fel". A kormánybiztos a 22 ezer férőhelyes, többfunkciós aréna megépítési költségeit 12 milliárd forintra becsülte. Számításai szerint ebből le kell vonni a fenti bevételt, így a költségvetésnek az új Albert Stadionra hozzávetőlegesen mindössze 8 milliárdot kell(ene) szánnia.

Ehhez képest meglepetésként ért bennünket egy ettől erősen eltérő hivatalos becslés. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától kérdéseinkre kapott írásos válaszban szó szerint ez áll: „A fejlesztés közel 18,7 milliárdos állami támogatásból valósul meg, előreláthatólag 2014 végére." A Fürjes Balázs által szeptember 13-án jósolt 8 milliárdos állami ráfordítás és a tárca által két nappal később belőtt összeg között éppen egystadionnyi a különbség.

Mindenesetre a látványtervek ez év tavaszi bemutatásakor Kubatov szép új világot álmodott az Üllői útra: „Többekkel ellentétben úgy gondolom, a stadion üzlet. Mainzban a meccseken kívül évente 200 rendezvénynek, többnyire konferenciáknak ad otthont a stadion, s ezt tartjuk követendő példának. Ráadásul kell az elit sport ahhoz, hogy legyen utánpótlás, de elit sport nincs elit körülmények nélkül. És azt sem szabad elfelejteni, hogy egy új stadion jelentősen megnöveli a nézőszámot, mi úgy számolunk, hogy az nálunk átlagosan 10 ezerre emelkedne."

A szigorú tények szerint azonban a 2012-re a budapesti stadionok fejlesztésére elkülönített, eredetileg 7 milliárd forintosra tervezett keretösszeget tavaly a kormány egymilliárdra csökkentette. Ennyiből legfeljebb a bontást lehetett volna megkezdeni az Üllői úton - nem kezdték el.

Tízpontos gyakorlat
Több mint tíz létesítményből álló, 2020-ra tervezett megvalósulása esetén Európában is különlegesnek számító sport- és szabadidőpark létrehozásáról döntött a kormány. A jelenlegi Puskás Ferenc Stadion körül felépülő komplexum tervezésére és az új sportpark kialakításának előkészítésére 2013-ban közel 1,4 milliárd forintot költ az állam. A munka, a kiadott közlemény szerint, néhány héten belül elkezdődhet. A projekt keretében megvalósulhat:
1. az új nemzeti labdarúgó-stadion felépítése,
2. egy nemzetközi úszóversenyek és vízilabda-mérkőzések megrendezésére is alkalmas új létesítmény létrehozása,
3. a Millenáris Velodrom felújítása és átépítése,
4. a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok korszerűsítése,
5. a Kisstadion felújítása, hogy alkalmas legyen nemzetközi jégkorong-mérkőzések megrendezésére és legalább 10 ezer néző befogadására,
6. új multifunkcionális sportcsarnok építése, amely 2,5 ezer főt tud befogadni,
7. új fedett atlétikai bemelegítőpálya és edzőcsarnok építése,
8. egy olyan új csarnok építése, amely megfelel a teremlabdajátékok és a tornasportág edzéseihez,
9. kiszolgáló létesítmények megépítése
10. a sportparkhoz kapcsolódó parkoló létrehozása.

NEMZETI STADION
Még több a bizonytalanság az új nemzeti stadion körül, annak ellenére is, hogy lapunk megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyértelműen így ír: „A sportlétesítmény-fejlesztési prioritások között a legfontosabb a Puskás Ferenc Stadion és környékének integrált rekonstrukciója." Az elmúlt években szó volt már arról, hogy az 1953-as átadásakor világszínvonalú építményt teljes egészében elbontják, és helyébe 21. századi arénát emelnek. Aztán tervbe vették, hogy csupán a sok helyütt veszélyessé vált felső karéjt bontják el, az alsóbb szintek megerősítése után pedig ismét kibővíthetővé válna a stadion. Hivatalos nyilatkozatokban hallhattunk 40, majd 60 ezres létesítményről, később egy olyan variációról is, amely 40 ezer állandó hely mellett szükség esetén 55 ezresre bővíthető stadiont vizionált.

Ünnepel a törökverő válogatott. Az új arénában 2016 előtt aligha léphetnek pályára.

A jelenlegi és ezúttal véglegesnek tűnő elképzelések szerint (erről a kormány 1516/2011. szám alatt tavaly december 30-án hozott határozatot) az új, 65 ezres lelátójú létesítmény a mégiscsak megmaradó Puskás Ferenc Stadion és a Papp László aréna közötti területen épül fel, a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) részeként. Az elképzelésről nekünk nyilatkozó szakemberek többsége azonban egybehangzóan állítja, a kijelölt helyre egy 65 ezer nézőt befogadni képes stadion egész egyszerűen nem fér el, legfeljebb, ha összeér az egyik oldalon a jelenlegi arénával, a másikon pedig a sportcsarnokkal. Ha pedig elforgatják 90 fokkal, akkor beleütközik a 2035-ig bérleti szerződéssel rendelkező Syma csarnokba.

Vígh László kormánybiztos irodája e kétségünkre Nagy Ervin országos főépítészt, a városépítészeti ötletpályázat bírálóbizottságának elnökét idézte, miszerint „a pályaművek alapján a tervezési program megvalósítható a területen". Ám amikor rákérdeztünk az épülő stadion „fesztávolságára", akkor írásban ezt a választ kaptuk Vígh László titkárságától: „A tervezés előkészítése zajlik, így pontos adatokat nem tudunk adni [...] még senki nem tudhatja, milyen lesz az új stadion." Bár természetesen mindenki drukkol a megvalósulásért, azért felmerül: hogyan és miről lehet kijelenteni, hogy a tervezett helyen elfér, ha még senki sem tudja, milyen és mekkora lesz?

A

z NSK sajtóirodája a Figyelővel közölte azt is, hogy „a beruházás költségvetési forrásokból valósul meg, de folyamatosan vizsgáljuk az európai uniós források bevonásának lehetőségeit". Ám a költségeket illetően további, igen jelentős ellentmondásra bukkantunk. Az eddigi kommunikáció szerint a ráfordítás várható értéke 35 milliárd forint körül mozgott, ám a KPMG kimutatásai szerint a korszerű és hasonló nagyságú európai arénák esetében 4-5 ezer euró/férőhely építési költséggel kell számolni, ez alsó hangon is 1,2 millió forintot jelentene székenként. Így, 65 ezer fős nézőtérrel számolva, ez a stadion akár önmagában is 80 milliárdba kerülne, de inkább többe. Informátorunk szerint ugyanis Budapesten a legutóbbi Európa-bajnokságra felhúzott, 58,5 ezer férőhelyes varsói futballaréna adja a mintát. Márpedig a lengyeleknek 500 millió euróba (130-140 milliárd forintba) került az építkezés.

Információink szerint, ha valóban megépül, akkor az új nemzeti stadion viszi majd tovább a Puskás Ferenc nevet, míg a régit nagy valószínűséggel visszakeresztelik Népstadionná. Ott futballmeccset nem, de atlétikai és egyéb sport-, illetve kulturális rendezvényeket lehet tartani, valamint edző- és bemelegítőpályaként is használható lesz. A köztes időkben pedig turisztikai látványossággá lehet fejleszteni - többek között az eredeti állapotában megőrzött Rákosi-páholy megnyitásával.

Egyelőre azonban a jó öreg stadion árnyékában jelenleg szinte minden képlékeny. Csak abban van egyetértés, hogy az új nemzeti aréna zöld gyepére 2016 előtt semmiképpen sem futhatnak ki a nyitómérkőzés résztvevői. De könnyen lehet, hogy még akkor sem.

Felcsúti ékszerdoboz: Makovecz szellemisége
Egyre inkább úgy tűnik, a négy közül a mi stadionunk lesz kész legelőbb, és jobb lesz bármilyen ma létező hazai futballarénánál - nyilatkozta lapunknak Szöllősi György, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) kommunikációs vezetője. Felcsúton ugyanis megkezdődtek annak a ministadionnak az alapozási munkálatai, amelynek első rajzait még Makovecz Imre vitte papírra, majd később - mestere stílusában - Dobrosi Tamás tervezte tovább. A felcsúti ékszerdoboz minden földi jóval el lesz látva, világítórendszertől tv-közvetítő helyeken át a legkülönfélébb kiszolgáló létesítményekig, így - a befogadóképességén kívül - valamennyi paraméterében teljesíti az UEFA 3. kategóriába való besorolás előírásait. A teljes egészében faszerkezetes, sarkain jellegzetes Makovecz-tornyokkal ellátott, 3,5 ezer férőhelyes arénát 2014 húsvétján egy rangos ifjúsági tornán, a Puskás-Suzuki Kupán kívánják felavatni. A költségeket 3-4 milliárd forintra becsülik, a 30 százalékos önerő mellett ezt a TAO-forintokból teremtik elő.

Kapcsolódó cikkek