Megszakadnak az IMF-fel a tárgyalások?

Az Origo pénteki információi szerint a valutaalap lényegében megszakította tárgyalásait a magyar kormánnyal, s csak akkor hajlandóak visszatérni, ha az Orbán-kabinet gyökeres gazdaságpoltikai fordulatot hajt végre. "Elmérgesedett a viszony a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány között, az IMF-nél házon belül már arról beszélnek, hogy gyakorlatilag szakítottak a magyar féllel - ez rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket az [origo] folytatott kormányzati emberekkel, a Valutaalapon belüli folyamatot ismerő, a tárgyalásokra rálátó forrásokkal" - írja az internetes újság. Az egyeztetések már a kezdetekkor is döcögtek: nyolc hónapba telt, mire leültek egymással a felek az után, hogy a magyar kormány az IMF-hez és az Európai Unióhoz fordult 2011 novemberében.

Az IMF-en belül többen úgy élték már eddig is, hogy a kormány nem is akar megállapodni, a török kártyát játssza. A két héttel ezelőtti, október 9-14. közötti, tokiói IMF-közgyűlésen történtek azonban kulcsfontosságúaknak bizonyulhatnak a csigalassúsággal haladó tárgyalás-előkészítő folyamatban. A közgyűlés első napjának reggelén árasztotta el ugyanis a nyomtatott és az online sajtót az IMF-ellenes médiakampány - írja a lap. Forrásaik egybehangzóan állították: a hatás Tokióban sem maradt el. Komolyan a szőnyeg szélére állította a Valutaalap európai térségért felelős vezetője és egyik vezérigazgató-helyettese a szervezettel tárgyaló Vargát és Pleschingert. Csütörtökön a Népszabadság is azt írta, hogy a Valutaalap zokon vette a hirdetéseket.

Varga Mihály mindenesetre cáfolta a tárgyalások megszakításáról érkező híreket. „Egyáltalán nem szakadtak meg Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság között zajló hiteltárgyalások, a nemzetközi szervezetek jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket értékelik" - mondta a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.

Varga Mihály elmondta: az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésén a magyar delegáció tagjainak tárgyalásain óhatatlanul szóba került a médiakampány ügye, de a nemzetközi szervezetek professzionális módon állnak a tárgyalásokhoz, így az nem befolyásolja érdemben a hiteltárgyalások folytatását.

Kilátástalan a magyar fiatalok helyzete

Magyarország azon uniós tagállamok között van, amelyeket különösen érint a fiatalok körében terjedő munkanélküliség - derül ki abból az elemzésből, amit az EU szakosított szervezete, az Eurofound tett közzé kedden. A dublini székhelyű szervezet adatai szerint jelenleg uniószerte 14 millióan vannak állás, illetve képzettség nélkül a 15-29 év közötti korosztályból. Ez azt jelenti, hogy a fiataloknak mindössze 33,6 százaléka van állásban, ami az Eurofound kimutatásai szerint minden idők legalacsonyabb száma. Nemcsak az alacsony foglalkoztatást nevezte aggasztónak a szervezet, hanem azt is, hogy a fiatal munkanélküliek száma a válság elmélyülésével rohamosan növekszik

Nem jött jól a Malév csődje

Rosszul érinti a Malév csődje az utazási irodákat - mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének szóvivője. Molnár Judit a lap szerdai számában ismertette: idén nagyjából 15 százalékkal csökkent az utazási irodák által lebonyolított utak száma, ami a kisebb, 2-3 fős vidéki irodák esetében az üzlet bezárásához is vezethet. A fapados járatok ontják ugyan az utasokat, de a velük érkező utasok maximum háromcsillagos szállodákban szállnak meg, kevesebbet fogyasztanak és kevesebbet járnak étterembe is, mint azok, akik korábban Malév-géppel érkeztek

Olcsóbb lett a benzin, pedig drágábban is megvennénk

Csökkentette bruttó 10, illetve 7 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt. A mostani csökkentéssel a 95-ös benzin átlagára 423-424 forintra, a gázolajé pedig 430-431 forintra esett. A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt. Az autósoknak azonban a mostaninál magasabb benzinár is megfelelő lenne. A Generali Biztosító egyik legutóbbi felmérése szerint ezer forint körüli benzinárig használná kocsiját a megkérdezett autósok 70 százaléka, a fennmaradó 30 százalék a benzinár alakulásától függetlenül mindenféleképpen használná autóba ülne.

Véget ér a csökkenés a lakáspiacon?

Az év első háromnegyedében 70 ezer körüli lakóingatlan cserélt tulajdonost, csaknem 10 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában - derül ki az Otthon Centrum (OC) legfrissebb elemzéséből. Az ingatlan franchise hálózat a teljes évre a korábbihoz hasonlóan 90 ezer tranzakcióval számol, várakozásai szerint az árak csökkenése nagy valószínűséggel megáll az idén.

Kiterjesztik a közműadót a felszíni vezetékekre is?

A Népszabadság értesülései szerint az új közműadó kiterjesztését fontolgatja a kormány, a legújabb elképzelések szerint már nemcsak a föld alatt húzódó, hanem a felszín feletti vezetékek után is fizetniük kellene a szolgáltatóknak. A lap pénteki száma szerint az így befolyó, számítások szerint 30-40 milliárd forintot az önkormányzatok kapnák meg, és szabadon felhasználhatnák. Van olyan elképzelés is, amely szerint ezt a pénzt kizárólag a közösségi közlekedés fenntartására, illetve fejlesztésére lehetne fordítani. A Matolcsy-csomagban szereplő, jövőre kivetendő, méterenként százforintos közműadó kiterjesztése a légvezetékekre arányosítaná a teherviselést a távközlési szektorban, ahol a válságadók (az árbevétel alapján 2010 óta fizetett különadó) év végi kivezetésével jelentős aránytalanság alakulna ki: a vezetékes és mobiltelefon szolgáltatók ötvenmilliárdot meghaladó telefonadót fizetnének jövőre, míg a televíziós szolgáltatók adóterhelése megszűnne. Már a telefonadó tervezésekor felmerült, hogy adóztassák meg a tévé-előfizetéseket is, ám akkor azt levették a napirendről. Most újra bevonnák az adófizetők körébe a kábeltévés ágazatot, immár csak a műholdas és a földfelszíni sugárzású infrastruktúra lenne adómentes.

Kapcsolódó cikkek