brusszel


Mit kezdjünk a közgazdaságtannal?

Figyelő Online - Sárvári Marcell
2012.11.12  09:24   
mail
nyomtatás
„Miként alakítsuk át a közgazdaságtan oktatását a válság tanulságainak fényében?" Így hangzott a közelmúltban a Bank of Englandben rendezett konferencia alapkérdése, amelynek célja ennek a mára meglehetősen rugalmatlanná vált tudományágnak, különösen a makroökonómiának a megújítása volt. A vitát Alan Kirman professzor a VOXEU-n foglalta össze.
A szakértők többsége szerint a világválsággal eljött az ideje a közgazdaságtanban uralkodó, általánosan elfogadott megközelítések újragondolásának. Ilyesfajta reformot szorgalmaz Paul Seabright, a Toulousi Egyetem professzora is, miután szerinte a közgazdászok mára elavult szemléletű modelljeikkel inkább csak üldözik a valóságos folyamatokat, mintsem képesek lennének irányítani, előre jelezni azokat.

A problémát tökéletesen jellemezte Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, aki az eurót a poszméhhez hasonlította. Ahogy korábban a tudósok úgy gondolták, lehetetlen hogy ez a rovar repüljön, a poszméh mégis felemelkedett, így az entomológusoknak (a rovartan szakértői) a tényeket látva revideálniuk kellett elméleteiket. Ezt a példát kell követniük a közgazdászoknak is, és felhagyni a mai gyakorlattal, mert az euró viselkedésében is hasonló változás állt be. A tények és az elméleti modellek harmonizálására van szükség.

A makroökonómusoknak el kell dönteniük, hogy szakítanak-e az interakciókat figyelmen kívül hagyó, a makro jelenségeket csupán az egyéni döntésekkel magyarázó modellekkel, vagy pedig megtartják-e régi elméleteiket, amelyek az új viszonyok közt nem bírnak magyarázó erővel.

Utóbbi felfogásnál (a gazdaság alapvetően egyensúlyban van, és csak külső hatások nyomán zökken ki abból) két okból is haladóbb a struktúrát egy önszerveződő, állandóan változó mechanizmusnak felfogó irányzat. Egyrészt mert előbbiben rendkívül nehézkes kimutatni, melyek a fordulópontot előidéző jelenségek, másrészt eszerint ezek kizárólag külső tényezők lehetnek.

A továbbiakban tehát nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásban a piac koordinációs mechanizmusaira, az egyéni és közösségi döntések megkülönböztetésére, valamint a hallgatók egyéni kutatásaira. A kizárólag az egyéni döntések aggregálásán alapuló felfogás megújítása természetesen nem a hagyományos közgazdaságtan oktatás végét jelenti, azonban a képzés során fel kell hívni a figyelmet e modellek gyengeségeire. Ilyen paradigmaváltás csak hosszú távon valósulhat meg, azonban ez a gazdaságtörténet fontos mérföldköve lehet.

Alan Kirman a University of Aix-Marseille III nyugalmazott közgazdaságtan professzora, az Institute Universitaire de France tagja. Szakterülete az egyéni és közösségi döntések elméletei.
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Megújul a Figyelő

Magyarország egyik legrégebbi és legnagyobb presztízsű gazdasági hetilapja, a Figyelő erősíteni kívánja médiapiaci pozícióját.

Bíróság elé állíthatják Netanjahu feleségét

A rendőrség Sara Netanjahunak, az izraeli miniszterelnök feleségének a bíróság elé állítását javasolja

top200