A luxemburgi politikus a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Athén várhatóan módot kap arra: 2020 helyett 2022-re érje el, hogy az államadósságot a GDP jelenlegi több mint 170 százalékáról fenntartható módon a görög hazai össztermék 120 százalékára csökkentse. Juncker üdvözölte a görög hatóságok elszántságát, és kifejezte az eurózóna országainak elismerését a görög állampolgárok erőfeszítéseiért, továbbá hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy a fiskális és a strukturális reformokkal egy nehéz időszak után Görögország gazdasága fenntartható növekedésnek indul, a foglalkoztatás pedig bővülni fog.

"Az Eurogroup megállapítja, hogy a fiskális célok módosítása, amit a görög kormány kért, és ami a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) jelentésében is szerepel, megfelelő kiigazítást jelenthet a fiskális konszolidációhoz vezető úton" - nyilatkozott Jean-Claude Juncker. Egyúttal azt is bejelentette, hogy november 20-án rendkívüli tanácskozást tartanak az eurózóna pénzügyminiszterei, és ismét áttekintik a görög kiigazító programot, annak fenntarthatóságát és finanszírozási szükségleteit. Brüsszeli sajtóértesülések szerint ugyanis miután kiderült, hogy Görögország nem képes határidőre teljesíteni a mentőcsomag feltételeit, nem látszik más megoldás, mint az, hogy Athén haladékot kapjon.

Egy kiszivárgott jelentés szerint viszont így körülbelül 33 milliárd euróval többre volna szükség Görögország megmentéséhez. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója viszont arról beszélt, hogy jobb volna, ha Görögország már 2020-ra a bruttó hazai össztermék 120 százalékára csökkentené államadósságát, de kijelentette, hogy a fenntarthatóság a legfontosabb. "Nyilván nem értünk egyet mindenben, de ami számít, az az, hogy a görög államadósság fenntartható legyen, hogy az ország mielőtt talpra álljon, és visszatérhessen a piaci finanszírozáshoz" - magyarázta Lagarde.

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi, gazdasági ügyekért és az euróért felelős tagja fontosnak tartotta felidézni, hogy 2010 májusában, az első mentőcsomag elfogadásakor azt a feltételt szabták Görögországnak, hogy 2014-ig 10 százalékponttal javítsa a költségvetés strukturális mérlegét, ezt pedig Görögország Rehn szerint azóta jelentősen túl is szárnyalta. "Ideje leszámolni azzal a nézettel, hogy Görögország semmilyen haladást nem ért el. Ez a vélekedés káros, méltánytalan és egyszerűen nem helytálló" - mondta a finn biztos.

A Görögországnak szánt mentőcsomag következő, 31,2 milliárd eurós részletének kifizetéséről - amelyre nyár óta vár Athén - most sem született döntés. A görög kormány korábban jelezte, ha novemberben nem jut hozzá a pénzhez, fizetésképtelenné válik. A legutóbbi, októberi uniós pénzügyminiszteri találkozón Olli Rehn úgy vélte, novemberben döntés születhet a pénz kifizetéséről. A héten lejáró görög államkötvényekre vonatkozó kérdésre a biztos azt válaszolta: lesz megoldás arra, hogy Görögország meg tudja újítani adósságát.

Kapcsolódó cikkek