Szabadban kígyóznak
A fapados jegyek szuper olcsók, ám ennek fejében az utasoknak vállalniuk kell a szűkebb ülések mellett azt is, hogy a terminálokról gyalog közelítik meg a gépeket. Az európai fővárosoktól távolabb eső, úgynevezett másodlagos légi kikötők esetében megszokott látvány a szabadban kígyózó sor, nagy reptereken azonban ez idáig merőben szokatlan. Az 1-es terminál bezárásával Ferihegyen a 2-esről indul minden gép, itt azonban a fogadóépülettől mintegy 300 méteres utat kell megtenniük az utasoknak a beszállásig. Szélben, esőben, hóban és fagyban is.

Ám hogy a tél beköszöntével az utasok ne legyenek kitéve az időjárás viszontagságainak, a Budapest Airport (BA) ideiglenes jelleggel sátrakat emelt, amelyekben a vendéglátóhelyeken megszokott melegítő készülékeket is szolgálatba állítanak.
- Ide könnyűszerkezetes csarnokokat kívánunk felhúzni, ám az építési engedélyek beszerzése hosszabb időt vesz igénybe, mint amennyi idő alatt majd maga az építkezés folyik - mondja a Figyelőnek Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója, aki szerint 2013 áprilisában adhatják át az új várakozó helyeket.

Addig azonban mindenképpen marad a kényelmetlen megoldás. A közlekedési útvonalon ugyan már bádogtető is védi a poggyászaikat húzó utasokat, de azzal mindenki egyetért, a helyzet több mint különös. Tegyük azonban hozzá: éppen az olcsó jegyek miatt tömegével váltak olyan emberek is utassá, akik korábban nem engedhették meg maguknak ezt az utazási formát. És ők tudják, mindez számos kényelmetlenséggel jár.

Csápos, buszos, gyalogos

A világ repülőterein háromféle ki- és beszállási lehetőséggel találkozhatunk. Ezek közül az adott légitársaság büdzséjét az úgynevezett csápos megoldás terheli meg a leginkább. Ekkor az utasok a repülőtér fogadóépületéből az onnan kinyúló, zárt folyosón áthaladva jutnak a repülőgép fedélzetére. Jobbára csak a nagy múlttal rendelkező, ún. hagyományos légitársaságok „csápolnak", amelyeknél a közönség nemcsak elvárja, de megfizetni is képes a komfortosabb, így jóval drágább utazást.

Ennél olcsóbb megoldást kínál a buszozás. A Figyelő több utazásszervezőt, repülőgépjegy értékesítéssel foglalkozó irodát, valamint a BA szakembereit is faggatta arról, hogy ez a megoldás mekkora terhet jelent a légitársaságok számára. „Lehetetlen pontos számot megadni, ugyanis a járatok sűrűsége alapján minden társaság más áron jut a szolgáltatáshoz" - kaptuk az elhárítást mindenhonnan. Egy hagyományosan működő, tehát nem fapados légitársaságnál dolgozó informátorunk szerint az épülettől a repülőig tartó egy-két perces útért a buszt üzemeltető társaságok átlagosan 30-40 eurót kérhetnek. Mivel a 160-180 utas beszállításához két járműre van szükség, ezért a buszozás költségét 80, de nagy járatsűrűség esetén inkább a kedvezményes 60 euróra tehetjük járatonként; tehát az egy utasra eső költség 40 eurocent (120-130 forint) lehet.

A Wizz Air újra buszon szállít

Ám a fentiekhez járulékos költségek is kapcsolódnak, például a repülőgépek nem csekély parkolási díja (amely a fogadó épülettől való távolság, valamint a betonon töltött idő arányában változhat) így pedig a különbség a gyalogoltatás javára akár 2 euróra is felkúszhat utasonként. Ha arra gondolunk, hogy Ferihegyen 4 millió fapados utas fordul meg az idén, akkor csak itt, csak ebből évente több millió eurós megtakarítást érhetnek el a diszkont társaságok.

Ezért is meglepő, hogy a Wizz Air hétfőn bejelentette, hogy visszatér a buszos szállításhoz, és minden budapesti járat fel- és leszálló utasait buszok viszik majd a gépekhez illetve a terminálhoz. Joggal merül fel a kérdés, vajon tarthatók-e így is a nyomott árak? Bizonyára nem véletlen, hogy a társaság tegnapi közleményében kijelentette azt is, hogy „amennyiben a procedúrák és létesítmények a jövőben jelentősen javulnak, a Wizz Air újra megvizsgálja a reptér által ajánlott lehetőséget".

Utascsere: Forma-1-es tempó

A bejelentés mindenesetre felkavarhatja az amúgy is igen pezsgő vizet, és nagy kérdés, hasonló lépéseket tervez-e a többi fapados társaság. Egyelőre a Budapesten működő cégek közül továbbra is gyalogoltat az easyJet, a Jet2.com, valamint a Ryanair, amelyekhez információink szerint hamarosan újabb társaságok is csatlakozhatnak, még élesebbé téve az árversenyt.

Márpedig a fapados sikertörténetnek éppen ez a lényege: a lehető legminimálisabbra csökkentett kiadások. Ezt a célt szolgálja az elképesztően gyors utascsere is, amelynek minél gyorsabb véghez vitele már-már a Forma 1-es versenyek kerékcsere-háborúját idézi. „Egyszer stopperrel a kezemben lemértem, a gép hajtóművének leállításától az ismételt beindításig mindössze 25 perc telt el!" - osztja meg a meghökkentő információt lapunkkal Hardy Mihály.

Ne feledjük: ennyi idő alatt kell kiszállítani 160-180 embert, végrehajtani a csomagok cseréjét, kitakarítani az utasteret, adott esetben üzemanyaggal feltölteni az üzemanyagtartályokat, majd beszállítani az új utasokat és induláskész állapotba hozni a repülőt. „A gép akkor termel hasznot, ha repül" elv gyakorlatba ültetése fialja a fapadosok hasznát, például úgy, hogy egyetlen gép naponként akár négy célállomáson is megfordul. És a landoló fapadosokat világszerte sok helyütt fogadja a betonra - Budapesten immár sátorba - terelt utasok látványa. Mindannyian tudják: a jegy olcsó - az idő nagyon drága.

Kapcsolódó cikkek