Immár hatodik éve dolgozik a dunaújvárosi Hankook gyárban a 34 esztendős Balázs Péter. A karbantartási részlegvezető Miskolcról költözött Fejér megyébe, albérletben lakik, ahonnan 1-2 hetente jár haza. Korábban dolgozott már hét hónapot Győrben, az Audinál - akkor még fizikai munkásként -, így tudta, mit jelent a heti-kétheti ingázás. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) nehezen hozta meg a döntést, hogy frissdiplomásként követően lakóhelyétől távol fog dolgozni. Végül a tanulási és fejlődési lehetőségek a költözés mellett szóltak. Mint lapunknak elmondta, havi 30 ezer forint lakhatási támogatást kap, és a cég - törvényi kötelezettségeinek eleget téve - az utazási költség 86 százalékát fizeti. „Azok közül, akikkel együtt kezdtünk itt hat éve, sőt, Koreában is együtt töltöttük a betanulási időszakot, már sokan elmentek. Azt tapasztalom, hogy aki talál a lakhelyéhez közelebb munkát, az akár valamivel kevesebb pénzért is munkahelyet vált" - mondta lapunknak Balázs Péter.

Férfiak és fiatalok

A rendelkezésre álló legfrissebb, 2008-as KSH adatok szerint a 15-64 éves foglalkoztatottak közül 1 millió 273 ezer fő ingázott - ez a szám a munkahelyüktől mindössze pár kilométeres távolságra lakókat is magában foglalja. A kutatások szerint heti vagy havi szinten mintegy 200 ezren utaznak lakó- és munkahelyük között, azaz csaknem minden harmadik munkavállaló. Az adatok azonban a válság előtti időszakra vonatkoznak, azóta az ingázók száma vélhetően csökkent, hiszen a munkáltatók részére a közlekedési költségek megtérítése jelentős terhet képez.

Az IBM Magyarország tavaly kiadott, Magyarország versenyképességének humán tényezői című tanulmánya szerint a megkérdezett hazai munkavállalók felét foglalkoztatja a munkahely változtatás gondolata. A dolgozók elsősorban magasabb fizetésért, rugalmasabb munkaidőért, a továbbfejlődés, önképzés lehetőségéért, valamint a jobb előmeneteli lehetőségért váltanának munkahelyet. Nagyobb távolságra jellemzően a fiatalok és férfiak lennének leginkább hajlandók elutazni, azonban e csoportokban is csupán 40 százalék körüli azoknak az aránya, akik vállalnák a napi ingázást. A magyar munkavállalók, amennyiben munkahelyet változtathatnának, akkor jelentős mértékben szívesebben mennének magyar nagy-, közép- és kisvállalkozásokhoz, csak a megkérdezettek 24 százaléka választana multinacionális céget.

Hatvan kilométer

Amint azt Fajkusz Ferenc, az IBM székesfehérvári szolgáltató központjának szolgáltatásfejlesztési igazgatója lapunknak jelezte, a vállalatnál nemzetközi viszonylatban kiemelkedő a munkavállalói lojalitás, ez részben az alacsonyabb munkavállalói mobilitáson alapul. Tapasztalatuk szerint a mobilitás közvetlenül a diploma megszerzése után a legnagyobb. Tapasztalatuk szerint egy hatvan kilométeres sugarú kör a vízválasztó, messzebbről a bejárást általában már nem vállalják, s azt a cég sem támogatja. Ennél kisebb távolság esetére költözéstámogatási programjuk van. A fiatal értelmiség elsősorban a főváros irányában mutat érdeklődést. „Nem érzékeljük a szektorban a megnövekedett nemzetközi mobilitást, ám új trendként megjelent a legmagasabban kvalifikált szakembereink külföldi fejvadászok általi megkeresése, az agyak „elrablása" - jegyezte meg Fajkusz Ferenc.

Honorálják

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója is. „Sajnos Magyarországon a munkaerő mobilitása az elmúlt években érdemben nem változott. Az a réteg, aki hajlandó költözni egy másik lehetőségért, túlnyomó többségében a vezetők közül kerül ki. A fizikai és szellemi állomány nehezebben mozdul" - véli Takács János vezérigazgató. Mint hozzáteszi: létezik azonban a fiatal diplomások rétege, akik már felismerték a mobilitás előnyeit. Az idevágó vállalati szabályozás részletesen, minden egyes elemre kiterjedően definiálja azokat a feltételeket, amelyek mentén a vállalat a munkavállaló mobilitását "honorálja". A magyarországi gyárak esetében így a diplomás, felsőfokú munkakörben dolgozókat albérleti támogatással, letelepedésüket vállalati kamatmentes kölcsönnel segítik.

Az Opel Szentgotthárd Kft ugyancsak ösztönzi a napi bejárást, illetve a munkaviszony elején a letelepedést is segíti egyebek mellett hétvégi hazautazási támogatással, lakhatási támogatással. „Ezek a munkavállalói visszajelzések alapján a legnépszerűbb támogatási formák, melyek nagyban segítik a kollégák beilleszkedését is" - tájékoztatták lapunkat. Az Opel esetében a munkatársak mintegy hetven százaléka ingázó, többségük a környező településekről jár munkába. A vállalat törekvése, hogy az itt dolgozók egy éven belül letelepedjenek a környéken, ezért a távolabbra történő hétvégi hazautazást 12 hónapon keresztül támogatja. Az autógyárhoz egyébként az utóbbi időben már nemcsak a szellemi területen dolgozók érkeznek szívesen távolabbi régiókból, de sok esetben fizikai munkakörök iránt is nagy az érdeklődés például Dél- illetve Kelet-Magyarország irányából. Az új felvételek esetében is bővült a napi szinten távolabbról bejárók köre: több új dolgozójuk Zalaegerszegről ingázik.

Lakhatási támogatás október elejétől

A környező országok gyakorlatához képest elmondható, hogy meglehetősen rugalmatlan a hazai munkaerő. Egy október elején életbe lépett kormányrendelet e helyzeten kíván változtatni. A néhány hete hatályba lépő jogszabály szerint lakhatási támogatást kaphatnak azok, akiket a munkaügyi kirendeltségek legalább három hónapja álláskeresőként tartanak nyilván. Jogosultak lehetnek még a pályakezdők és a csoportos létszámleépítésben érintettek is abban az esetben, ha lakóhelyük és a munkavégzésük helye legalább 100 kilométerre van egymástól. A támogatás másfél évig adható azok számára, akik bruttó 279 ezernél kevesebbet keresnek. Az első hat hónapra 100 ezer, a másodikra 60 ezer, a harmadikra 40 ezer forint jár, ebből a bérleti díj és a rezsiköltség finanszírozható. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a lakhatási támogatás iránt máris élénk érdeklődés mutatkozik. A területileg illetékes munkaügyi központoknál eddig több mint 3200 álláskereső érdeklődött. Mintegy 120 fő nyújtott be kérelmet, közülük többen akár 300 kilométert is meghaladó távolságban létesíthetnek munkaviszonyt. A tárca számításai szerint a lakhatási támogatás segítségével ezres nagyságrendben juthatnak munkához álláskeresők.

Bizakodnak

A lapunk által megkérdezett vállalatok egyelőre nem éreznek változást, ám bizakodóak. Az Opelnél arra számítanak, hogy - elsősorban fizikai területen - várhatóan több olyan pályázójuk lesz, aki az intézkedés hatására így könnyebben vállalja majd a költözést. A szentgotthárdi vállalat tapasztalatai szerint ugyanis azok az érdeklődők, akiknél a nagyobb távolság miatt a munkavállalás költözéssel járt volna, sok esetben anyagi okokból nem vállalkoztak erre. A meghirdetett álláslehetőségek iránt ugyanakkor folyamatos az érdeklődés, a régión kívülről jelentkezők aránya 20-30 százalékra tehető, ami növekedést mutat a korábbi évekhez képest.

Takács János szerint még egy pár hónapnak el kell telnie ahhoz, amíg a kormányzati intézkedés hatása érezhetővé válik. Az Electrolux vezérigazgatója szerint a mobilitási hajlandóság növelésére a jogszabály jó kezdeményezés, ám véleménye szerint ezt is csak azok fogják igénybe venni, akiktől a költözés gondolata eddig sem volt idegen, illetve anyagi megfontolások alapján az egyenlegük a költözéssel a hónap végén pozitív marad. „A nyíregyházi hűtőszekrénygyárunkban ugyanakkor nagyon erőteljesen érezzük a hatását: kvalifikált gépkezelőink, műszakai szakembereink nagy számban hagyják el az ország ezen - keleti - régióját, hogy a dunántúli termelő nagyvállalatoknál elhelyezkedve kihasználhassák a kormány ilyen irányú támogatását" - tette hozzá Takács János.

Kapcsolódó cikkek