– A legújabb gazdasági kiigazító csomag szerint az állam méterenként évi 100 forintot szedne be minden közmű jellegű vezeték tulajdonosától. Hány kilométer ilyen vezetéke van a Telekomnak az országban, és mi lenne az önökre jutó összeg?
– A számítás sok mindentől függhet, és a kritériumokat nem ismerjük. Azaz ebben a pillanatban nem lehet még becslést sem mondani arról, mekkora költséget jelenthetne ez a cégnek.

Christopher Mattheisen
■ 51 éves.
■ 
A bloomingtoni Indiana Egyetemen és a Columbia Egyetemen folytatott közgazdasági tanulmányokat.
■ 
1990-től kezdve egy megszakítást kivéve Magyarországon él. Kezdetben egy stratégiai tervezéssel és üzleti tanácsadással foglalkozó céget hozott létre, majd 1993-tól a US West International marketingvezetőjeként különböző régiós mobilszolgáltatók elindításánál segédkezett.
■ 
1997–99 között a MediaOne értékesítési és marketingigazgatója Londonban, majd a brit BT Cellnet üzleti, értékesítési és marketingigazgatója.
■ 
2002 szeptemberében tért vissza Magyarországra, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások üzletágának élére.
■ 
2006 decembere óta a cég vezérigazgatója és igazgatóságának elnöke.– Ebből arra következtetek, hogy nem vonták be a társaságot az előkészítésbe.
– Így van, nem volt erről egyeztetés.

– Még ma is meglepődnek azon, hogy a hasonló döntések meglepetésszerűek?
– Nem mondhatom, hogy sikerült hozzászoknunk. A kiszámíthatóság az üzleti élet és a gazdaság egészséges és sikeres működésének egyik alapfeltétele, és ezt a tényezőt továbbra is hiányoljuk.

– Van egyáltalán érdemi párbeszéd önök és a szaktárca között?
– Beszélgetések zajlanak természetesen, de előkészítetlenül, emellett folyamatosan és túl gyorsan vetődnek fel újabb és újabb ügyek, amelyekről érdemes lenne beszélgetnünk, így állandóan időhátrányban vagyunk. Legutóbb az elektronikus hírközlési törvény módosítása kapcsán az érintett szolgáltatókkal közösen írtunk egy levelet, amelyben kifejtettük, hogy a változtatások logikáját nem értjük, azok előnytelenek mind ügyfeleink, mind a piac szempontjából, növelik a bizonytalanságot. Nagyon összetett a jelenlegi helyzet a szabályozásban, és az érdemi együttműködést tovább nehezíti, hogy jelenleg nincs egy vagy néhány kijelölt felelős személy a kormányzati oldalon, akivel a szolgáltatók szakmailag egyeztethetnének. A távközlés a magyar gazdaság meghatározó húzóágazata, csak az elmúlt tíz évben közel 1500 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, több tízezer embert foglalkoztat, s több mint 4 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Több értő figyelmet érdemelne.

– Ön a Joint Venture Szövetség elnöke, ez segít-e az érdekérvényesítésben?
– Ennek a szervezetnek egyedülálló pozíciója van, mert közel háromszáz tagot számlál, köztük kisebbeket és nagyobbakat, külföldi, vegyes és számos magyar tulajdonút. Ez az egyetlen fórum, ahol a hazai gazdasági szereplőknek ez a kombinációja együtt van, és a tagok közt konszenzus van abban, hogy a kormánytól növekedéscentrikus gazdaságpolitika kialakítását várjuk. Ennek a folyamatnak része az is, hogy legyen valódi párbeszéd a felek között. A sorozatos meglepetések rendkívül károsak az üzleti szférában. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy kiszámíthatóság nélkül nem lehet sem a jelent, sem a jövőt építeni. Ugyanígy szükség lenne jól működő, a vállalatoknak hitelező pénzügyi szektorra is a beruházásokhoz, mert állásokat csak a cégek tudnak teremteni, és csak így lehet esély a növekedésre.

– A tervezett állami mobiltársaság egyelőre elbukott, de mivel a Magyar Telekom ugyanezen a tenderen szintén nyert frekvenciahasználati jogot, ez is semmisnek tekinthető. Mi következik ebből?
– A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lépéseire várunk. Értékelésünk szerint most az ő térfelükön pattog a labda, nem tudjuk, mi lesz a folytatás. Ráadásul az egyik versenytársunk további, végső jogorvoslatot kért a Kúriától, így az sem kizárt, hogy az utolsó bírói fórumon még megváltozik a döntés. Mindenesetre a kialakult helyzet jó lehetőség arra, hogy elinduljon a hatóság és a három mobilcég között az igazi párbeszéd a frekvenciák sorsáról. Igaz, a kiírás technikai hibái miatt bukott el a tender, de ha mélyebbre ásunk, kiderül, hogy az állam csak az után tervezett belépni a negyedik piaci helyre, hogy arra komoly szakmai befektető részéről érdeklődés nem mutatkozott. Azokban az országokban, ahol négy vagy több szereplő van, sorra csökken a számuk, többnyire egybeolvadással, mert egyszerűen nem tart el négy céget a piac. Ezek a tények, ez a valódi trend.

– Önök ezen a tenderen elnyertek egy kisebb frekvenciaszeletet, és kifizettek érte 11 milliárd forintot. Ez a pénz most visszajár?
– Igen, azt várnánk, hogy ezt visszakapjuk.

– Ám cserébe nem használhatják a frekvenciát. Ez technikailag nyilván megoldható, de okoz-e üzleti hátrányt?
– Pillanatnyilag nem, mert nem kezdtük el érdemben használni ezt a sávot. A frekvencia ugyanakkor kulcskérdés, a hiánya mindenkinek hátrányt okozhat a jövőben, amikor szükség lesz további frekvenciákra, hiszen ugrásszerűen nő a mobilinternet-használat. Ma az okostelefonok országos elterjedtsége 20 százalék körül van, de nálunk az új előfizetéses eladásokban már közelít a 90 százalékhoz az arány. Az Apple, a Samsung és a többiek nem állnak le a fejlesztésekkel, így egyre inkább olyan készülékek és tartalmak jönnek, amelyekhez mobil-szélessáv és országos lefedettség kell. Ha pár év múlva a lakosság 50-70 százaléka internetezik mobilon, az olyan nagy adatforgalmat generál, amelyet megfelelő minőségben csak megnövelt sávszélességgel lehet kiszolgálni. Ha nem lesz ehhez elegendő frekvencia, ez korlátozhatja az ügyfelek megfelelő kiszolgálását, akadályozhatja a telekommunikációs szolgáltatások fejlődését, s ebből adódóan sérülhet az ország versenyképessége is.

– Tegyük fel, hogy az állam még mindig nagyon akarja a negyedik piaci helyet, és a frekvencia nagy részét erre fordítja. Konkrétan mi várható akkor?
– Bízom benne, hogy a piacon levő szolgáltatók elegendő frekvenciához jutnak ahhoz, hogy több millió ügyfelüket megfelelően ki tudják szolgálni, a lehetőség mindenesetre adott erre, várjuk a fejleményeket. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a tévés műsorszórás digitális átállásával felszabadulnak további frekvenciák, amelyek alkalmasak lehetnek mobiltávközlési célokra, feltéve, hogy a piaci szereplők használhatják őket.

– Igen, de ebben nagyon lassan haladunk, csak 2015-től várható az átállás befejezése, a mobilinternet fejlődése pedig nem vár addig.
– Azt tapasztaljuk, hogy az átálláshoz kapcsolódó feladatokkal jól halad a hatóság, és ez a határidőt illetően is bizakodásra ad okot. Ha a jövőben nem lenne elegendő sávszélesség és infrastruktúra, akkor a felhasználók számának és az adatforgalomnak a növekedésével csökkenhet a szolgáltatások minősége. A nagyobb forgalmú helyeken torlódások lehetnek, és nem lesz mindenhol megfelelő lefedettség, ennek a vesztesei az ügyfelek lesznek. A magyar mobilhasználók eddig kiváló minőséget kaphattak, mi ezt szeretnénk a jövőben is teljesíteni feléjük.

– A mobilinternet terjedése mennyire segítheti a Magyar Telekom eredményeit, lehet-e akkora üzlet, mint régen a vezetékes, majd a mobiltelefon?
– Üzleti szempontból nem ugyanaz a fejlődés megy végbe, a nagyobb internethasználat nem jelenik meg arányosan a bevételekben. Ugyanakkor az okostelefont használó ügyfeleknél azt látjuk, hajlandók idővel egy jobb minőséget, nagyobb adatforgalmat kínáló, magasabb árszintű csomagra váltani. Általában belépőszinten kezd mindenki, de ha rájön, mennyire sokoldalúan használható a mobilnet, akkor hajlandó többet áldozni rá. Ez mindenképpen optimizmusra ad okot, és ha elterjed a 4G, akkor sokkal videointenzívebb lesz a netezés, és ez továbbviheti ezt a trendet. A rövidesen megjelenő 4G-s eszközök magukkal húzzák a mobilnethasználatot. Nekünk pedig mindig ügyfeleink igényeiből kell kiindulnunk.

– Vagyis ne álmodjunk olyan mobilcsomagról, amely elérhető áron tényleg korlátlan adatletöltést nyújt? Mintha az egyik versenytársuk épp ezzel próbálkozna.
– Mindenki más-más stratégiát választhat ügyfelei megnyerése érdekében. Ebben az iparágban a hosszú távú siker érdekében állandóan fejleszteni, beruházni kell, ennek nagy a tőkeigénye, így azt mondhatom, hosszabb távon semmi sincs ingyen. Versenyképes ajánlatokkal kell jelen lenni a piacon, mi azt látjuk, hogy ebben sikeresek vagyunk.

– Mennyi lesz az idén a cég mobilinternet-bevétele? Valóban ez lesz a következő évek egyik húzószolgáltatása?
– Korai lenne még megbecsülni az év végi eredményt. Az összes nem hangalapú mobilbevételünk több mint 31 milliárd forint volt az első fél évben. A mobil-szélessáv lesz az egyik, de nem az egyedüli fontos növekedési forrás. A tévészolgáltatásaink is szépen fejlődnek, és nagyon fontos szerepben lesz a rendszer-integráció, amely most a válság miatt ugyan nem növekszik optimális mértékben, de közép- és hosszú távon fontos motorja lesz a csoportnak. A jövőben alaptevékenységünket az új online területek és a digitális alapú, az otthonhoz kapcsolódó szolgáltatások irányába bővítjük, tovább erősítve jelenlétünket a nem hagyományos üzleti területeken is. Elmondható, hogy jól haladunk az energia- és a biztosítási szolgáltatások értékesítésével. Rövid idő alatt meghatározó pozíciót értünk el a biztosítási piac bizonyos szegmenseiben és a kiskereskedelmi energiapiacon is.

A Magyar Telekom
■ 
Az ország legnagyobb távközlési-informatikai vállalata, árbevétele tavaly 597,6 milliárd, a működéshez kapcsolódó EBITDA-eredménye pedig 245 milliárd forint volt.
■ 
Míg korábban a vezetékes-, majd a mobiltelefon-szolgáltatások ad-ták növekedésének a fő motorját, az utóbbi pár évben e két piaci terület telítődésével más szegmensek felé nyitott a csoport.
■ 
A gazdasági válság nyomán visszaeső lakossági és céges költések, illetve a szektorális különadó kedvezőtlenül érintették a vállalatot, a korábban elkezdett racionalizálást folytatva nemrég újabb leépítés bejelentésére kényszerült.
■ 
Tavaly 25,4 milliárd forint különadót fizetett, a végkielégítésekkel kapcsolatos költségek pedig meghaladták a 6 milliárd forintot.– A nem tradicionális távközlési szolgáltatások kínálásában valóban olyan nagy üzlet lenne? Hiszen ezek nem a cég termékei.
– Ebben mi nagy lehetőségeket látunk. Kényelmes az ügyfél számára, ha egy kézből és jó áron kaphat meg többféle, a házba-lakásba „kívülről bejövő” szolgáltatást, amire szüksége lehet. Ezeknek a szolgáltatásoknak a haszna az ügyfelek megtartásában, elégedettségében és hűségében már ma is mérhető. Másrészt így a Telekom országos értékesítési és ügyfél-kiszolgálási hálózatát az eddiginél jobban tudnánk hasznosítani. Teljesen profilidegen termékeket nem tervezünk, de sok olyan, a digitális otthonhoz kapcsolódó, nem tipikus telekommunikációs szolgáltatás létezik, amit szívesen vennének ügyfeleink.

– A nemrég bejelentett 500 fős elbocsátásra miért van szükség? Úgy tűnik, hogy a karcsúsítás évek óta megy, állandósult a csoportban.
– A telekommunikációs iparág világszerte és itthon is nagy változás előtt áll: meg kell találnia a jövőbeni növekedés lehetőségeit, mindeközben stabilnak kell maradnia. A Telekom felkészül a jövőre és ezekre a kihívásokra, új üzleti irányok felé lépünk, amelyek új, speciális tudást és tehetségeket is igényelnek, így a jövőben új típusú álláslehetőségek is adódnak nálunk, nem beszélve a folyamatosan működő gyakornoki programunkról, amely évente sok száz fiatalnak ad lehetőséget. Ugyanakkor szükség van jelenleg még hatékonyságjavításra is, ami a 7500 fős munkatársi állományunkat is érinti, de az is igaz, hogy a nagy leépítési hullámok évekkel ezelőtt zajlottak. Minden munkatárstól, akitől sajnos meg kell válnunk, méltányos és az érdekképviseletekkel egyeztetett módon búcsúzunk majd, számos, az újra elhelyezkedést segítő programmal is támogatva őket. Emellett a nálunk maradó alkalmazottak bérének reálértékét 4 százalékos jövő évi béremeléssel igyekszünk megőrizni.

Kapcsolódó cikkek