Ellentétben amerikai, szilícium-völgybeli előképével, a magánszektor befektetései mellett jelentős mértékben közpénz, uniós források felhasználásával hoznának létre informatikai pólust Debrecenben. Az alföldi városban – völgy híján – a 2008 júliusában alapított társulás a Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter (SziMe) nevet vette fel. Ennek célja egyebek mellett, hogy pillanatnyilag 42 tagjának fejlesztési, innovációs tevékenysége még sikeresebb legyen, a régióban magas hozzáadott értékű infokommunikációs ipar alakuljon ki, amely támogatások nélkül is életképes.


A debreceni fejlesztés  számokban

4,3 milliárd forint
● Ennyi uniós támogatást nyert eddig a debreceni informatikai pólus fejlesztése.

645 millió forint
● A fenti összegből ennyi a magyar költségvetési hozzájárulás.

3 milliárd forint
● A Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter jelenleg futó öt innovációs projektjének támogatása.

42 százalék
● A 3 milliárddal az öt projekt ekkora részét nyerte el annak a 7 milliárd forintnak, amelyet az Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása című pályázat keretében eredetileg 25-50 projektre szántak.

2010. június 1.
● Ekkortól nem lehet elnyerni az Akkreditált Innovációs Klaszter címet, amely feltétele a 7 milliárdos kerethez férésnek.

5 pont
● Maximum ennyit lehet kapni 100-ból a projektek tartalmára.

3 előzetes szándéknyilatkozat
● Ennyi született eddig a támogatott projektek eredményeinek hasznosítására.
Egyelőre azonban az uniós projekteken van a hangsúly: összesen 8 milliárd forintnyi, nagyobbrészt informatikai kutatási tervet hajtanak végre a klaszterhez kapcsolódóan, amelyből 4,3 milliárdot uniós forrás fedez. Utóbbin belül a magyar állam hozzájárulása 645 millió forint. A nagyságrend érzékeltetéséhez: a teljes hazai alapkutatási támogatás az idén 7,9 milliárd forint, a kockázatitőke-alapok pedig nem szállnak be 400 millió forintnál többel egy-egy projektbe. Utóbbi összeget is csak a prototípus megléte esetén, az üzleti modellek alapos ellenőrzése után bocsátják rendelkezésre.

ERŐS KONKURENCIA
Tóth István, a debreceni projektekért felelős klasztermenedzser szerint az uniós programok csak a klaszter elindításában játszanak szerepet. A kezdet szerénynek mindenesetre nem nevezhető, a társulás több nagyszabású projektbe is belevágott (a rövid összefoglalókat lásd a táblázatban). Szinte mindegyikkel kapcsolatban felvethető, hogy többé-kevésbé telített piacra kíván betörni termékkel vagy szolgáltatással, ez természetesen nem lehetetlen, de feltételezi, hogy versenyelőnye legyen. A 480 millió forinttal támogatott projektcég, a SziMeSmart Kft. például azt a célt tűzte ki, hogy megalapozza a közműhálózatok intelligens fogyasztásmérésének bevezetését, illetve katalizálja ennek fejlődését. Tóth István szerint megközelítésük egyedi, kvázi éles körülmények között akarják kifejleszteni a folyamatosan működő SziMeSmart rendszert, „multifunkciós, multiszolgáltatós hálózat és fejlesztő, adatgyűjtő operátor (később bemutató/oktató) központ létrehozásával”.


Támogatott előzmények
Rutinos pályázóknak számítanak a Szilícium Mező (SziMe) klasztertagjai, 3,647 milliárdos támogatást már külön-külön is elnyertek a 2007 óta tartó EU-s programozási időszakban. Olyan tevékenységekre is, amelyek címeik alapján hasonlítanak a SziMe projektjeihez. A Geoview Kft. például 3D-s, a Combit Zrt. távmérő rendszerek, a Satrax Kft. távjelzők, a Beks Kommunikációs Kft. idegenforgalmi foglalási rendszerek fejlesztésére nyert már el korábban forrásokat. Ezzel kapcsolatban Tóth István klasztermenedzser hangsúlyozza, a megnevezések hasonlósága nem jelenti a projektek megegyezőségét, viszont a korábban elért eredmények jó alapot jelentenek a pályázatokban meghatározott termékek kifejlesztéséhez. A debreceni programok uniós támogatása sem előzmény nélküli. 2008-ban a Debreceni Info Park Nonprofit Közhasznú Kft. nyert 758 milliós projektjéhez 50 százalékos uniós támogatást a Debreceni Egyetem Kreatív Iparágak Inkubációs Központjának létrehozására. Az így létrejött, az egyetem informatikai kara mellett működő központban székel a SziMe is. De maga a klaszter kialakítása és megerősítése is uniós forrásokból történt: az 57 milliós projektből 36,4 millió származott az Új Magyarország Fejlesztési Tervből 2008-ban. Az inkubációs központ kialakításának célja „az informatikai kar tudásbázisára építő spin-off (egyetemi kutatásból kinövő – a szerk.) és startup vállalkozások elindulásának, kezdeti növekedésének támogatása”. Kérdésünkre Tóth István egy spin-off céget tudott megnevezni, illetve az öt SziMe-vállalkozást mint startupot. Hozzátette, fontos célnak tekintik ezek számának növelését, az egyetem hallgatóinak, oktatóinak meggyőzését.

A jelzők mennyisége imponáló, de a színvonalnak is kiemelkedőnek kell lennie a sikerhez, mivel ilyen megoldásból már elég sokat piacra dobtak és üzembe is helyeztek. Az IBM például a Démásszal együttműködve már több ezer okos mérőt szerelt fel a háztartásokban. A piac nagyobb része még így is lefedetlen, de a sikerhez minél előbb kézzelfogható eredményeket kell letenni az asztalra.

A 372 milliós támogatást nyert SziMeTour Kft. olyan összetett, háromdimenziós eszközt fejleszt, amely a leírás szerint intelligens, adaptív közúti szállítmányozási járatoptimalizáló szolgáltatást nyújt teherfuvarozással foglalkozó cégek számára. Ennél sincs szó az újdonság varázsáról, egy témába vágó internetes kereséssel számos ilyen megoldást találni, a vállalkozásnak nehéz dolga lesz egy új termék meghonosításával. Lapunk szoftverfejlesztésben jártas forrásai szerint ráadásul egy ilyen alkalmazás kifejlesztése jóval kevesebb forrásból is megvalósítható ma Magyarországon. Tóth István szerint a piacon elérhető áron kapható rendszerekhez képest a SziMeTour versenyelőnye, hogy alapkiépítésében két vállalatirányítási rendszerhez is illeszkedik majd, testre szabott optimalizálást céloz meg, algoritmusa és súlyozott térinformatikai adatbázisa világszinten egyedülálló, valamint egyedüliként célozza meg a heterogén járműparkkal rendelkező kisvállalatokat.

JÓL FIZETETT ALKALMAZOTTAK
A projekteket lapunknak név nélkül véleményező szakemberek számára a programok életképessége mellett a költségek indokoltsága a legnagyobb kérdés. A jelenleg futó öt SziMe-projekt keretében közel 3 milliárdos támogatás mellett összesen 5,2 milliárdos büdzséből öt társaság a cégnyilvántartás adatai szerint a múlt év végén együttesen 58 embert foglalkoztatott az átlagosan valamivel több mint másfél évig tartó projekteken. Tóth István tájékoztatása szerint ez ma már több mint száz fő. Gyors számítás szerint időtartamuk alatt így fejenként legalább 26 millió forintos költség keletkezik egy évre vetítve.


Villáminterjú a SziMe-projekt fő koordinátorával, Tóth Istvánnal
A projekttársaságok tulajdonos vállalkozásai számos hasonló tartalmú projektre nyertek már támogatást. Ez nem veti fel a kétszeres finanszírozást?
– Ezek szerint ön felülbírálja a bírálóbizottság véleményét?
– A tulajdonában álló Esantu Kft. is részt vesz a SziMe projektjeiben, több projekttársaságban tulajdonos, nem okoz ez összeférhetetlenséget?
– Nem értem, mire gondol az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Újra kérdezem, ön felülbírálja a bírálóbizottság véleményét?
– Az Esantu Kft. milyen tevékenységet folytat? Számítástechnikai vállalkozás létére hogyhogy nincs honlapja?
– 1993-ban alapított informatikai rendszerfejlesztő cég, melynek kommunikációjához nincs szüksége honlapra.
– Az Esantu Kft. budapesti iroda megvásárlására kapott uniós forrásokat, ám az üresen áll,  ezt mire kívánják használni?
– A vásárolt budapesti irodát használjuk.
– Információink szerint 100 millió forintos nagyságrendű készpénzt kellett az egyes projektekben részt vevő társaságoknak a pályázatok elkészítésére összeadni. Ez megfelel a valóságnak?
– Semmilyen önrészt készpénzben nem kellett fizetni.
– Igaz az, hogy az ön tulajdonában van egy fekete S600-as Mercedes?
– Nem igaz. Az Esantu Kft. tulajdonában van egy 2001-es évjáratú Mercedes. A nem a Szilícium Mezőre feltett kérdései számomra nehezen értelmezhetően kapcsolódnak az ön által jelzett témájú megírandó cikkéhez, mivel azonban ezeket is megkérdezte, válaszoltam.
– Szerepet játszott a 3D-s megoldások sportapplikációjának tervénél, hogy azzal Kósa Lajos polgármesternek, a DVSC elkötelezett szurkolójának kedvében kívántak járni?
– Nem igaz. Nem játszott szerepet egy ember tetszésének a megnyerése.
A DVSC egyébként sem felhasználóként, hanem fejlesztő, szakértő partnerként vesz részt a FootballAvatar projektünkben. Kósa Lajos polgármester urat egyébként személyesen nem ismerem, ezért sem tudom megmondani, hogy a kedvére való-e bármelyik projektünk.

Tóth István
■ 57 éves, az ózdi József Attila Gimnázium elvégzése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett matematikusi diplomát 1979-ben.
■ Több társával alapította 1993-ban
a számítástechnikai cégét, 1995-ben következett a bélyegzőkészítő és 
lézergravírozási családi vállalkozás.
■ A Debreceni Egyetem cégénél, a Debreceni Info Park Nonprofit Kft.-nél 2002-től töltött be ügyvezetői pozíciót, amely tisztségben Guba Pál követte 2008-ban.
■ Őt 2010 nyara óta Galuska Krisztina váltotta, aki a SziMe-projekttársaságoknak is az ügyvezetője.
Azóta Tóth István klasztermenedzser a SziMénél és a Szilícium Mező Kft. cégvezetője.

Ezt érdemes összevetni multinacionális társaságok hazai szoftverfejlesztő központjainak adataival. Az egyik legnagyobb hazai fejlesztő központot fenntartó Ericsson Magyarország Kft.-nek tavaly az összes költsége mintegy 36 milliárd forint volt több mint 1500 alkalmazottal, 1150 fejlesztővel. Ez fejenként mintegy 23,6 millió forint, miközben a debreceninél magasabb bérszínvonalú Budapesten működik. Szintén a fővárosban tevékenykedik a szinte kizárólag szoftverfejlesztéssel foglalkozó Nokia Siemens Networks Kft., amelynek 850 alkalmazottja van, kutatás-fejlesztési költségei mégsem haladták meg tavaly a 8,7 milliárd forintot. De még ha a 12,7 milliárdos anyag- és személyi jellegű ráfordítással számolunk, akkor is csak 14,9 millió forintos egy főre eső értéket kapunk. Tóth István szerint ugyanakkor számításunk nem helytálló, mert a projektek vállalt foglalkoztatotti létszáma 189, amelyet fokozatosan érnek el. Hozzátette, ezeket az embereket a – kkv-k esetében hároméves – fenntartási időszakban is alkalmazzák. Sőt, ezt a létszámot szeretnék felülmúlni. Legyen így, de a pályázatnál egyébként nem volt szempont, hogy növekedjen az alkalmazottak száma a klasztertagvállalatok és a projektcégek körében.

A pályázat keretében mindenesetre magasan a piaci átlag felett lehet a dolgozókat megfizetni, ugyanis egy fejlesztő munkatárs esetében akár havi bruttó 1,7 millió forint személyi jellegű kiadást is el lehet számolni. Technikus és egyéb segédszemélyzet esetében legfeljebb havi 600 ezer forint lehet ez az összeg. Összehasonlításul: a Nokia Siemens Networksnél éves beszámolójából kalkulálva bruttó 899 ezer, az Ericsson Magyarországnál 935 ezer forint volt egy átlagos, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló személyi jellegű ráfordítása tavaly.

Ami egy másik jelentős költségelemet illeti, az igénybe vett szolgáltatások a projekt összes elszámolható költségének 50 százalékát is kitehetik, részletes árajánlat csatolása mellett. Utóbbi elvileg azt a célt szolgálja, hogy a legkedvezőbb piaci áron vegyék igénybe a pályázaton nyertes vállalkozások a szolgáltatásokat, de persze – például baráti vállalkozások fals ajánlataival – a szabály megkerülhető.

Míg a multinacionális cégek a válság közepette alaposan megfontolják, milyen informatikai fejlesztésekre fordítsanak milliárdokat, az uniós polgárok adóforintjait, illetve euróit költő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vajszívűbb a támogatások odaítélésénél. Talán azért, mert az NFÜ-nek fontos célja az EU-s pénzek mielőbbi lehívása. Tájékoztatásuk szerint a pályázat keretében a benyújtott projektjavaslatokat értékelik, vizsgálják a k+f tartalmat, a költségvetését, a pénzügyi és üzleti megvalósíthatóságát. Az országos szinten összesen 7 milliárdos Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása című pályázat  – az NFÜ honlapján elérhető – felhívása szerint egy 100 pontos elbírálási lista alapján döntenek. Ezen szerepel a klaszter tagjai között megtalálható kkv-k aránya, az alkalmazottak száma, a magasan képzett munkatársak és a k+f ráfordítás aránya. A projektek tartalma viszont legfeljebb annyiban, hogy kapcsolódnak-e az Új Széchenyi-tervben meghatározott kitörési pontokhoz, de ez mindössze 5 pontot ér.

Általános elvárásként szerepel, hogy a programok üzletileg megvalósíthatók legyenek. Tulajdonképpen elegendő egy kimutatást készíteni arról, hogy a projekt megtérül, a tervezet realitását nem ellenőrzik olyan alapossággal, mint egy befektető. Így a fentieken kívül csak a bírálóbizottság szubjektív döntésén múlik, mely program nyer támogatást.

Ez irányú kérdésünkre azt a választ kaptuk az NFÜ-től, hogy a piaci igényekhez igazodva juttatják a támogatást a gazdaságba. E folyamat része, hogy „a pályázati felhívások megjelentetése előtt társadalmi egyeztetésre kerül sor, melynek keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján történő regisztrálás után bárki véleményezheti a közzétett dokumentumokat”. Aki pedig mer, az nyer: a felhívás szerint 2011–13 között a 25-50 projektre szánt teljes summa 42 százalékát elvitte öt debreceni program!

ELDUGOTT PÉNZEK
Ezekhez a pályázati pénzekhez egyébként nem sokan férhetnek hozzá, hiszen előbb akkreditáltatnia kell magát a klaszternek, amelynek bürokratikus akadályait csak azok képesek leküzdeni, akik időben értesülnek erről. Miután az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerésére vonatkozó felhívást 2010. június 1-jei hatállyal felfüggesztették, új jelentkezők nem férhetnek hozzá a 7 milliárdhoz.

Digitális jövô. Versenyelônyt ígérnek az okosmérésben

A tagvállalatoknak témánként projekttársaságot kell létrehozniuk, így a tulajdonos vállalkozások korábbi teljesítménye kisebb súllyal esik a latba, és nehezebben átlátható, hogyan profitálnak a pályázati pénzekből. Súlyos feltételeket nem kell vállalniuk: az egyik elvárás, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő két üzleti év átlagos személyi jellegű ráfordításainak növekednie kell 5 százalékkal a beadást megelőző üzleti évhez – a bázishoz – képest, ami már az infláció követésével is teljesülhet. Az értékelésnél a projekttársaság és a tulajdonos vállalkozások adatait kumuláltan veszik figyelembe, így a kevés alkalmazottal rendelkező kkv-knek néhány tucat fejlesztő bérével teljesíthető a vállalás. De a két projektben részes Humansoft Elektronikai Kft. is könnyen segíthet ezt teljesíteni, ugyanis az utóbbi időszakban több közbeszerzést nyert.

A FootballAvatar kísérleti fejlesztés. Döntéstámogató rendszernek szánják

Egy további feltétel, hogy a bázishoz képest a tagvállalatok együttes exportárbevétel-növekedése érje el a támogatás 20 százalékát a projekt befejezését követő ötéves fenntartási időszak alatt, két egymást követő üzleti évben.
Kérdésünkre, hogyan szeretnék az elkészült termékeket, szolgáltatásokat külföldre is értékesíteni, Tóth István azt mondta, hogy ebben a fázisban a magyar cégek megfelelő kapcsolatokkal rendelkező tagjai lehetnek segítségükre. Tájékoztatása szerint három fejlesztés megvásárlására előzetes szándéknyilatkozat van.

Elôzés. A SziMeTourt a fuvarozó kisvállalkozásoknak szánják

A klaszternek két nemzetközi nagyvállalat a tagja, a debreceni gyárral rendelkező National Instruments és a budapesti fejlesztőközpontot működtető Alcatel-Lucent, illetve pártoló tag a T-Systems Zrt., amely irodát bérel az inkubátorházban. A két tagot lapunk megkereste e-mailben a SziMével való együttműködésükről, de lapzártánkig nem reagáltak. A régió legnagyobb ágazati foglalkoztatójának, az ezernél is több informatikust alkalmazó IT-Services Hungarynek viszont nincs kapcsolata a klaszterrel, a Debreceni Egyetemmel vannak közös oktatási projektjei.

A debreceni inkubátorház. Fôként a pályázaton részt vevô cégek költöztek be

Az NFÜ tájékoztatása szerint a feltételek nem teljesülése szerződésszegést jelenthet. De ez nem von maga után feltétlenül retorziót, mert a kedvezményezettek kérelmére el is tekinthetnek a vállalás bevasalásától. A támogatási szerződés módosítására ugyanis bármikor sor kerülhet az uniós pénzeket kezelő szervezet és a kedvezményezett között.



KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS
A fejlesztési források lehívására szigorú előírások vonatkoznak, például a munkaidő nyilvántartásával, az eszközök használatával kapcsolatosan. De ellenőr legyen a talpán, aki bizonyítani tudja, hogy a megjelölt időkeretben a szoftverfejlesztő a pályázatban leírt program létrehozása érdekében görnyedt a monitor előtt, és nem a tulajdonos cég egyéb ügyeit intézte. Az NFÜ azonban nem látja nehéznek a kontrollt: kérdésünkre tájékoztattak, hogy mivel a pályázó vállalkozásnak a projekt megvalósításától eltérő egyéb tevékenysége nem lehet, viszonylag egyszerű lesz az ellenőrzés. Kérdés mindenesetre, mennyiben járul hozzá a gazdaság fejlesztéséhez a kéttucatnyi vállalkozás 
3 milliárd forinttal történő kistafírozása. Munkahelyteremtés a kiírás szerint eleve nem cél, hiszen csak az alkalmazotti létszám megőrzése szerepel a feltételek között.

Vagyis a létrehozott termékek, szolgáltatások piaci sikere indokolhatja a milliárdok odaítélését. Amennyiben viszont a projektek a támogatások lejárta után elhalnának, a kifejlesztett termékek nem lesznek piacképesek, akkor sok milliárd forintért néhány évre sikerült a cégek bevételeit növelni, és ezzel versenyhátrányba hozni azokat a vállalkozásokat, amelyek a pályázati útmutatók s kiírások bújása helyett a saját erejükből, a piacot kiszolgálva próbálnak fejlődni.

De miért áldoznak a klasztertag cégek több milliárd forint saját forrást a projektekre? Az egyik lehetőség, hogy a részt vevő vállalatok célja nem feltétlenül az innováció, inkább a már korábban megindult munkáik költségeinek csökkentése. A támogatás így végül is segítheti növekedésüket, csak nem járul hozzá új, innovatív megoldások kifejlesztéséhez, ami a célja lenne.

CSALÁDI SZÁLAK
Tóth István mindenesetre az uniós pályázatokban jelentős szaktudásra tehetett szert, ami hasznára lehetett családi vállalkozásainak is. Amellett, hogy a PartnerControl.hu adatai szerint a Szilícium Mező Kft. és a Debreceni Info Park Közhasznú Kft. vezetője, a klaszter irányítása mellett saját céges ügyeinek intézésére is marad ideje. Feleségével, Bálint Erikával közösen tulajdonolt informatikai rendszerfejlesztő vállalkozása, a korábban többek között önkormányzati társaságoknak dolgozó Esantu Kft. is részt vesz három nyertes vállalkozásban, a SziMe3D, a SziMeTour és a SziMeSmart Kft.-nek is társtulajdonosa. Ezzel kapcsolatban Tóth István hangsúlyozta, az Esantu Kft. nem haszonélvezőként, hanem munkavégzőként vesz részt a projektben, amelybe személyesen is rengeteg erőfeszítést fektetett. (A klasztermenedzserrel készült interjút lásd külön.) Az Esantu Kft.-nek egyébként – bármilyen furcsa is egy IT-cégnél – nincs honlapja; árbevétele 2011-ben 10 millió, 2009-ben pedig 8 millió forint volt. Ha az Esantunak nincs is honlapja, Tóth István egy másik vállalkozásának, a lézergravírozással és bélyegzőkészítéssel foglalkozó Lézerkarc Kft.-nek igen – köszönhetően az azóta már megszűnt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásának.


Az informatikai vállalkozás az NFÜ szerződés-nyilvántartása szerint eseti megbízást kapott 2006-ban „a közigazgatást érintő, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott operatív programok (ezek részei az egyes pályázatok – a szerk.) egységes háttérstratégiájának elkészítésére” nettó 7,5 millióért. A debreceni cég a Mikrovállalkozások fejlesztése (Közép-Magyarország) című pályázaton 4 milliós vissza nem térítendő támogatást nyert, részben ebből vásárolt irodát. Ez a cégnyilvántartás szerint ugyanott, a budapesti Magházban található, ahol lányai kávézója is működik, a VII. kerületi Rottenbiller utca 32.-ben. A Kalicka Bistro megvásárlására 8 milliós visszatérítendő, 4 milliós vissza nem térítendő támogatást kaptak szintén a mikrovállalkozásokat fejlesztő EU-s forrásból.

Kapcsolódó cikkek