Kovács Levente írásos tájékoztatásában emlékeztetett, hogy Patai Mihály korábban kilátásba helyezte lemondását abban az esetben, ha a parlament a banki szektor számára további, teljesítőképességen felüli terheket jelentő, előre nem egyeztetett intézkedéscsomagot fogad el. Az Országgyűlés hétfőn éjszaka megszavazta a kormányzati javaslatokat, így Patai Mihály kedden hivatalosan jelezte lemondását. Patai Mihály titkársága elhárította az MTI azon kérését, hogy a Bankszövetség elnöke további részleteket mondjon a lemondásával kapcsolatban.

Patai Mihály, az UniCredit bank elnök-vezérigazgatója 2011. áprilisa óta látta el a bankszövetség elnöki tisztét. Erdei Tamást, az MKB elnök-vezérigazgatóját váltotta a poszton, aki közel tíz évig látta el az elnöki teendőket.

A Magyar Bankszövetség megkezdte a rendkívüli közgyűlés előkészítését, amelyen elnököt, és az időközben megüresedett kisbanki képviseleti pozícióra új elnökségi tagot választ. Az alapszabály értelmében az átmeneti időszakra az elnöki feladatokat a szövetség alelnöke, Gyuris Dániel látja el.

A Bankszövetség elnökének lemondása azt követően történt, hogy az Országgyűlés hétfőn késő este megszavazta a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatot, amelynek keretében a törvénybe beemelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit. Az Országgyűlés így akár már a következő ülésén dönthet például a 72 milliárd forint összegű bankadó fenntartásáról 2013-ra, a nyugdíjjárulék plafon eltörléséről, továbbá arról is, hogy a cafetéria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról.

Matolcsy György korábbi tájékoztatásának megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös - például házastársi - tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.

Október közepén Kovács Levente a Kossuth Rádióban elmondta: napi szinten tárgyalnak a kormánnyal a tervezett intézkedésekről, és bíznak abban, hogy a kormány átgondolja a csomag következményeit, vagyis hogy szabad-e kockáztatni azt a hitelállomány-csökkenést, amelyet az intézkedések okoznának. A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedések miatt drasztikusan csökken a bankok hitelezési képessége, vagyis nem garantált, hogy az anyabankok továbbra is biztosítják azokat a forrásokat, amelyekkel a magyar gazdaság életben tartható.

Magyarországon a hitel-betét arány 120 százalék, vagyis 100 egységnyi betétre 120 egységnyi hitel jut. Amennyiben az anyabankok a szükséges extraforrást a tőkén felül nem tudják biztosítani, akkor le kell építeni vállalati hitelállomány egy részét - mondta Kovács Levente, hozzátéve, hogy elemzéseik szerint ez esetben a magyar bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékkal csökkenne.

A Bankszövetség főtitkára az idézett interjúban emlékeztetett arra, hogy a bankszövetségnek voltak megállapodásai a kormánnyal, amelyek garantálták a kiszámítható működést, de a bejelentett intézkedésekből az látszik, hogy "a kormány ezt a megállapodást bizonyos pontjaiban egyoldalúan megszegi".