Az első kísérlet még a 1970-es évek elején történt arra, hogy a magyar és arab gazdaság szereplői szorosra fűzzék kapcsolataikat, ez azonban gyengének bizonyult. Később, 2000-től fogalmazódott meg az igény az arab és magyar üzleti világ, köztük a kamarák kapcsolatainak erősítésére, de 2010-től bontakozott ki valójában ez a folyamat - emlékeztetett az arab kamarai vezető. Adnan Kassar jelezte: a történelem során több olyan időszak volt, amikor Magyarország élelmiszert, ipari termékeket exportált az arab világba, a mostani helyzetben számos lehetőség van a gazdasági kapcsolatok bővítésére.

Kifejtette: az arab üzletemberek lehetőséget látnak az együttműködésre, a vízgazdálkodás, az öntözés, a wellness-turizmus, illetve az egészségügyhöz kapcsolódó turizmus és az ezekhez kötődő befektetések területén. Kiemelte: az arab országokban is széleskörű lehetőség van a gazdasági együttműködésre, igen erőteljes az arab világban a likviditás, lehetőség van a bankszektorban, illetve például az informatikában is a kapcsolatok szorosabbra fűzésére, emellett az építőiparban is lehetségesek fejlesztések.Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke elmondta: a konferencia célja a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok bemutatása, a kereskedelemfejlesztés elősegítése. A kétnapos budapesti rendezvényen tizenhat arab országból csaknem kétszáz üzletember, diplomata és politikus vesz részt. Az arab-magyar gazdasági fórumot a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) közösen szervezi.

Arról, hogy miről beszélt a gazdasági fórumon Orbán Viktor, itt olvashat bővebben.

Kapcsolódó cikkek