Ha nem változik a szűrési helyzet, a halálozások száma tovább növekedhet - figyelmeztet az EuropaColon nevű, 21 ország vastagbélrákos és végbélrákos betegeit összefogó civil szövetség. Kidolgozták a betegség „fehér könyvét", és az Európai Parlament képviselőinek segítségével el akarják érni, hogy az egyes országokban egységes szakmai irányelvek mentén megvalósuljanak a szűrőprogramok és a korszerű onkológiai kezelésekhez való hozzáférés ne azon múljon, ki hol él - hangzott el a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) kongresszusának mai nyitónapjának sajtótájékoztatóján.

„A betegek felkészültségén és a kórház falain kívüli szociális és rehabilitációs lehetőségek elérhetőségén is múlik, hogy kinek mekkora esélye van a túlélésre" - vallja az emésztőszervi daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület. A civil szervezet egyszerre küzd a betegekért és az egészségesekért, mondta Szegő László elnök - a matematikus egyetemi tanár maga is vastagbélrákos beteg - a Daganatos Betegek Napjának mai sajtótájékoztatóján. „A magyar betegeknek is meg kell kapniuk azokat a daganatsejtekre hatni képes, hatékony és célzott kezeléseket, amelyek más országokban elérhetők. E terápiák jelentős része hozzáférhető - tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a gyógyszerek mellett, a kórházak valamennyi onkológiai osztályán szükség lenne kizárólag a rákbetegekkel foglalkozó pszichológusra, dietetikusra, gyógytornászra, szociális munkásra is, akik az onkológia falain kívül is segítenek a betegséggel való megküzdésben. A mai rákbetegek tegnap még egészségesnek gondolták magukat, ezért mindenkinek tudatosítani kellene magában: a rák megelőzése és gyógyítása nemcsak a rákbetegek ügye.

Évtizedeken át hozott felelősségteljes döntéseket Malév-pilótaként Csepécz Vilmos, akit váratlanul ért az alattomos kór. A diagnózis felállításához szükséges vizsgálatra három hónapig vár, a műtét után további hetek teltek el a patológiai vizsgálat eredményére várva, aztán jött a kemény kemoterápia. Megtapasztalta, milyen kiszolgáltatottá válhat egy ember, ezért elhatározta: mindent megtesz azért, hogy a sorstársai jobb helyzetből vágjanak neki a betegútnak. Így lett az emésztőrendszeri daganatos betegeket országszerte összefogni igyekvő Gyógyulj Velünk Egyesület alapító tagja.

A szűrések fontosságát elismerte Hollósi Antal országgyűlési képviselő, a Parlament Egészségügyi Bizottságának tagja. Ám úgy fogalmazott: kettős a probléma, egyrészt hiányzik a megfelelő finanszírozási háttér, nincs megfelelő eszközös és humán erőforrás kapacitás, másrészt az „ősmagyar virtus" még mindig jellemző, hogy az emberek azt gondolják, ha nem tudnak róla, nincs is bajuk. A fővárosi Károlyi Sándor Kórház orvosigazgatói feladatait is ellátó sebész fontosnak nevezte az EuropaColon kezdeményezését, mert meglátása szerint, ahogyan a civil mozgalmak is hozzájárultak ahhoz, hogy az emlőrák szűrésen ma jóval több nő vesz részt, mint korábban, ugyanennek a szemléletváltásnak a vastagbéldaganatoknál is végbe kell mennie.

Hollósi Antal szerint az 50 év felettiek számára már a székletvér-vizsgálat általánossá tétele is előrelépés lenne, ám miután egy daganat nem vérzik állandóan, s a vizsgálat álnegatív eredményre is vezethet, ezért biztos, s akár egy évtizedre megnyugtató diagnózist csak a béltükrözés (kolonoszkópia) adhat.
„A szűrések nagyon fontosak, de nem hagyhatjuk magukra azokat az embereket sem, akik már betegek: az ország rossz demográfiai mutatóit ismerve sem engedhetjük meg, hogy bárkiről is lemondjunk. A klinikai rutin részeként alkalmazott gyógyszerekhez egyenlő feltételekkel kell hozzájutniuk a betegeknek az ország minden onkológiai centrumában. A jövő útját pedig a biológiai terápiák, a célzott kezelések jelentik, amikor egyre inkább ki lehet választani, hogy melyik gyógyszer melyik betegnél lesz hatásos. Az egészségpolitikusok felelőssége is, hogy átlátható szakmai döntéshozatal eredményeként a bizonyítottan hatásos terápiák elérhetők legyenek a hazai betegek számára - foglalt állást a Parlament Egészségügyi Bizottságának tagja.

„ El kell érni, hogy az ország minden onkológiai centrumában az azonos finanszírozás mellett azonos szakmai irányelvek érvényesüljenek a daganatos betegek kezelésében - szögezte le Szánthó András, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke. A nőgyógyász-onkológus hozzátette: az MKOT kongresszusának orvos szakmai szekciói a tapasztalatcserék révén hozzájárulnak a szakmai konszenzusok kialakításához. A valódi eredményekhez viszont minden olyan szakemberre szükség van, aki rákbetegeket kezel. A kongresszuson ezért szentelnek előadásokat a klinikai onkológia mellett a diagnosztikának, a patológiának, a sugárkezelésnek, a sebészetnek is, külön szekciót szerveztek a háziorvosok, valamint a szakdolgozók számára is.

Bodoky György professzor megnyitja a konferenciát

 

"Sokkal több rákbeteget meg tudnánk gyógyíthatni, ha idejében találkoznánk velük" - szögezte le Bodoky György, a László Kórház Onkológiai Osztályának professzora. Szerinte a kongresszus legfőbb üzenete, hogy az emlőszűrésekhez hasonlóan tegyék általánossá a végbél- és vastagbélszűréseket. Ez utóbbi legalább annyira költséghatékony, mint az előbbi. Szerencsésnek tartaná, hogy az egészségpénztár a bérrendszeri szűréseket is finanszírozná. Kérdésre válaszolva elmondta: egy érzéstelenítés nélküli béltükrözés 20 ezer forint körül van, ám a magánklinikákon altatásban végzett szúrések díja 140 ezer forint. A szakma szerint 50 év fölött tíz évenként kellene béltükrözést végezni, hogy az évi 9 ezer daganatos megbetegedést időben felfedezzék, s a betegek közül évente ne veszítsék el az életüket négyezren.
Ugyan a székletszűrés párszáz forint, de a tapasztalatok szerint annak biztonsága 40-50 százalék, míg a béltükrözés 90 százalékos biztonsággal mutatja ki a rosszindulatú elváltozást. Amúgy az e fajta daganatok ötödénél jelentkezik a vérzési tünet.

A kongresszuson a megelőzés mellett a célzott onkológiai kezelésekkel foglalkoznak a szakemberek. Az elmúlt években számottevően kiszélesedett a kemoterápia mellett alkalmazható, célzottan a daganatsejtek növekedésére, osztódására vagy táplálékellátására hatni képes terápiás paletta. Az orvosoknak meg kell ismerniük a lehetőségeket akkor is, ha egyes terápiák alkalmazásának idehaza egyelőre gátat szabnak a finanszírozási korlátok.

„A célzott kezelések drágák, viszont általuk egyre jobban behatárolhatók azok a daganattípusok, amelyeknél érdemes alkalmazni egy adott gyógyszert. Ez egyrészt növeli a költséghatékonyságot, másrészt javítja a betegek életminőségét az által, ha személyre szabottan meg tudjuk mondani, hogy kinél várható előny egy terápia bevetésétől, s kinek a szervezetét felesleges terhelnünk az adott gyógyszerrel - érvelt Bodoky György. Hozzátette: a kongresszusra elfogadta a meghívásukat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, képviselőjük egy kerekasztal-megbeszélés keretében válaszol majd az orvosok mindennapos betegellátással összefüggő aggodalmaira, s az új gyógyszerek hozzáférhetőségével kapcsolatban felmerülő kérdéseire is.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek