Egységesen támogatja a szakma, hogy a gyógyszerészek is beadhassák az influenza elleni védőoltást, a javaslat az illetékes államtitkárságon landolt. A járvány megelőzésével több tízmilliárd forintot takaríthatna meg a gazdaság.
Kapóra jöhetett a védőoltást ellenzőknek a hír, amely szerint a Swissmedic, a svájci gyógyszerhatóság elővigyázatosságból betiltotta néhány influenzaellenes oltóanyag forgalmazását. Hasonlóan cselekedtek az olasz, az osztrák és a német hatóságok is. A magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet ugyan azonnal kiadta a közleményt, hogy nálunk nem kapható az említett készítmény, a tudatos ellenzők mégis ezzel igazolhatják a távolmaradásukat.
„Nagyon káros az efféle gondolkodás, aminek ráadásul nincs is valóságalapja. A tavaly beadott 1,4 millió influenza elleni oltásból ugyanis csupán 22 embernél alakult ki minimális reakció, például bőrpír, rövid ideig tartó zsibbadás, végtagfájdalom és két esetben kiütés. A hazai gyógyszerügyi hatóság szigorú ellenőrzést követően ad csak forgalmazási engedélyt, így mindenki nyugodt lehet az itthoni védőoltások miatt” – állítja Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője. Megtudtuk azt is, hogy ezen a héten kezdték tömegesen kiszállítani az egészségügyi intézményekbe és a patikákba az influenza elleni oltásokat.
A mostani szezonban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján háromkomponensű az oltóanyag. A vakcina tartalmazza a H1N1 egyik változatát, valamint két új A és B vírustörzset. A világszervezet egyébként minden évben az alapján határoz az aktuális oltóanyagról, hogy az előző szezonban melyik vírusvariánst mutatták ki a leggyakrabban. Ezeket a vírustörzseket az összes védőoltás-féleség tartalmazza. A vakcinák 1500–3400 forintba kerülnek, az árkülönbség elsősorban a kiszerelésük különbözőségéből adódik. A legdrágább mikrotűvel készült, és nem az izomba, hanem a bőr alá adható. Különbség van a hozzáadott anyagokban, ám a védettség szempontjából valamennyi azonos értékű.
Újdonság, hogy az idén egy új oltóanyagnak köszönhetően a kétezer vérzékenységben szenvedő is kaphat ingyenes védőoltást. Emellett a hat hónaposnál nagyobb, de 3 éven aluli gyermekeknek is biztosítanak 5000 vakcinát.
Évek óta 1,3 millió térítésmentes védőoltást ad az állam a rizikócsoportba tartozóknak. Ezeket egy korábbi, a kormánnyal kötött megállapodás alapján az Omninvest cég gyártotta le a WHO-tól kapott vírustörzs alapján. Ezekhez az oltásokhoz a 65 évnél idősebbek, a krónikus betegek, a várandósok, a nagyobb közösségekben élők és dolgozók, köztük az egészségügyiek, a pedagógusok jutnak hozzá.
Az ingyenes védőoltás bevezetésének komoly gazdasági oka is van. Nemzetközi vizsgálatok mutatták ki a járvány pénzbeli kárát. Francia, német és amerikai számítások szerint az influenzajárványok éves közvetlen és közvetett költsége 100 ezer lakosra számítva 1 és 6 millió dollár között változik. A kiadások a kórházi kezelésekből, a termelésből való kiesésből, a táppénzkifizetésekből és a bekövetkezett halálesetekből tevődnek össze.
A járvány közvetlen és közvetett gazdasági hatását egy széles körű felmérés az Egyesült Államokban 11 milliárd dollárra becsülte, ennek 20 százaléka a betegség és szövődményei kezelésének költsége, 80 százaléka pedig olyan közvetett kiadás, mint például a munkából való kiesés és a hatékonyság romlása. Az influenza Magyarországon is több tízmilliárdos gazdasági veszteséget okozhat egyetlen év alatt. Ugyanakkor egyetlen dolgozó betegszabadságának költsége 100 alkalmazott oltását fedezhetné.
Úgy tűnik azonban, hogy a magyarok nem védőoltáspártiak, talán a foglalkoztatók sem kapacitálják erre a dolgozóikat. Az elmúlt szezonban a felnőttek 14 százaléka oltatta csak be magát – derült ki a Nielsen piackutató reprezentatív közvélemény-kutatásából. Ez az arány Nagy-Britanniában csaknem a duplája, míg a spanyoloknál például 25 százalék. Egy a Sanofi Pasteur megbízásából végzett kutatásból az is kiderült, hogy védőoltást legtöbben a fővárosban és az ország középső régiójában kértek. Az oltást az esetek 46 százalékában a háziorvo-
sok tanácsára kérték a páciensek.
„Már akik eljutottak hozzánk” – mondja Tamás Ferenc pilisvörösvári háziorvos, aki a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén szervezi a doktorok továbbképző tanfolyamait. Ez utóbbi feladatát nem véletlenül hangsúlyozza, szívesen venné ugyanis, ha a gyógyszerész kollégáinak is szervezhetne továbbképző tanfolyamokat. „Egyszerűbb lenne az aktív munkavállalóknak, ha a gyógyszertárakban is hozzájuthatnának az influenza elleni védőoltásokhoz, de nőne a patikák presztízse is. Az egészségügyi ismeretekkel rendelkező gyógyszerészek pár órás továbbképzésen elsajátíthatnák a szükséges ismereteket, és például öt évre licencet kaphatnának e feladat végzésére.”
Hogy nem okozna-e feszültséget ez a háziorvosok és a patikusok között? „Szó sincs róla, inkább könnyebbség lenne nekünk, ha az influenzás időszakban kevesebben keresnék föl a túlzsúfolt rendelőket, így a szokásos néhány percnél több jutna egy-egy betegre. Úgy gondolom, hogy azok az aktív munkát végző páciensek mennének el közvetlenül a patikába, akik eddig sem jöttek hozzánk” – tette hozzá Tamás Ferenc.
A patikai védőoltás nincs ellenére a járványügyi hatóságnak sem. „A gyógyszerészek jól képzett egészségügyi dolgozók, akik tudják, mit kell megkérdezni a pácienstől, mielőtt beadnák neki a vakcinát. A védőoltás alkalmazási előírásában egyébként minden tudnivaló megtalálható, a mikrotűs vakcina reakciója pedig jóformán semmi” – állítja Ócsai Lajos.
FOGADÓKÉSZ PATIKÁKTámogatja a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), hogy a térítéses, nem közfinanszírozott influenza elleni védőoltást a magyarországi patikákban is kérhessék az emberek a gyógyszerészektől. Ezt a javaslatukat elküldték az ágazatért felelős államtitkárságnak is, a megvalósításhoz ugyanis jogszabályt kellene módosítani.
„Több nyugat-európai ország példája azt mutatja, hogy ahol a mikrotűs injekciók megjelentek, és a patikák is zöld utat kaptak a védőoltások beadásában, ott nő a lakosság átoltottsága, és csökken a fertőzések száma. Van ország, ahol 60 százalékkal is emelkedett a védőoltást felvettek aránya. Ennek egyszerű az oka: a páciensnek nem kell elmenni a doktorhoz felíratni a vakcinát, majd kiváltani azt a patikában és visszamenni, hogy az orvosi rendelőben beadják. Sok ember ezt idő hiányában nem vállalja” – indokolja fogadókészségüket Hankó Zoltán, az MGYK elnöke.
A tárgyi feltételek adottak, hiszen amióta ismét egészségügyi intézményként és nem pusztán kereskedelmi egységként ismeri el a kormányzat a gyógyszertárakat, sok patikában elkülönített helyen fogadják a konzultációt, vérnyomás- vagy vércukorszintmérést igénylő pácienseket. Ezeken a helyeken beadható lenne az influenza elleni oltás is.
„A technikai feltételek sok gyógyszertárban adottak, és mindössze néhány órás gyakorlati képzésre lenne szükség ahhoz, hogy a gyógyszerészek is bekapcsolódjanak az oltási folyamatba. Az oltás díját kormányhatározatban kell rögzíteni” – mondja az elnök. Ha netán valaki allergiás lenne az oltásra, ami nagyon ritka, akkor sem történne baj, hiszen a patikákban kötelező allergia-ellenanyagot is tárolni. S ha valaki netán elfelejtené, hogy már kapott influenza elleni védőoltást, a kétszeres védelem sem okoz gondot.