Az előző hónapban több millió katalán tüntetett a tartomány függetlenség mellett. A helyi szeparatista mozgalom nem újkeletű, ám a válság kezdete óta támogatottsága körülbelül kétszeresére nőtt - egyes elemzések szerint a szavazók több mint 50 százaléka támogatja célkitűzéseiket. Az eset viszont nem egyedi: Belgiumban a Flamandok vannak felháborodva azon, hogy a náluk szegényebb Vallonokat támogatják az adójukból. Bár az euróválságból fakadó mentőcsomagok és megszorítások Európa-szerte erodálják a kormányzó pártokba vetett bizalmat, mégis túlzás lenne e két eset alapján általánosítani.
A függetlenségi hullám terjedéséhez hozzájárul az is, hogy egyes szeparatista pártok egyre jobban el tudják adni az üzenetüket, és egyre hitelesebbekké válnak a választók szemében - holott például Katalóniában korábban jellemzően a diktatórikus tömörülések hangoztattak szeparatista jelszavakat. Hasonló példákkal találkozhatunk a belga NVA és a skót SNP esetében is.
Ezeken a területeken a nemzeti érzelmű pártok sikeresen szólították meg a szavazókat, Európa más területein viszont inkább elriasztották őket szélsőséges megnyilvánulásaikkal. A 2012-ben megválasztott szlovák parlamentbe páldául - 20 éve először - nem került be a jellemzően magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt. Szintén kikerült ugyanakkor a szeparatista szlovákiai magyarok pártja is - helyüket egy, a központi kormánnyal nyíltan együttműködni kész magyar többségű párt vette át.
Valasek mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az európai politikai szemlélet messze nem egységes, hanem területfüggő - ami Flandriában működik, nem biztos, hogy máshol is fog. Ugyanakkor mindenképpen figyelemmel kell kísérnünk ezen folyamatokat - még akkor is, ha tudjuk, hogy az ezek mögött húzódó feszültségek minden esetben egyediek, így nem extrapolálhatjuk őket a kontinensre. A tanulságok közül különösen fontosnak ígérkezik a skót példa, ahol 2014-ben szavaznak majd az Egyesült Királyságtól való függetlenedésről.
Tomas Valasek a Központ az Európai Reformért korábbi külpolitikai és védelmi igazgatója.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.