A német jegybank (Bundesbank) kimutatása szerint a 82 milliós országban az idei második negyedév végére 4811 milliárd eurót tett ki a háztartások készpénzben, értékpapírban, bankbetétben és biztosítási konstrukciókban tartott vagyona, ami újabb történelmi csúcs. Az egy évvel korábbihoz képest 101,5 milliárd euróval - 2,2 százalékkal - nőtt az ingatlanok és értékes ingóságok (műtárgyak, ékszerek, autók) nélkül számolt vagyontömeg. Az egy negyedévvel korábbihoz képest csupán 0,3 százalékos a növekedés, ami elsősorban a tőzsdék gyenge teljesítményének tudható be. A Bundesbank szerint a részvényárfolyamok gyengülésén 30 milliárd eurót veszítettek a háztartások.

Időközben valószínűleg sikerült ledolgozni a veszteséget, hiszen a frankfurti tőzsde vezető indexe, a DAX-30 jelenleg csaknem 700 ponttal magasabban áll, mint a második negyedévben. A viszonylag lassú növekedés másik oka, hogy a németek az euróválság miatt egyre inkább a biztonságosnak tűnő befektetési formákat választják a nagyobb hasznot ígérő, de kockázatosabb befektetések helyett. Mindenekelőtt a bankbetét népszerűsége emelkedett, az állomány éves összevetésben 25,5 milliárd euróval növekedett az április-júniusi időszakban.

A német háztartások adósságállománya is részben e tendencia alapján alakult, mert ugyancsak növekedik az ingatlan mint befektetési forma népszerűsége; három hónap alatt 7 milliárd euróval nőtt az adósságállomány, és ennek túlnyomó része lakáshitel volt. A német háztartások teljes adósságállománya így 1555 milliárd euró, a teljes nettó pénzvagyon-állománya pedig 3256 milliárd euró volt a második negyedév végén. A német statisztikai hivatal (Destatis) ugyancsak hétfőn megjelent adatai szerint azokban a szakmákban, amelyekben a bérek kollektív szerződések alapján alakulnak, az idén júliusban 3,2 százalékos bérnövekedést regisztráltak az egy évvel korábbihoz képest, ami a legnagyobb mértékű emelkedés 2008 októbere óta. Mindenekelőtt a bölcsődei és óvodai nevelők, a feldolgozóiparban dolgozók és a közalkalmazottak bére nőtt.

A béremeléseket a kedvező konjunkturális helyzet tette lehetővé, ugyanakkor az elkölthető jövedelem növekedése a gazdaság válságtűrő képességét is javítja, hiszen ennek révén az export mellett a lakossági fogyasztás is egyre inkább a gazdasági növekedés forrásává válhat.

Kapcsolódó cikkek