A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Válság a temetkezési szokásokban is: temető helyett természet?
Figyelő Online
2012.11.01 08:03
Temetés helyett sokan inkább magukkal viszik az elhunyt hozzátartozó hamvait, mert így spórolhatnak a gyakran kéthavi fizetésbe kerülő temetési költségeken. A kormány ezt akadályozná meg legújabb törvénytervezetével, amelyben fellépne az agresszív temetkezési vállalkozókkal szemben is.
Kéthavi bér egy temetésért
Egyre több gyászolónak okoz gondot a temetés kifizetése, ezért sokan inkább a hamvasztás után kikérik az urnákat és hazaviszik vagy a természetben szórják szét a maradványokat. Évente nagyjából tízezer urnát visznek el a hozzátartozók, ami az összes temetés mintegy 9-10 százalékát jelenti. Emiatt is döntött úgy a kormány, hogy újraszabályozza a temetkezésről szóló törvényt, amely eddig mindenféle megkötés nélkül lehetővé tette a hamvak kiadását a rokonoknak. A nem hivatalos tervezet szerint a jövőben csak akkor lehet hazavinni az urnát, ha az elhunyt ezt kérte a végrendeletében, vagy ha az összes hozzátartozó megegyezik erről és ezt még közjegyzőnél is megerősíti.
Az urnák kiadásának megnehezítése azért is indokolt, mert ha valaki hazaviszi hozzátartozójának a hamvait, akkor a többi rokon nem tudja majd a kegyeleti jogát gyakorolni - fejtette ki a Figyelő Onlinenak Horváth József az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnöke. A magyarok 38 százaléka például második vagy sokadik házasságában él, így ha valaki meghal és a hamvait a második házastárs hazaviszi, akkor az első házasságból származó gyerekek nem tudnak kimenni szülőjük sírjához. Ez nem egy elvont jogi kérdés, hanem egy gyakorlati probléma - hangsúlyozta az elnök.
A tervezet szerint véget érne a hamvak felesleges utaztatása is: eddig ugyanis gyakran előfordult, hogy a hamvasztást értelmetlenül messze végezték el a temetés színhelyétől. A törvénytervezet szerint emiatt a jövőben kötelező lesz tájékoztatni a temetést fizetőket a hamvasztóüzemek díjairól, amelyben a legolcsóbb és a legközelebbi megoldást kell hangsúlyozni.
A temetés ára ennek ellenére igen drága marad, a Magyar Temetkezés című lap szerint például egy átlagos temetés a magyar nettó átlagbér kétszerese. Fizetni kell a temetőtulajdonosnak (többnyire önkormányzatok) a temetői munkákért, a fejlesztésekért, valamint az üzemeltetésért. A temetési díj másik része a temetkezési szolgáltatáshoz kapcsolódó sírásás, szállítás és ceremónia, valamint a felhasznált áruféleségek költsége és a temetkezési vállalkozások üzemelési költsége.
Egy átlagos temetés ennek alapján 287 ezer forintba kerül, ám egy olcsóbb hamvasztásos temetésért is elkérhetnek 150-180 ezer forintot. Ezt az összeget azonban már sokan nem tudják kifizetni, ezért egyre több a köztemetés, azaz amikor az állam átvállalja a temetés költségeit a rokonok fizetésképtelensége miatt. Több temetkezési vállalat pedig már eleve úgy hirdeti a szolgáltatásait, hogy 40-50 ezer forintért elhamvasztja az elhunytat, a hamvakat pedig azonnal kiadja a rokonoknak.
Támogassa a TB a temetéseket?
A komoly anyagi megterhelést jelentő temetések miatt szakmai szervezetek azt javasolták, hogy a társadalombiztosítás fedezze a költségek egy részét. A Napi Gazdaság cikke szerint az elhunytak 17-24 százaléka úgy hal meg, hogy fizetett társadalombiztosítást, de nyugdíjat nem vett igénybe, vagyis ezt az összeget nem a befizetési szándéknak megfelelően használják. A 25 és 62 év között elhunyt személyek statisztikai adatai alapján ez fedezetet nyújthatna arra, hogy a társadalombiztosítás minden elhunyt után alanyi jogon 127 ezer forintot fizessen, ezzel megoldódhatna a szociális temetések, valamint az anyagi okokból hazavitt urnák problémája.
A finanszírozási rendszer átszabása mindenképpen indokolt, miután a jelenlegi segélyezési rendszer alkalmatlan a segítségnyújtásra. Temetési segély ugyan minden önkörmányzatnál igényelhető, de csak azok kaphatnak valamilyen támogatást, akiknek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem több mint a mindenkori minimálnyugdíj másfél-kétszerese. Ez nagyjából havi 45-60 ezer forintot jelent fejenként.
A kormány tervei között az is szerepel, hogy megszűnnének a kórházak közelében a temetkezési irodák, amelyek - az indoklás szerint - nyomasztóan hatnak a rokonokra, miközben családtagjukat látogatják az egészségügyi intézményekben. A tervezet egy éves türelmi idővel megtiltaná a temetésfelvételi irodák működtetését a fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi intézmények 500 méteres körzetében.
Változik az öröklési illeték szabályozása A kormány öröklési illetéket érintő tervezete szerint az illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9 százalék lesz. Ezáltal az öröklési illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak. Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése - annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül - mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól. A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió forintjáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének és használatának megszerzésénél biztosított illetékmentesség mellett. A kormány kiterjesztené az özvegyek öröklésére az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást. A dokumentum szerint ugyanis az új polgári törvénykönyv koncepciója alapján a túlélő házastárs öröklési szabályai markánsan megváltoznak.
Egyre több gyászolónak okoz gondot a temetés kifizetése, ezért sokan inkább a hamvasztás után kikérik az urnákat és hazaviszik vagy a természetben szórják szét a maradványokat. Évente nagyjából tízezer urnát visznek el a hozzátartozók, ami az összes temetés mintegy 9-10 százalékát jelenti. Emiatt is döntött úgy a kormány, hogy újraszabályozza a temetkezésről szóló törvényt, amely eddig mindenféle megkötés nélkül lehetővé tette a hamvak kiadását a rokonoknak. A nem hivatalos tervezet szerint a jövőben csak akkor lehet hazavinni az urnát, ha az elhunyt ezt kérte a végrendeletében, vagy ha az összes hozzátartozó megegyezik erről és ezt még közjegyzőnél is megerősíti.
Az urnák kiadásának megnehezítése azért is indokolt, mert ha valaki hazaviszi hozzátartozójának a hamvait, akkor a többi rokon nem tudja majd a kegyeleti jogát gyakorolni - fejtette ki a Figyelő Onlinenak Horváth József az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnöke. A magyarok 38 százaléka például második vagy sokadik házasságában él, így ha valaki meghal és a hamvait a második házastárs hazaviszi, akkor az első házasságból származó gyerekek nem tudnak kimenni szülőjük sírjához. Ez nem egy elvont jogi kérdés, hanem egy gyakorlati probléma - hangsúlyozta az elnök.
A tervezet szerint véget érne a hamvak felesleges utaztatása is: eddig ugyanis gyakran előfordult, hogy a hamvasztást értelmetlenül messze végezték el a temetés színhelyétől. A törvénytervezet szerint emiatt a jövőben kötelező lesz tájékoztatni a temetést fizetőket a hamvasztóüzemek díjairól, amelyben a legolcsóbb és a legközelebbi megoldást kell hangsúlyozni.
A temetés ára ennek ellenére igen drága marad, a Magyar Temetkezés című lap szerint például egy átlagos temetés a magyar nettó átlagbér kétszerese. Fizetni kell a temetőtulajdonosnak (többnyire önkormányzatok) a temetői munkákért, a fejlesztésekért, valamint az üzemeltetésért. A temetési díj másik része a temetkezési szolgáltatáshoz kapcsolódó sírásás, szállítás és ceremónia, valamint a felhasznált áruféleségek költsége és a temetkezési vállalkozások üzemelési költsége.
Egy átlagos temetés ennek alapján 287 ezer forintba kerül, ám egy olcsóbb hamvasztásos temetésért is elkérhetnek 150-180 ezer forintot. Ezt az összeget azonban már sokan nem tudják kifizetni, ezért egyre több a köztemetés, azaz amikor az állam átvállalja a temetés költségeit a rokonok fizetésképtelensége miatt. Több temetkezési vállalat pedig már eleve úgy hirdeti a szolgáltatásait, hogy 40-50 ezer forintért elhamvasztja az elhunytat, a hamvakat pedig azonnal kiadja a rokonoknak.
Támogassa a TB a temetéseket?
A komoly anyagi megterhelést jelentő temetések miatt szakmai szervezetek azt javasolták, hogy a társadalombiztosítás fedezze a költségek egy részét. A Napi Gazdaság cikke szerint az elhunytak 17-24 százaléka úgy hal meg, hogy fizetett társadalombiztosítást, de nyugdíjat nem vett igénybe, vagyis ezt az összeget nem a befizetési szándéknak megfelelően használják. A 25 és 62 év között elhunyt személyek statisztikai adatai alapján ez fedezetet nyújthatna arra, hogy a társadalombiztosítás minden elhunyt után alanyi jogon 127 ezer forintot fizessen, ezzel megoldódhatna a szociális temetések, valamint az anyagi okokból hazavitt urnák problémája.
A finanszírozási rendszer átszabása mindenképpen indokolt, miután a jelenlegi segélyezési rendszer alkalmatlan a segítségnyújtásra. Temetési segély ugyan minden önkörmányzatnál igényelhető, de csak azok kaphatnak valamilyen támogatást, akiknek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem több mint a mindenkori minimálnyugdíj másfél-kétszerese. Ez nagyjából havi 45-60 ezer forintot jelent fejenként.
A kormány tervei között az is szerepel, hogy megszűnnének a kórházak közelében a temetkezési irodák, amelyek - az indoklás szerint - nyomasztóan hatnak a rokonokra, miközben családtagjukat látogatják az egészségügyi intézményekben. A tervezet egy éves türelmi idővel megtiltaná a temetésfelvételi irodák működtetését a fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi intézmények 500 méteres körzetében.
Változik az öröklési illeték szabályozása A kormány öröklési illetéket érintő tervezete szerint az illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9 százalék lesz. Ezáltal az öröklési illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak. Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése - annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül - mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól. A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió forintjáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének és használatának megszerzésénél biztosított illetékmentesség mellett. A kormány kiterjesztené az özvegyek öröklésére az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást. A dokumentum szerint ugyanis az új polgári törvénykönyv koncepciója alapján a túlélő házastárs öröklési szabályai markánsan megváltoznak.
Kapcsolódó cikkek
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
