A Magyarország számára is fontos kohéziós alapokra az Európai Bizottság idén nyáron 339 milliárd eurót meghaladó összeget javasolt, a ciprusi elnökség javaslata szerint viszont erre 2014-2020 között 326,5 milliárd eurót lehetne fordítani. A ciprusi elnökség javaslata az egyes tagállamoknak juttatható kohéziós források mennyiségét az adott ország bruttó hazai termékének (GDP) 2,36 százalékában maximálná. Az úgynevezett tárgyalási keret viszont kimondja, hogy Horvátország kivételével minden tagállam, amelynek a GDP-je 2008 és 2010 között átlagosan legalább egy százalékkal csökkent, vagyis a válság kárvallottai, maximálisan ennél több kohéziós forráshoz is hozzájuthatnak; ahogy az elnökségi dokumentum fogalmaz: számukra a legnagyobb kohéziós támogatás GDP-jük 2,99 százaléka lehet, ami a végső megállapodásban 2,36 és 2,99 között bármi lehet.

Magyarország számára minden egyes századszázalék 2,5-3 milliárd forintot jelenthet évente. A bizottság a 2014 és 2020 közötti hétéves időszakra összesen 1033 milliárd eurós költségvetési keretre vonatkozó javaslatot tett le a tagállamok elé a nyáron. A nettó befizető országok viszont ezt sokallják. A ciprusi elnökséghez tartozó források elárulták, hogy már az elnökség kezdetén, júliusban látni lehetett, hogy a bizottság javaslata tarthatatlan. A most nyilvánosságra hozott tárgyalási keretről elismerték, hogy minden fejezetben és minden alfejezetben hajtottak végre csökkentéseket, de kiemelték, hogy van olyan alfejezet, konkrétan a munkahelyteremtés és a növekedés támogatása, amelyre 2014 és 2020 között a tervek szerint mintegy 15 százalékkal több forrás jut, mint a mostani hétéves periódusban.

A tárgyalási keret véglegesítésével kapcsolatban is tudatták, hogy az 50 milliárd eurós csökkentést kompromisszumos javaslatnak szánták; egyes nettó befizető országok 100, sőt 200 milliárd eurós csökkentést szerettek volna elérni a megbeszélések folyamán."Számunkra ez egy rendkívüli kihívást jelentő feladat volt" - nyilatkozott az egyik neve elhallgatását kérő elnökségi forrás a tárgyalási keret kialakítását célzó egyeztetésekről. A dokumentum szerdán kerül a tagállamok nagykövetei elé, a jövő héttől pedig a Herman Van Rompuy vezette tanácsi elnökség kezd tárgyalni külön-külön minden tagállammal a többéves pénzügyi keretről, amelyről a végső döntést a november 22-én kezdődő csúcstalálkozó alkalmával kellene meghozniuk az uniós állam- és kormányfőknek. A rendkívüli csúcstalálkozót november 22-23-ra hívta össze Herman Van Rompuy, de a lassan haladó tárgyalások miatt több uniós diplomata és politikus is úgy véli, hogy ennek rendezésére nem lesz elég két nap, és a csúcstalálkozó elhúzódhat.

Kapcsolódó cikkek