A jegybanki kamatdöntéseknek a tankönyvi modellek szerint sokféle tétje van. Ha az alapkamatot megemeli a jegybank, akkor elméletileg a forint vonzóbb befektetés lesz, hiszen egyéb paraméterek változatlansága mellett több hozamot lehet rajta elérni, ezért a forint erősödhet. Ugyanakkor a magas kamat pénzt von el a reálgazdaságtól. Ha többet fizet a magyar bank, a magyar állampapír, márpedig a magasabb alapkamat elvileg ezt is jelenti majd, akkor egyre többen döntenek úgy, hogy nem vállalkoznak a pénzükből, hanem pusztán kölcsönadják azt. Vagyis a magasabb kamathoz kevesebb beruházás, kisebb növekedés párosul. Kamatcsökkentésnél minden fordítva hat, kedvező esetben a csökkentés élénkíti a gazdaságot, ugyanakkor a forint csökkenő vonzereje és így annak gyengülése fenyeget. Felejtsük el egy pillanatra azt, hogy ráadásul a jegybank nem is igazán ezekre lő, mert hivatalosan inflation targeting politikát folytat, vagyis legfőbb célja a kamatpolitikának az inflációs cél elérése, és nézzük meg a magyar gazdaság aktuális helyzetét!
Most éppen a magyar gazdaság elég ramatyul teljesít, viszont a forint relatíve erős, így a jegybank dilemmája a „tartsunk, vagy csökkentsünk?" kérdés lehet.
Az alapkamat csökkenésével növekedhet a magyar eszközök sérülékenysége
„Mivel a Monetáris Tanácson belül többségben lévő külsős tagok továbbra is elsősorban a gazdaság élénkítését tartják szem előtt, ezért a jelenlegi stabil környezetben a keddi ülés alkalmával egy újabb 25 bázispontos csökkentésre számítunk. A monetáris lazítással párhuzamosan azonban a hazai eszközök sérülékenysége növekedhet" - mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
„A legutóbbi két kamatdöntő ülésen történt 25-25 bázispontos kamatvágás után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának soron következő ülésén ismét kamatcsökkentésről határozhatnak. A tanácson belül többségben lévő külsős tagok a meredeken emelkedő infláció ellenére továbbra is inkább a gazdasági növekedés élénkítését tartják szem előtt - amelyet az alapkamat csökkentésével próbálnak támogatni -, mivel meglátásuk szerint a háztartások csökkenő fogyasztása miatti gyenge belső kereslet továbbra sem fűti az áremelkedést" - mondta el Horváth István.
|
szeptemberi kamatdöntés |
októberi kamatdöntés |
euró/forint árfolyam |
284,5 |
285,3 |
országkockázati felár (CDS) |
385 bázispont |
269 bázispont |
10 éves állampapír-hozam |
7,20% |
6,95% |
„Egyelőre úgy tűnik, hogy a piaci fejlemények egyöntetűen támogatják a kamatvágást: a forint stabilan tartja magát az euróval szemben, a kötvényhozamok jelentősen csökkentek a legutóbbi kamatdöntés óta, a hazai kockázati felár (CDS) többéves mélypontra csökkent, és a jövő évi költségvetés körüli bizonytalanságok is jelentősen csökkentek a kormány új bejelentéseit követően.
A kamatcsökkentést feltehetően csak az hiúsíthatta volna meg, ha az elmúlt napokban jelentősen megemelkednek a piaci kockázatok, ennek azonban szerencsére nem láttuk jelét, így a keddi kamatdöntő ülés alkalmával újabb 25 bázispontos lazításra számítunk. Az újabb lazítás ugyanakkor jelentősen növeli a hazai eszközök sérülékenységét, így bízunk benne, hogy az év hátralevő részében nemzetközi szinten nem történik számottevő hangulatromlás" - tette hozzá a befektetési szakember.
Újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít az Equilor Befektetési Zrt. és a K&H Alapkezelő is a monetáris tanács keddi ülésén, de a K&H Alapkezelő felhívja a figyelmet arra, hogy a monetáris lazítással párhuzamosan a magyar eszközök sérülékenysége növekedhet.Ugyancsak 25 bázispontos kamatcsökkentést vár a monetáris tanács maii ülésétől az Equilor Befektetési Zrt. Gabler Gergely, szenior elemző szerint jelentős mértékben tovább csökkent Magyarország kockázati megítélése októberben. A 10 éves állampapír hozama két és fél éves mélypontjára, 6,5 százalék közelébe süllyedt, a csőd elleni biztosítási felára (CDS) szintén 2010 tavasza óta nem látott alacsony szintre esett. Így azok a tényezők még inkább igazak, melyek a monetáris tanács külső tagjait eddig is a kamatcsökkentésre ösztönözték.
A Reuters múlt heti felmérése szerint a megkérdezett 20 elemző közül 17 várja, hogy a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat 6,25 százalékra csökken a jövő kedden. A konszenzus szerint ebben az évben még egyszer kamatot csökkent a monetáris tanács, így az év végén az alapkamat 6,0 százalék lesz, a jövő év végére pedig 5,5 százalékos alapkamatot vár az elemzői kar. Az Equilor ennél is alacsonyabb 4,75 százalékos kamatot prognosztizál 2013 év végére.
A londoni elemzők véleményét itt olvashatja részletesen.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.