Soha ne mondd, hogy soha! Ezt már biztosan megtanulta a magyar pénzügyi szakma, hiszen bármennyire is elviselhetetlennek tartja a szektor adóztatását, mindig lehet rosszabb a helyzet. November 9-én például az derült, hogy a tranzakciós illeték megkétszerezéséről - megháromszorozásáról szóló Matolcsy-csomaghoz képest is szigorodnak a szabályok, hiszen az új adót kivetik a pénzváltásra, a kölcsöntörlesztésre, sőt, a hitelkártyás készpénzfelvételt külön nevesítik is.

TőzsdevégKorántsem egyedülálló Európában, de a hazai értékpapírszakma máris koporsószegként beszél a tranzakciós illeték hatályának 2014-től várható kiterjesztéséről. Ekkortól ugyanis az Európai Bizottság javaslata nyomán az illetékfizetési kötelezettség kiterjed az értékpapírügyletekre és a derivatív ügyleteket is. Az ügylet értékére vonatkoztatva az adó mértéke származtatott ügylet esetén a 0,01 százalék, egyéb értékpapírügylet esetén 0,1 százalék. Összességében az Európai Bizottság 57 milliárd euró bevételre számít a pénzügyi tranzakciós illetékből. 11 ország (Ausztria, Belgium, Észtország, Franciaország, Magyarország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország) támogatja ezt az adónemet, míg mások, különösen a londoni city pozíciójának elvesztése miatt aggódó Nagy-Britannia elvetik. Az ellenzők között van Bulgária, Csehország, Dánia, Luxemburg, Málta és Svédország is.Egykoron Magyarországon egy kormányzat bukott bele a 300 forintos egészségügyi vizitdíj elleni tiltakozásba, aláírás-gyűjtésbe, népszavazásba, a tranzakciós illetékkel semmilyen lakossági tömegmozgalom nem foglalkozik. Pedig látni fogjuk, a bankok nem sokat kertelnek, amint tudják, áthárítják az ügyfeleikre a fizetést, márpedig egy 3 ezrelékes illetékkel sújtott 100 ezer forintos készpénz-felvétel illetéke 300 forint. Különösen extrém helyzetek merülhetnek fel a közüzemi számláknál. Hiszen amennyiben a sárga csekken eddig 10 ezer forint szerepelt, például egy havi áramszámlán, akkor előbb, vagy utóbb, de ez az összeg majd felszalad 10030 forintra, hiszen sem az áramszolgáltató, sem a bank nem kívánja lenyelni az adót.

Mindebben az a különösen szép, hogy amennyiben valaki együtt halad a korral, és nem a postán szeretne sorban állni, hanem a netbanking rendszerében átutalja a 10030 forintot, az kap majd újabb 20 forintos illetéket a tranzakciója után. Van persze könnyebbség is, büszkélkedhetnek a módosítók benyújtói, például a házastársak közös rendelkezésű számlái közötti utalás illetékmentesek lesznek. Ebben csak az a mókás, hogy az a teljesen életszerű helyzet, amikor valaki különböző bankoknál vezetett számlái között átcsoportosít, feltölt, utalgat, adóköteles, ha házastársat is közbeiktat, akkor nem feltétlenül. Ráadásul 2014-től fizethet az értékpapír-szakma is (lásd keretes írásunkat!).

Áthárítási nehézségek
De miért is vesszük biztosra, hogy a bankok át fogják hárítani az illetéket? Alapvetően tőlük, az üzletszabályzatok meghirdetéseiből. Róka fogta csuka helyzetbe kerültek a bankok a tranzakciós illetékkel. Azt tudják, hogy súlyos veszteségeik miatt nem szeretnék lenyelni a pénzügyi tranzakciókat sújtó 2 ezrelékes átutalási és 3 ezrelékes készpénz-felvételi adót. Többen jelezték, mások nem jelezték, csak úgy gondolták, hogy ezt inkább kedves ügyfeleikre hárítják. Igen ám, de hogyan, mit engednek meg a jogszabályok? Egyeztetni nem lehet, hiszen Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője összehúzta a szemöldökét és jelezte, amennyiben összehangolt magatartást vél felfedezni, azonnal a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul. Pedig egyeztetésre és jogértelmezésre van szükség.

Etikusan, szabályosan
A gyakorlat ezerféle, van, akinek még nincs díjtáblázata januárra, mások az eredeti egy ezrelékes illetékből indulnak ki, megint mások a két, illetve három ezrelékes várható mértékből és az utalások adóterhelésének sapkát adó hatezer forintos maximális adóból, de még arra is van példa, hogy egy bank a szabályzataiban a tervezett magas adóterhelést hárítja át, de elegánsan megfeledkezik a sapkáról (lásd keretes írásunkat!).
Mi az oka ennek a kesze-kusza helyzetnek. A bankok igyekeznek jogszerűen és etikusan eljárni, és mivel a devizahitel-szerződések miatt kialakított magatartási kódexben is kezelt kényes téma az egyoldalú szerződés-módosítás, a tranzakciós illeték esetében is ebből indulnak ki. Márpedig eszerint, ha 60 nappal korábban meghirdetik, akkor a költségeikben, kamataikban bekövetkező külső változást szerződés-módosításra használhatják fel a bankok. Az ügyfél számára kedvezően bármikor lehet változtatni, az ügyfél számára kedvezőtlenül csak szigorú megkötések mellett.

A törvény
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény az illeték mértékéről kimondta, hogy az az adóalapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. A költségvetési hiányosságok miatt két részletben megérkezett az októberi Matolcsy-csomag és ennek második felvonásában kiderült, hogy a tranzakciós illeték mértéke 0,2-0,3 százalékra emelkedik. Erről azonban nincsen még elfogadott új jogszabály, hivatalosan mindössze a Magyar Közlöny idei 139. számában jelent meg annyi, hogy a nemzetgazdasági miniszter azonnali feladata, hogy készítse elő a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítására vonatkozó azon javaslatot, amely szerint a pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, míg a készpénzfelvételt terhelő mértéke 3 ezrelék. Emellett ismerjük a november 9-i módosító indítványokat, ám ez még nem törvény.

KatyvaszÁthárítók, kivárókA Pénzkérdés blog és a Figyelő gyűjtése alapján egyelőre nem látni az áthárítást néhány lakossági bank mellett néhány fióktelep és néhány nagyobb vállalati bank hirdetményeiben, így az AXA Bank, a Commerzbank, a K&H és a Volksbank még látványosan nem emelt, de az Erstének is maradt még díjmentes csomagja. Részleges áthárítás szűrhető le a CIB, az FHB, az OTP, a Raiffeisen, illetve asz UniCredit hirdetményeiből, míg teljesen az ügyfelekre szeretne terhelni a Budapest Bank, a Citibank, a Sopron Bank. Mindezek persze még igazán nem orientálóak, hiszen a díjszabások változtathatók, és amelyik bank még nem emelt, nem valószínű, hogy lenyeli az illetéket, inkább még csak késlekedik a döntéssel.

A bankok egy elfogadott törvényt jogos jogalapnak érezhetnek, hogy a számukra is változó környezethez alkalmazkodjanak. Csakhogy jelen pillanatban van egy törvény, vannak módosítók és van egy kormányhatározat bizonyos feladatokról. És nagyon ketyeg az óra. Nem minden bank tartja magára nézve kötelezőnek a hatvan napos előzetes bejelentést, tudunk olyanról, amelyik csak 15 napot határozott meg magának, igaz neki nincsenek lakossági ügyfelei. Amelyik viszont hatvan napban gondolkodik, az kénytelen azzal szembesülni, hogy már nincsen hatvan nap hátra a január 1-i hatályba lépésig, de csak egy felszólítás van a módosítás feladatáról és pár indítvány.

Vajon erre alapozva szabad-e feltételek változtatni? Vagy van egy átmeneti idő, amíg a bankoknak le kell nyelniük a tranzakciós illetéket, mert még nincsen jogszerű lehetőségük az ügyfél-szerződések módosítására? Ahány ház annyi szokás, de a legrosszhiszeműbb, vagy nevezzük így a bankok érdekeit a legjobban kiszolgáló üzletszabályzat az, amelyik ugyan késztényként kezeli a magasabb illetéket, noha ezt még nem fogadta el a Parlament, de megfeledkezik a hatezer forintos sapkáról. pedig minden jel szerint ahhoz nem nyúl a kormány, és mivel nem akar rajta változtatni, nem adott feladatot a gazdasági miniszternek. Ám van olyan bank, amelyik mindezt úgy értelmezi, hogy a kormányhatározatban ő csak 2 és 3 ezrelékes illetékről olvasott, sapkáról nem. Azok a bankok, amelyek az ügyfél-tájékoztató levelükben nem említik a plafont, nem nyerészkedni akarnak, hanem csak annak a kockázatát kerülik, hogy benyeljenek egy újabb extra terhet, ha esetleg mégsem lenne sapka.

Ez azonban remélhetőleg fel sem merült, hiszen akkor a vállalatok, de még a módosabb magánszemélyek részéről is olyan ügyfél-elvándorlás lehetne a környező országok bankrendszere felé, hogy az nemzetgazdaságilag nagyon káros lehetne. Ha pedig marad minden a régiben, akkor aligha kétséges, hogy annak, akitől bankja sapka nélküli ezrelékeket vonna le egy átutalás után, lenne később jogalapja támadni a bankokat. Ám január 1-ig még sok víz lefolyik a Dunán, mindenkinek lesz ideje kialakítani a megfelelő gyakorlatot. Reméljük, a kormány most már tényleg nem készül új meglepetéssel.

 

Kapcsolódó cikkek