Nem feltétlenül áll időtálló irodalmi érték korunk botránykönyvei mögött, a kapcsolódó bevételek azonban sokszor felülmúlják a várakozásokat.
|
A színész Sir Ian McKellen autogramot oszt. A Da Vinci-kód filmadaptációja 2006-ban a cannes-i filmfesztivál nyitódarabja volt |
Féléves regnálása után lekerült az amerikai bestsellerlisták éléről Erika Leonard James A szürke ötven árnyalata című erotikus regénye. Egy Lee Child-krimi vetett véget az uralmának, ám előtte az Ötven árnyalat-trilógia első kötete azért még megfosztotta a Harry Potter-sorozat záródarabját a minden idők legkelendőbb kötete címtől a brit Amazonon, négy hónap alatti 4 milliós
eladott példányszámával. Ráadásul a szerző három ruházati céggel is szerződést kötött a „mamipornó” ihlette pizsama-, harisnya- és fehérnemű-kollekció forgalmazására, Hollywoodban pedig egymást ölik a mozivilág moguljai, hogy valamiképpen részesei lehessenek a filmadaptációnak.
A rekorddöntő bestsellert több amerikai könyvtár polcáról letiltották pornográf tartalmára hivatkozva. Eközben már fel is bukkant a romantikus-erotikus műfaj új trónkövetelője: az amerikai Sylvia Day nemrég itthon is megjelent Hozzád kötve című regénye.
ÉRZÉKENYSÉGEKA botránykönyvek népszerűségének oka nehezen megfogható. Kepets András, az Ulpius-ház kiadóvezetője is az egyedi intuíció szerepét emeli ki annak kapcsán, miért döntöttek E. L. James és Sylvia Day műveinek magyarországi kiadása mellett. „Fontos elem benne például az ismeretlenségből berobbanó írónő mítosza, aki felcsillantja az emberek előtt a lehetőséget, hogy a semmiből is lehet bestsellert írni” – említi Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem fogyasztói magatartást kutató professzora, és példaként a Harry Potter-sorozat szerzőjét (J. K. Rowling) vagy az Alkonyat-könyvek írónőjét (Stephenie Meyer) említi. A téma tabu jellege és az átlagélettől való elszakadás ígérete is nagy szerepet játszik a sikerben.
A szakértők eltérően vélekednek arról, mennyire létező kategória manapság a botránykönyv. „A szexualitás, az erőszak, a legkülönfélébb aberrációk és perverziók irodalmi szövegekben való felbukkanása már keveseket háborít fel” – vélekedik Takács M. József, a Cartaphilus kiadó főszerkesztője. Botránykönyv inkább akkor születik, amikor a mű egy körülhatárolható csoport érzékenységét sérti nemi, vallási vagy kulturális alapon. Bret Easton Ellis Amerikai psychója ellen feminista csoportok hirdettek bojkottot, a Sátáni versek pedig annyira felháborította az iszlám világot, hogy Khomeini ajatollah 1989-ben halálos kiközösítést hirdetett írója, Salman Rushdie ellen.
Olvasómágnesek
Bret Easton Ellis
Legnagyobb siker: Amerikai psycho
Megjelenés éve: 1991
Eladott példányszám:1,6 millió
Botrányfaktor: szélsőséges erőszak, szexuálisan explicit tartalom
Catherine Millet
Legnagyobb siker: Catherine M. szexuális élete
Megjelenés éve: 2001
Eladott példányszám: 1,2 millió
Botrányfaktor: szexuálisan explicit tartalom
Dan Brown
Legnagyobb siker: A Da Vinci-kód
Megjelenés éve: 2003
Eladott példányszám: 80 millió
Botrányfaktor: negatív kép a katolikus egyházról
E. L. James
Legnagyobb siker: Ötven árnyalat-trilógia (A szürke ötven árnyalata, A sötét ötven árnyalata, A szabadság ötven árnyalata)
Megjelenés éve: 2011–12
Eladott példányszám:40 millió
Botrányfaktor: szexuálisan explicit tartalom
Írói berkekben olykor kevesebb is elég a robbanáshoz. Amikor a műbeli világban valakik önmagukra ismernek, s úgy érzik, titkaikat írta meg a szerző, vagy rossz fényt vet rájuk a regénybeli sztori, borítékolható a botrány. Michel Houellebecq két éve megjelent A térkép és a táj című könyve azért váltott ki tiltakozást, mert a kortárs médiavilág ismert alakjait szerepeltette fiktív regényében. Hasonló oknál fogva Grecsó Krisztián Pletykaanyu című kötetét a szerző szűkebb pátriájában fogadták felháborodva. Olykor nemcsak regényeivel, hanem saját viselkedése révén érdemli ki hírhedtségét az író. Bret Easton Ellis twitteres nyilatkozataival is rendszeresen borzolja a kedélyeket, amikor például arról ír, mennyire örül J. D. Salinger halálának – aki a hatvanas években mellesleg szintén felzaklatta az olvasóközönséget a „morálisan elfogadhatatlan” Zabhegyezővel.
Fodor Péter, a nemrégiben megjelent Az eltűnés könyvei Bret Easton Ellis-monográfia társszerzője szerint az eladási számok nem annyira botrányról, sokkal inkább egy létező igény profin eltalált kielégítéséről árulkodnak. A kezdőkötet fanfictionként ugyanis az Alkonyat-regények világából nőtte ki magát, vagyis a romantikus fantáziaregény jól bevált receptjét ötvözi az erotikus ponyvák stílusával.
NINCS GARANCIAA betiltások és tüntető csoportok jó reklámot csaphatnak a műveknek. Az Alkonyat-sorozat szerzőjének éves bevétele a megjelenés évei-ben meghaladta az 50 millió dollárt, Stephenie Meyer pedig három éve a 26. helyre került a Forbes magazin legbefolyásosabb hírességeinek listáján. A trilógia kötetei jó tempóban haladnak előre a rekordbevételű könyvek listáján: míg Dan Brown a Da Vinci-kóddal megjelenése óta 250 millió dollárt keresett, addig E. L. James becslések szerint heti 1,3 millió dollárt kaszál.
A szerző, a kiadók és a filmstúdiók mellett a vitatott műtől független szereplők is nyerhetnek a bestsellereken. Francia és brit utazási irodák a mai napig kínálják alternatív városnéző túráikat, végigkalauzolva a vállalkozókat a katolikus egyház tiltakozását kiváltó Da Vinci-kód helyszínein. Az Ötven árnyalat-mánia óta pedig megugrott a szürke nyakkendő iránti kereslet, az amerikai szexboltok átlagosan 20-30 százalékos forgalomnövekedésről számolnak be, és akadt olyan üzlet is, amely gyorstalpaló szado-mazo tanfolyamot szervezett, meglovagolva a téma népszerűségét.
Honoráriumok
A szerzők – akiket a szerződéskötéskor többnyire a kiadójuk vagy az ügynökük képvisel – műveik minden külföldi kiadása után jogdíjat kapnak, amely a könyv által az adott országban hozott bevétel egy bizonyos százaléka. Ha egy regényt sok nyelvre fordítanak le, az alkotó a sok kicsi sokra megy elv alapján csinos summát vághat zsebre. A külföldi szerzők műveit publikáló magyar kiadók viszont egy átlagosan fogyó könyv esetén relatíve szerény nyereséget tudnak realizálni, mivel az auktornak fizetendő jogdíj mellett a kiadókat terhelik a könyv előállítási költségei (fordítás, szerkesztés, tördelés, korrektúra, borítóterv, nyomda, reklám), a bevételen azonban – általában fele-fele alapon – osztozniuk kell a terjesztőkkel. A fordítók, szerkesztők fix honoráriumért dolgoznak, és csak kivételes esetben kapnak valamiféle jutalékot a forgalom után.Magyarországon ugyanakkor néha a látszólag egyértelműen sikerre ítélt, így világszerte nagy példányszámban fogyó könyvek is megbuknak. Bizonyos jelzésértékű adatok azért súgnak a kiadóknak. Az eladási sikerlisták mellett figyelemmel kísérik például az elnyert irodalmi díjak számát, a rangos lapokban megjelent kritikákat, és azt is, hogy tervezik-e a regény megfilmesítését – a filmváltozat általában sokat lendít az eladásokon. A Cartaphilus kiadó esetében a sajátos hangvételű társadalomkritikai attitűd mellett A harcosok klubja filmverziójának hatalmas sikere is hozzájárult a döntéshez, hogy belevágjanak az azonos címen megjelent regény szerzője, Chuck Palahniuk életműsorozatának kiadásába.
A kötet egyedi stílusa miatt amúgy is jól illeszkedik a különlegességeket kedvelő kiadó profiljába, és Palahniuk nem tekinthető szívbajosnak, ha az olvasók ingerküszöbének feszegetéséről van szó. Jó reklámot szolgáltatott Kísértettek című könyvének, hogy az abban szereplő egyik novella felolvasásai során összesen közel hetvenen ájultak el 2004 óta.
FORDULÓPONTVáltozó, milyen hamar kopik le egy könyvről a botrányos jelző. A modern európai irodalom két olyan műalkotással kezdődött, amelynek szeméremsértő tartalma miatt szerzőiket bíróság elé citálták. Baudelaire A romlás virágai és Flaubert Bovaryné című műve később mégis bekerült az irodalmi kánonba és az iskolai oktatásba. „Amint egy könyv jelene elmúlik, az olvasók érdeklődése már nem az egykori botrány miatt fordul felé, hanem azért, mert képes egy másik kor kérdései számára is válaszokkal szolgálni” – jelzi Fodor Péter. Nem is feltétlenül kell sokat várni a megítélés megváltozására. Janne Teller írónő Semmi című ifjúsági regényét például először betiltották az amúgy kifejezetten liberális Dániában, majd alig egy év múlva kötelező olvasmánnyá tették az élet értelmét keresve egyre kegyetlenebbé váló gyerekek történetét.