Arab pénz jöhet a magyar egészségügybe

Becslések szerint világszerte évente több tízmillió beteg indul útnak, hogy egy másik országban, olcsón, illetve várakozási idő nélkül gyógyuljon. Az egészségturizmusnak ezt a szegmensét 60-100 milliárd dolláros, dinamikusan növekvő piacnak ítélik a szakértők - derült ki egy, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI) által a betegvándorlásról készített 2009-es tanulmányból.

Az Országos Idegtudományi Intézet is üzletet lát az egészségturizmusban, ezért megpróbálják kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Nagy Zoltán, az intézet főigazgatója lapunknak elmondta, hogy nyugaton, az Európai Unióban szintén meglenne a szükséges idegsebészeti kapacitás, ám a francia, az angol és a német klinikák a magyar díjak többszörösét kérik el a páciensektől egy-egy műtéti beavatkozásért. Ezt a versenyelőnyt akarja kiaknázni az az Amerikai úti kórház, amikor a legkülönbözőbb formális és informális csatornákon igyekszik felvenni a kapcsolatot az arab országok egészségpolitikusaival, orvostársadalmával, illetve a gyógyulásra váró betegekkel.

A főigazgató szerint azért is célozták meg a közel-keleti térséget, mert a Magyarország déli részén lévő idegsebészetek már nyitottak a horvát, a szerb, a román és az ukrán biztosítók és betegek irányába, így ott már nem maradt sok fizetőképes beteg.

Arra a kérdésre, hogy pénzszűke miatt vágnak-e bele a gyógyturizmusba, a főigazgató azt mondta, inkább a kapacitásaik kihasználatlansága vezérelte őket a piacnyitásra. A főigazgató hozzátette, többre vagyunk képesek, sok orvosunk szívesen gyógyítana még. Huszonkét idegsebészünk van, és még vannak felesleges energiáink - tette hozzá a professzor. De persze a plusz forrásokkal az ápoló személyzet, az orvosok és az intézmény is jól járna.

Az Országos Idegtudományi Intézet vezetése nemrégiben úgy döntött, nem várják meg, hogy a külföldi betegek maguktól találjanak rá az idegtudományok hazai fellegvárára az egészségturizmus világtérképén, hanem inkább ők léptek. Nagy Zoltán főigazgató elmondta: ő és munkatársai az elmúlt hónapokban azon dolgoztak, hogy az OITI világszinten is egyedülálló orvos-szakmai, ápolási és rehabilitációs tevékenységét be tudja mutatni Magyarország határain túl is.

Országos Idegtudományi Intézet

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt

A külföldről érkező betegek korszerűbb fogadására egy helikopter leszállópálya megépítéséhez uniós pénzre is pályázott az OITI. Ha nem lennének altatóorvos híján, akár holnap már meg is érkezhetne az első beteg, mondta a professzor. Kezdetben havonta 10-15 beteget tudna fogadni a zuglói intézmény. Egyebek mellett rutin idegsebészeti eljárásokat és epilepszia sebészeti eljárásokat végeznének rajtuk. Az főigazgató becslései szerint egy-egy külföldről érkező betegtől, a betegségtípusától függően, 20-30 millió forint ápolási díjat lehetne elkérni.

A kórházban európai színvonalú egyágyas szobákban várják a gyógyulni vágyókat, ezért nem kell az intézményben semmilyen generál átalakítást végezni. Minden adott a betegek ellátásához - tette hozzá a professzor.

A hazai egészségturizmus súlypontjai között eddig nem szerepelt az idegtudomány és idegsebészet. Az OITI vezetése azonban biztos benne, hogy a hagyományosan jól működő egészségturisztikai ágazatok mellett az általuk végzett magas színvonalú sebészeti, diagnosztikai és rehabilitációs profilok is sikerrel járnak ezen a területen.

Képben vannak

Az Országos Idegtudományi Intézet (OITI) ma a harmadik legnagyobb idegsebészeti központ Európában. Világszinten is élenjár a nagy sebészi pontosságot jelentő módszerek, neuronavigációs technikák használatában. Külön osztálya specializálódott minimálisan invazív eljárásokra, amelyek során azonos eredményt kisebb műtéti feltárásból, sokszor csak egy tűszúrásnak megfelelő behatolásból lehet elérni. Mindez, a sokszor bonyolult technikai megvalósíthatóság mellett, gyorsabb gyógyulást, kevesebb szövődményt és kockázatot jelent betegeiknek.

Az intézet jó hírnevet szerzett az Országos Onkológiai Intézettel és a Debreceni Gamma Sugársebészeti Központtal együttműködésben végzett, sebészeti behatolás nélküli tumorkezelésben, a nagy és nehéz daganatok, sérülések operációiban, valamint a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziák és fájdalmak kezelésében.

Országos Idegtudományi Intézet

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt

Náluk található továbbá az ország első és máig egyetlen gyermek-idegsebészeti osztálya is, ahol az idők során szintén felbecsülhetetlen értékű szakmai tapasztalat halmozódott fel. Az OITI, jogelődjének 1953-as megalakulása óta, egyedülállóan széles spektrumú idegsebészeti központtá fejlődött, de szakmai profilja 2007-ben teljesedett ki, amikor a neurológiai, stroke-on átesett, valamint az epilepsziás betegek általános kezelésével bővült.

A zuglói központban egy csapatban, közös fedél alatt dolgoznak idegsebészek, neurológusok, neuroonkológusok, epileptológusok és stroke-szakértők. Ez a betegek számára optimális kezelési körülményeket garantál: házon belüli gyors kivizsgálási időt, azonnali konzultációs és beavatkozási lehetőséget, ami sok esetben egyet jelent a túlélés és a betegséget megelőző életminőség megmaradásának esélyével. Az Amerikai úton évi mintegy 4000 fekvőbeteget kezelnek, szakambulanciáját közel 20 000 járóbeteg keresi fel.

Fogászati gyógyturizmus

A fogászati turizmus területén Magyarország Európa első számú úti célja lett 2008-ra és ma Budapest Európa fogászati fővárosa. A betegek csaknem 300 rendelő 3000 orvosa közül választhatnak. Az évente beutazó 60-70 ezer páciens nagyjából 70-80 milliárd forintot költ el Magyarországon. Szakértők szerint ez a forgalom, az orvosi szolgáltatásokon alapuló magyar egészségturisztikai szegmens összes forgalmának kb. 90 százalékát jelenti - írja honlapján a Magyar Fogászati Turizmus Programiroda.

fog

Fotó: Getty/Europress

Belföldi gyógyturizmus

Magyarországon a gyógyturizmus is nagy sikereket könyvelhet el. Gyógyvizeink tekintetében Európában egyedülállóak vagyunk, a világon pedig az ötödik helyet foglaljuk el. Országszerte tizenhárom gyógyhelynek minősített település van (Balf, Bük, Kékestető, Lillafüred, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Parád és Zalakaros). Összesen 385 településen működik termál, illetve gyógyvizű fürdő, 66 minősített gyógyfürdő működik, 54 gyógyszálloda, 89 wellness-szálloda van. Ezen túl egyéb létesítmények is működnek, mint például gyógybarlangok, gyógyiszaplelőhelyek és mofetták (szárazfürdő), amelyek garantálják a rekreáció és orvosi kezelések sikerességét.

Míg 2000-ben 3,1 milliárd forint, addig 2010-ben már 3,9 milliárd forintot fordított az egészségbiztosító ezekre a kezelésekre, a kiadások pedig várhatóan tovább emelkednek: az idei év első hét hónapjában már 2,2 milliárd forintot tettek ki.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben 13,6 millió külföldi turista összesen 847 milliárd forintot költött el az országban, ebből 153 milliárd forintot kifejezetten gyógyászati és egészség megőrzési célokra.

A belföldi utazók éves 268 milliárd forintos költéséből 23 milliárd volt a gyógy- és egészségturisztikai ráfordítás, aminek becslések szerint 30 százaléka kifejezetten egészségügyi ellátáshoz kötött kiadás volt.

Míg a külföldiek csak pénzért juthatnak hozzá a magyarországi gyógyfürdő-szolgáltatásokhoz, addig a hazai betegek évente két 15 alkalmas bérlettel, szakorvosi és háziorvosi beutalóval vagy fürdőorvosi vizsgálat után, térítésmentesen is igénybe vehetik a gyógyfürdőket.

Kapcsolódó cikkek