A buldózer legyőzi az örökségvédelmet

Lehet-e mélygarázst építeni egy európai történelmi jelentőségű, frissen feltárt reneszánsz bástya és várrom helyén? - veti fel a Figyelő egyik cikke, amely szerint a hazai törvényalkotás gazdaságélénkítésre hivatkozva előbb felszámolta, majd a tiltakozások nyomán alapvetően átszervezi a kulturális örökségvédelmet. Mindezt abban az évben, amelyet kormányhatározattal a világörökség évének nyilvánítottak.

Győrben például a városvezetés eltökélte, hogy a belváros forgalmi problémájának megoldására mélygarázst épít a Dunakapu téren, amely 1939 óta ad helyet a piacnak. Tavaly ezért az önkormányzat a jól működő, a helyiek mellett osztrák és szlovák közönséget is vonzó, a környékbeli őstermelőket felvonultató vásárt kihelyezte a város szélére.

A mélygarázs megépítése esetén a történelmi épületegyüttes maradványainak egy része megsemmisül, másik részét üvegfalon keresztül lehetne megcsodálni. A Duna közelsége miatt ráadásul a mélygarázs tervezőinek az árvíz problémájával is meg kell küzdeniük. A történet érdekessége, hogy a városvezetés mindenáron ragaszkodik az elképzeléshez, és a sokmilliárdos bevétellel rendelkező, nyereséges Győr önkormányzatának vagyonkezelő holdingcége, a Győr-Szol Zrt. 2027-ben lejáró, 1,75 milliárd forintos bankhitelt akar felvenni az OTP-től. További részletek, valamint az örökségvédelem visszásságait feltáró cikk a legújabb Figyelőben.

Senkinek sem aggályos, amit az E-Star csinált?

Kötvényeseinek nem teljesített az esedékes lejáratkor az E-Star Alternatív Nyrt., de a névérték harmadáért-negyedéért azért vásárolgatott a papírjaiból. A tőzsdén jegyzett cégnek elfogadott 2011-es beszámolója továbbra sincs, s az anyagi helyzetéről sokáig nem adott korrekt tájékoztatást, mégis folyamatosan üzletelt saját értékpapírjaival. Lapzártánkig ezt érdemben semmilyen hatóság vagy befektetővédelmi szervezet nem találta aggályosnak.

A felügyelet hatásköre az értékpapír-kibocsátókkal szemben lényegesen korlátozottabb, mint a bankok, biztosítók esetében - mondta el a Figyelő kérdésére Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A kibocsátók működése során alapvetően két uniós előírás, a prospektus- és a transzparencia-irányelv érvényesülését vizsgálják. Előbbi a nyilvános tőkepiacra lépéshez szükséges tájékoztatási kötelezettség szabályait határozza meg, utóbbi a piacon tartózkodás során a nyilvánosságnak nyújtandó rendszeres és rendkívüli tájékoztatásét. A szóvivő emlékeztetett rá: a beszámoló hiánya miatt határozatban figyelmeztették az E-Star Nyrt.-t, s 2 millió forintnyi felügyeleti bírság megfizetésére is kötelezték a céget.

További részletek a ma megjelenő Figyelőben.

Tízezer munkahely szűnhet meg a kormány döntése miatt

A magyar agráriumban 50-100 ezer szarvasmarha, 800 ezer sertés és 10 ezer munkahely bánhatja, ha a földforgalmi törvényre eredeti formájában bólint rá a parlament.

Raskó György agrárközgazdász, nagyvállalkozó szerint a javaslatot ebben a formában nem lehet elfogadni. Egyszerűen a választási kampány részének tekinti a húzást, amellyel a Fidesz beígéri a választóknak, hogy ha elveszi a földet a gazdasági társaságoktól, akkor azt nekik adja majd; ezért akarja 2014 tavaszán életbe léptetni az új jogszabályt. Ha az új szabályozás valóban életbe lép, akkor - állítja - az megakasztja majd a beruházásokat az életképes családi agrárvállalkozásoknál.

Szerinte egyébként szándékosan szerepel a törvényjavaslatban több olyan irracionális elem, amelyről eleve tudni, hogy nem állja ki az alkotmányossági próbát. Ilyen az 1200 hektárban maximált birtoknagyság, amelynél többet cég sem bérelhetne (kivéve a saját dolgozóitól). Ugyanígy abszurditás a kötelezően előírt létszám; a fenti birtokméretnél például 100 fő lenne a minimum. Ennyi embert - a kertészeteket leszámítva - nem lehet értelmesen foglalkoztatni, pedig a földtörvénynek éppen a mezőgazdaság versenyképességét kellene segítenie.

Részletetek a mai Figyelőben!

Kapcsolódó cikkek