Az államtitkár közlése szerint a magyar kormány álláspontja egybeesik a többi eurózónán kívül állam véleményével, sőt néhány euróöövezeti ország is osztja ezt az álláspontot. A kormány megtárgyalta a kérdést, döntést nem hozott, de rögzítette aggályait a bankunió létrehozásával kapcsolatosan - tette hozzá.Kijelentette: Magyarországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az európai bankválság megoldódjon és a gazdaság stabilizálódjon, de ez "nyilván nem mehet az eurózónán kívüli államok stabilitásának kárára". A kormány minden olyan javaslatot támogat, ami az egyenlő bánásmódot és a jogok és kötelezettségek egyensúlyát tartalmazza - tette hozzá. Pleschinger Gyula emlékeztetett: az Európai Bizottság által kidolgozott javaslatcsomag elsősorban az eurózóna országaira vonatkozik, de a közös valuta térségén kívül álló országok is csatlakozhatnak az Európai Központi Banknál létrehozandó közös európai bankfelügyeleti rendszerhez.Mint mondta, az EKB elsősorban a rendszerszinten jelentős bankokat, illetve az uniós támogatásban részesülő bankokat felügyelné.

A frankfurti székhelyű szervezet a helyi bankfelügyeleteken keresztül látná el a többi pénzintézet felügyeletét - tette hozzá.Az államtitkár elmondta: a kormány aggályosnak tartja az euróövezeten kívüli államok számára fenntartott belépési lehetőség körülményeit. Ez egyenlőtlen helyzetet teremt, hiszen nem biztosítja az euróövezeti államokkal azonos jogokat és kötelezettségeket - tette hozzá.A kormány szerint aggályos az is, hogy az állandó euróövezeti mentőalap, az ESM csak az euróövezeti államok pénzintézetei számára lenne végső menedék. Ezáltal sérülhet az egységes piac elve is, hiszen azok a bankok, amelyek mögött ott áll az ESM, olcsóbban jutnának hitelhez - mondta Pleschinger Gyula.A kormány szerint megoldatlan a határokon átívelő tevékenységgel rendelkező bankok esetében az anya- és a befogadó országok hatóságai közötti együttműködés is. Felvetődhet annak veszélye, hogy az egyes országokban lévő bankokat fiókká nyilvánítják az anyavállalatok, és így a befogadó országok felügyeleti hatóságai jóval kevesebb hatáskörrel bírnak majd - tette hozzá.Elmondta továbbá: nincs kellőképpen kidolgozva az Európai Bankfelügyeleten (EBA) belüli, illetve az EKB új hatásköreinek esetében a döntéshozatal mechanizmusa.

"Úgy tűnik, hogy most az EKB-nak per definitionem többsége van a szavazásoknál, és az euróövezeten kívüli államok így hátrányba kerülhetnek" - tette hozzá.Pleschinger Gyula szerint a kormánynak a változtatások végrehajtásának sebességét illetően is aggályai vannak, hiszen az EKB más 2013. január 1-jétől elindítaná bankfelügyeleti hatáskörét.Az államtitkár elmondta: a kormány el tudja fogadni az Európai Bizottságnak a betétvédelmi alappal kapcsolatos alapelveit, és egyetért a tőkekövetelmények módosított szabályaival is.Leszögezte: a kormány a javaslat összes építőelemét egy egységes rendszerben kezelve szeretné látni, és akkor lehet dönteni a rendszerhez való csatlakozásról.

Kapcsolódó cikkek