Matolcsy György ezt keddi expozéjában mondta a parlamentben, az államadósságról és annak okairól - a Fidesz kezdeményezésére tartott - politikai vitanapon. "Ma még Magyarország nyakig el van adósodva, ma még magas kamatokat kényszerítenek ránk, és ma még az állampapírjainkkal is játszanak külföldi befektetőnek tűnő spekulánsok" - fogalmazott a tárcavezető, kijelentve ugyanakkor, hogy a kabinet és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség addig nem nyugszik, amíg Magyarország minden négyzetméterét és minden becsületes magyar embert ki nem szabadít az eladósodottságból. "Addig nem nyugszunk, amíg az államadósság és az adósság elleni harcunkat, szabadságharcunkat meg nem nyerjük" - közölte.

Matolcsy György szerint ugyanis annak az államnak, amelynek akkora adóssága van, mint Magyarországnak, minden polgára szegény. Aki pedig adós, az nem lehet szabad ember, az kiszolgáltatott, megalázott, fogoly, foglya az adósságnak, a bankároknak, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják" - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország minden baja, "ami nem magántermészetű", elsősorban az eladósodottságból fakad. Felidézte, hogy az 1970-es, 1980-as években egyszer már felhalmozódott egy nagy mértékű adósság Magyarországon, a rendszerváltáskor, az ellenzéki kerekasztal idején azonban létrejött egy megállapodás, miszerint többet nem fordulhat elő jóléti célú eladósodás.

2002-ben, az első Orbán-kormány ciklusának végén - folytatta a miniszter - 52 százalékra csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke, 2002 után azonban "váratlan fordulat" történt, a baloldali kormányok ugyanis felrúgták az említett egyezséget, és nyakló nélkül kezdtek el hiteleket felvenni. Ez tette tönkre Magyarországot, a 2008-as válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet, s így az államadósság végül 82 százalékra ugrott fel - fejtette ki.

Az eladósodás okát firtatva beszédében úgy fogalmazott: "ezzel az akkori baloldali kormányok szavazatokat vásároltak, népszerűséget vásároltak, lelkeket vásároltak". A felvett kölcsönt, azt az "irdatlan mennyiségű hitelt" azonban nem a gazdaság teljesítményének élénkítésére, nem munkahelyteremtésre, családtámogatásra vagy béremelésre fordították a 2002-2010 közötti kabinetek, a pénz ugyanis "a bankok, a pénzügyi befektetők, a pénzpiaci spekulánsok zsebébe került" - mondta Matolcsy György.

A tárcavezető szerint a csőd széléről a második Orbán-kormány rántotta vissza az országot, megkezdve az államadósság csökkentését, és ma már végre "nem nyújtózunk a takarón túl, ahol már a fagy és a hideg van". Ha azonban nem történt volna politikai fordulat 2010-ben, Görögország sorsára jutott volna Magyarország - tette hozzá. Kijelentette azt is: a jelenlegi kabinet nem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket, a családtámogatásokat, ezért viszont "szálka vagyunk" a bankok, a nemzetközi pénzpiac, a pénzügyi spekulánsok és az őket képviselő bürokraták, politikusok szemében, "ezért támadnak bennünket". Matolcsy György összegzése Magyarországnak 2002 és 2010 között olyan kormányai voltak, amelyek a bankokat, a nagyvállalatokat képviselték. "Ők adósították el együtt Magyarországot" - mondta.

Rogán szerint visszafizetik az IMF-hitelt

Rogán Antal kedden az államadósságról szóló parlamenti vitanapon felidézte, hogy a 2002-es kormányváltáskor 8300 milliárd forint volt az adósság, majd nyolc év alatt 20 ezer milliárdra nőtt, a GDP 52-53 százalékáról 80 százalék fölé emelkedett. A frakcióvezető kiemelte, hogy az államadósság növekedésében szerepet játszott a 2008-as IMF-hitel is, amelyet szerinte a szocialisták tudatosan időzítettek úgy, hogy azt a jelenlegi kormánynak kelljen visszafizetnie 2014 márciusáig. Beszélt arról is, hogy amíg az államadósság mértéke még 2009-ben, a Bajnai-kormány alatt is növekedett, az elmúlt két évben 4 százalékkal csökkent.

Szekeres szerint 5 százalékos adósságnövekedésért felelősek

Szekeres Imre kedden az államadósságról szóló parlamenti vitanapon azt mondta: nem igaz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állítása, miszerint 53-ról 80 százalékra nőtt az államadósság 2002 és 2010 között. Az MSZP vezérszónoka a kormánypárti képviselőkhöz fordulva úgy fogalmazott: nincs ilyen 27 százalékos különbség, mert 4 százalékot "önök nem könyveltek el, mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban". Szerinte így eleve csak 19 százalék a különbség, de ebből 4 százalék annak az elhibázott lakástámogatási rendszernek a következménye, amit az első Orbán-kormány vezetett be, 10 százalék pedig a 2008-as gazdasági válság hatása. Ennek alapján kijelentette: 2002 és 2010 között 5 százalékponttal nőtt az államadósság a "szocialista kormányok önálló és szabad döntései következtében". Mint mondta, ezt az 5 százalékot fordították azokra a fejlesztési programokra, amelyek Magyarország fejlődését megalapozták, ezért tudták 2010-ben relatíve jó állapotban átadni az országot a Fidesz-KDNP-kormánynak.

A kereszténydemokraták szavazatvásárlásról beszélnek

A kereszténydemokraták szerint 2002-ig minden politikai erő arra törekedett, hogy az ország kilábaljon az államadósságból, ám akkor "egy cinikus pártpolitikai megfontolás, a szavazatvásárlás érdekében ezt a konszenzust a posztkommunista utódpárt felrúgta". Seszták Oszkár kedden, az államadósságról szóló parlamenti vitanapon azt mondta: 2002 és 2010 között 53-ról 83 százalékra emelkedett az állam GDP-arányos adóssága, amelynek finanszírozása jelenleg évente a bruttó hazai termék 4,2 százalékába kerül. Frakciótársa, Michl József arról beszélt: "a bolsevizmus gondolkodásmódja, hogy a máséból tedd, amit akarsz, és tettesd, hogy te tetted a jót".

A Jobbik újratárgyalná az adósságot

A Jobbik szerint fenntarthatatlan a magyar adósságpálya, ezért az ellenzéki párt tárgyalásos úton újrarendezné az államadósságot. Ezt Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető közölte. Mint mondta, pártja szerint az államadósság-kezelés kérdésében ugyanaz a politika jellemzi a Fideszt és az MSZP-t, ez pedig nem más, mint hogy a társadalom megszorításának árán is "hordani a magyar emberek pénzét az adósságszolgálat lyukas hordójába". A Jobbik ehelyett - mivel fenntarthatatlannak látja a magyar adósságpályát - adósságkönnyítést sürget, amelyen belül szóba jöhet például futamidő-hosszabbítás, fizetési moratórium, kamat-, illetve tőketartozás-csökkentés - fejtette ki Vona Gábor.

Gyurcsány szerint három kormány felelős

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint az államadósság növekedésével összefüggésben három kormánynak kell önvizsgálatot tartania. A független képviselő azt mondta: a 2000-es években valóban jelentősen, 20-21 százalékponttal emelkedett az államadósság mértéke. Mint mondta, három kormány - az első Orbán-kabinet, a Medgyessy-kormány és az első Gyurcsány-kormány - a költségvetés alappályájához képest 1900 milliárd forinttal költött többet. Szerinte ezért ennek a három kormánynak kell önvizsgálatot tartani. Hangsúlyozta: a mostani kormány 3-4 százalékkal csökkentette az államadósságot, de eközben 10 százalékpontnyi megtakarítást éltek fel, ezért Magyarország adóssága ma összességében 6-7 százalékkal nagyobb, mint amikor átvették a kormányzást.

Az LMP szerint a kilábalásra kell összpontosítani

Az LMP vezérszónokai szerint abban kell konszenzusra jutni, hogyan alakítható ki egy olyan kiszámítható gazdaságpolitika, amely olcsóbbá teszi az adósságszolgálatot. Vágó Gábor kedden, az államadósságról szóló parlamenti vitanapon azt közölte: ehhez meg kell egyezni abban, hogy a gazdasági növekedés érdekében szükség van a hitelezés beindítására. "Nem azt kérdezzük, hogy ki a hibás, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, és miként tudnánk ebből kilábalni" - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Szerinte a probléma vizsgálatakor nem a bruttó államadósság mértékét, hanem az adósságrátát kell szemlélni, amelyet négy tényező befolyásol: a költségvetés elsődleges egyenlege, a reálkamatterhek, a valuta reálárfolyama és a gazdasági növekedés. "A négy tényezőből három a jelenlegi gazdaságpolitika erős függvénye" - hangsúlyozta a képviselő.mélybe szorította.

 

Kapcsolódó cikkek