Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eddig sem az aggodalmaskodó természetéről volt híres. Nemrégiben egyenesen azt nyilatkozta, hogy felesleges aggódni az elvándorlás miatt. Álláspontja szerint a magyar nemzetstratégia szempontjából nézve áldásos, ha sok fiatal vág neki Európának. „Nagyon nagy előnyünk származik a jövőben abból, hogy vállalkozó a magyar, tengerre száll, kimegy Angliába, Németországba, Franciaországba. Éveket kint vannak, majd tudást, tőkét hoznak haza, esetleg egy angol lányt vagy fiút – és igen, bővülünk, nyerünk” – fejtette ki álláspontját. A miniszter optimizmusát nem könnyű osztani, hiszen egyelőre csak az elvándorlás jelei mutatkoznak. 

Nagy Péter franciákat vitt Oroszországba, Mátyás király olaszokat Buda várába, IV. Béla a tatárjárás után svábokat telepített az országba – lehetne még sorolni a történelemből a példákat. Persze régen könnyebb volt hatalmi szóval megoldani a demográfiai és munkaerő-piaci problémákat. Manapság a munkaerő szabad áramlásának jelszavát a zászlajára tűző Európai Unióban szabad a vásár.

Ágazati csapások
A Manpower munkaerő-közvetítő és tanácsadó felmérése szerint az idén a negyedik negyedévben négy iparágban terveznek jelentősebb létszámbővítést a munkáltatók. Leginkább a gyártás, termelés, valamint a szállítmányozás, raktározás és kommunikációs szektorban vannak a munkaerőpiac élénkülésére utaló jelek. Az építőipar és a mezőgazdaság továbbra is pang. Negyedéves összehasonlításban azonban az építőiparban javult a felvételi hajlandóság, és létszámot bővítettek a közműszolgáltatók is. A kereskedelem és a mezőgazdaság, valamint a szállítmányozás, raktározás és a kommunikációs szektor munkaerő-kereslete viszont jelentősen esett. A negyedik negyedévben a nemzetközi hangulat, az európai munkaerő-piaci helyzet nem túl biztató. Ennek hátterében az indiai, a kínai és a brazil gazdaság növekedésének megakadása állhat. Csökken a kereslet az európai termékek és szolgáltatások iránt. A legpesszimistábbak a görög, az olasz, a finn, az ír, a spanyol és a holland munkaadók. Hasonló a helyzet a cseh, a lengyel és a szlovák piacon is. Romániában és Szlovéniában viszont kedvezőbbre fordult a helyzet. Nagy-Britanniában annak ellenére javult valamelyest a munkaerő-felvételi hajlandóság, hogy a visszatérő recesszió elmélyülésének jelei mutatkoznak.

Az orvosok szinte azonnal kapnak állást külföldön. Elôny a nyelvtudás

ODA-VISSZA
Az EU-ban valóságos népvándorlás tapasztalható. A szakképzett munkaerő egyfelől Dél-Európából s az unió újonnan csatlakozott 10 országából a Benelux és a skandináv államokba áramlik, amelyek szinte korlátlan felvevőpiacot biztosítanak a magas szakmai színvonalat képviselő, nyelveket beszélő munkavállalóknak. Másfelől a volt szocialista országok között is tapasztalható mozgás. A románok például nagy számban keresnek munkát Lengyelországban. Nyelvtudás és képzettség nélkül viszont esély sincs munkát találni. Az EU-hoz 2004-ben s azt követően csatlakozott országok polgárai közül továbbra is legkevésbé a magyarok és a csehek mobilak, míg a legnagyobb arányban a lengyelek, a románok és a bolgárok hajlandók munkavállalási céllal más országban letelepedni. Új jelenségként megfigyelhető, hogy a 2000-es években nyugatra vándorolt lengyelek újabban visszatérnek hazájukba.



A fiatalokban persze nagyobb a vállalkozó kedv – ahogy erre Matolcsy miniszter is utalt. A legnehezebb helyzetben a pályakezdők és az 50-en felüli generáció tagjai vannak. „A húszas, harmincas korosztály azért küzd, hogy bekerüljön a munkaerőpiacra, míg a negyvenesek, ötvenesek azért, hogy visszakerüljenek oda” – nyilatkozta a Figyelőnek Pataki Károly, a Trenkwalder International AG igazgatótanácsi tagja, a társaság kelet-közép-európai régiójának vezetője. A cég humánerőforrás-szolgáltatással, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, 19 országban összesen 350 irodája van.

Arra vonatkozóan pontos adatok nincsenek, hogy Magyarországról hányan vándorolnak ki munkavállalás céljából. Az érintettek ugyanis nemigen tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek. A németországi regisztrációk szerint a 2008-as válság óta évente több 10 ezer magyar érkezik Németországba. Hasonló nagyságrendben vesznek nyilvántartásba magyar munkavállalókat Nagy-Britanniában is. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) az internetes keresések alapján rajzolt trendeket arra vonatkozóan, hogyan alakult a külföldi munkaalkalmak iránti érdeklődés. Nemrégiben közzétett tanulmányában a GVI a Google-kereséseket elemezte. A kutatók abból indultak ki, hogy a kiutazást internetes tájékozódás előzi meg, ezért a kivándorlási hajlandóság trendjei tükröződnek az internetes keresési kifejezések gyakoriságában. Ehhez a legnagyobb kereső, a Google Trends alkalmazását használták, amely a kifejezések lekérdezésének gyakoriságát mutatja.

ITTHON EGYRE NEHEZEBB
A kutatók azt állapították meg, hogy 2010 vége óta megélénkült az érdeklődés a külföldi munkalehetőségek iránt, mégpedig leginkább Nógrádban, Tolnában és Komárom-Esztergom megyében. A legtöbben Ausztriára, Németországra és Angliára kerestek rá. Kiugró érdeklődés jellemezte 2012 elejét. A mérések szerint a nyugati országrészben élők inkább az osztrák lehetőségeket kutatták. A németországi elhelyezkedés iránt a Komárom-Esztergom és Tolna megyeiek érdeklődtek, míg Angliát a keleti országrészben élők tekintették célországnak. Viszonylag sokan kerestek rá francia, olasz, svéd és amerikai lehetőségekre is. A GVI mérése megerősítette a Tárki idei kutatását, amely szerint a migrációs potenciál 2012-ben 20 éves csúcsra került; immár minden ötödik magyar felnőtt tervezi a külföldi letelepedést.

Száguld az autóipar. Beruházások futószalagon

Munkaerőt keresnek

Az európai recessziós veszélyek ellenére az autóipar, úgy tűnik, száguld – legalábbis az EU által készített munkaerő-piaci felmérés szerint. Ennek alapján gyűjtöttük össze a közeljövő legnagyobb álláslehetőségeit.

■ A jaguar Land Rover angliai gyárában 1100 fős bővítést terveznek, miután a cég eladásai csaknem 20 százalékkal emelkedtek az idei első fél évben a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az Iveco teherautó-gyártó, amely a FIAT tulajdonában van, 1200 fős bővítést tervez madridi és valladolidi gyáraiban 2016 végéig. Az idén 600 főt vesznek fel.

■ A Continental Automotive romániai gyára 2013 áprilisáig 550 ember felvételét tervezi. Az Alstom lengyelországi gyára Chorzówban 500 főt alkalmazna jövő márciusig. A BMW-nek luxusüléseket és belső berendezéseket beszállító Automotive Leather Company 500 fővel indítja el júniusban bulgáriai üzemét.

■ Jól hasít az informatika is. A francia Ausy szoftver- és tanácsadó cég az idei év végéig 1200 alkalmazott, főleg mérnökök felvételét tervezi különböző franciaországi telephelyeken. A szintén francia OVH 500 embert alkalmazna, míg az adatközpontokat üzemeltető Gravelines hat új létesítményébe keres szakembereket. A főleg utazásszervezői tevékenységéről ismert Amadeus 400 fővel bővítene, ők is főleg mérnököket keresnek.

■ Magyar szemmel nézve talán nem kínál annyira vonzó lehetőséget, mindenesetre feltűnő, hogy Romániában mekkora a munkaerő-kereslet. Az említett autóipari bővítések mellett a Cora például csaknem 1000 embert vesz fel két új áruházába. Az Inditex, a Zara és több más ismert ruházati cikk gyártója 400 főt keres 18 újonnan nyíló üzletébe. Akik hozzánk jönnek dolgozni
Pataki Károly szerint nem igaz, hogy a magyar fiatalok többsége eleve a külföldben gondolkodik, és csakis ott képzeli el karrierjét. „Az első kérdésük az, hogy van-e itthon lehetőség, ha nincs, akkor kerül szóba B tervként a külföldi munkavállalás” – hallottuk. S még csak a fizetés sem annyira döntő, a magyar munkavállalók számára fontosabb a család, a barátok közelsége, az anyanyelvi közeg. „Akkor szánják rá magukat a költözésre, ha egzisztenciálisan ellehetetlenülnek, s tartósan nem kapnak a képzettségüknek, szakértelmüknek megfelelő állást” – mondta.

Beindul a kiskereskedelem. Romániában is terjeszkedik az Inditex

Az itthoni elhelyezkedés azonban egyre nehezebb. Az álláskeresési idő 16-18 hónapra hosszabbodott meg. Ráadásul felértékelődött a tapasztalat szerepe, ezért a pályakezdők csak nehezen tudják beindítani karrierjüket. E korosztály tagjai akkor is elfogadják az állásajánlatot, ha az nem felel meg a képzettségüknek, vagy nincsenek szakirányú tapasztalataik; gyorsak, rugalmasak, mert tisztában vannak azzal, hogy valahol kezdeni kell. S ha nem itthon, hát próbálkoznak idegenben.

„Orvosi, egészségügyi, műszaki diplomával egy-két napon belül bárkit el tudunk helyezni külföldön, emellett keresettek az ipari szakmunkások, mérnökök, IT-szakemberek. Az egyedüli kérdés, hogy rendelkezik-e a jelölt megfelelő nyelvtudással” – mondta Pataki Károly, aki szerint recesszió idején azok az országok tudják sikerrel leszorítani a munkanélküliséget, amelyeknek kellően rugalmas a munkaerő-piaci szabályozása.

A fejlett nyugat- és észak-európai országokban nem tesznek különbséget a munkavállalók származása alapján, nem számít, ki melyik államból jön, ugyanis óriási gazdasági igény mutatkozik a szakképzett munkaerő iránt. Ezért is növekedett meg Németországban újabban a román és bolgár bevándorlók száma, s Norvégia is feloldott minden korlátot. A spanyolok, a portugálok, a görögök egyforma eséllyel versenyeznek a magyar, a lengyel, a román, a bolgár munkavállalókkal, a piacon egyedül a rátermettség, a tudás, a nyelvismeret dönt.

Akik hozzánk jönnek dolgozni

Magyar vagyok, nem turista – adja tudtául a pesti romkocsmák közönségének Boris Pigeot, aki immár 8 hónapja él Magyarországon. A nyugat-franciaországi fiút a Sziget Fesztivál vonzotta először Magyarországra. Második látogatása után pedig úgy döntött, hogy itt szeretne letelepedni. Budapestről irányítja IT-vállalkozását is. Véleménye szerint cégét gyorsabban tudja Európa e szegletéből felvirágoztatni, mint ha azt szülőhazájából tenné. A hazai internetsebesség a többszöröse a franciának, miközben az ára a töredéke annak. A megélhetési költségek is vonzóbbak nálunk. Napi néhány órás munkával is megkeres havi 1000 eurót, ugyanennyiből hazájában éppen hogy csak meglenne. Budapesten játszva futja a 60 ezres pesti belvárosi albérletre és szórakozásra is bőven.
Boris egyre több barátja döntött és dönt úgy, hogy Magyarországra költözik. Az olcsóbb megélhetés, a nagyobb közbiztonság és a hiányzó internetes letöltési „cenzúra” is sokat nyom a latban. (Egy Franciaországban két éve hatályba lépett törvény háromlépcsős figyelmeztetési-büntetési rendszert vezetett be az illegális letöltőkkel szemben. A kiszabható tetemes pénzbírság mellett a tilosban járót akár két év börtönnel is sújthatják.) Sok francia dolgozik az IBM-nél vagy a Liligo utazási témájú keresőmotornál, ahol a havi 1200-1500 euró körüli bérükkel jellemzően elégedettek. Akad köztük, aki saját gourmet webboltot alapított, és bordeaux-i termékeket árul Magyarországon. Olyan is van, aki magyar barátnőjével együtt költözött Budapestre, és mint fogalmaz, élete munkáját találta meg az egyik hazai startup cégnél. A magyarországi szakmai kihívások vetekszenek a szilícium-völgybeliekkel – állítja Halácsy Péter, a Prezi társalapítója. Mint mondja, náluk is több külföldi dolgozik. Budapest izgalmas hely, remek a szakmai közösség, szívesen jönnek ide a külföldi informatikusok. Halácsy Péter szerint a kis hazai vállalkozások sok esetben érdekesebb, progresszívebb környezetet nyújtanak, mint a magát „túlnőtt” Google vagy Yahoo!. Izgalmas szakmai alternatívákat kell mutatniuk a hazai cégeknek – véli. Akkor a jó szakemberek nem mennek el, vagy akár haza is jönnek. Ám egy dolgot látni kell: a magyarországi informatikai cégek jó része még mindig feketén fizet. Márpedig aki dolgozott nyugati, kiszámítható és hófehér viszonyok között, az ugyanezt hazatérte után itthon is elvárja.INFORMATIKA KÍVÜL-BELÜL
Slágerszakmának számít az informatika. A várakozások szerint Magyarországon is tovább nő a kereslet az olyan szoftverfejlesztők és mérnökök iránt, akik jól beszélnek legalább egy idegen nyelvet. A pénzügyi és számviteli területeken is egyre keresettebb a speciális szaktudás. Nyelvet tanulni is megéri, a több idegen nyelvet magas szinten beszélők is válogathatnak a lehetőségek között. Budapest kedvelt karrierállomás a külföldi IT-szakemberek számára (lásd a keretest). Magyar kollégáik közül mégis egyre több pályakezdő mérnök és informatikus hagyja el az országot. Egy közelmúltban publikált felmérés szerint minden tizedik végzős mérnök megszervezte már külföldi munkavállalását. Hasonló a helyzet az informatikusokkal is. „Míg az elmúlt években a tőlünk távozó kollégák csupán töredéke folytatta külföldön karrierjét, addig ma csaknem mindegyikük” – mondta lapunknak Vinnai Balázs, az IND Kft. ügyvezetője, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) innovációs és szoftverfejlesztési alelnöke. A pályakezdők közül is mind többen kezdenek külföldön, jóllehet érdemi bérkülönbségek e szakmában nincsenek. Akik mennek, elsősorban a bizonytalan gazdasági környezet okán indulnak útnak.

Fodrászüzletben. Nem számít, hogy ki honnan jön

Márpedig az infokommunikáció húzóágazat a magyarországi iparágakon belül, amelyet ráadásul a válság is viszonylag kevéssé érintett. A hazai informatikai képzés még mindig a világ élvonalában van, a megszerzett szaktudás ugyanakkor külföldön is könnyen hasznosítható. Vinnai Balázs lehetőséget lát abban, hogy a nagy nemzetközi cégek a 2000-es évek eleji hatalmas, Ázsiába irányuló kiszervezési hullám után most már mindinkább visszahoznák a folyamatos egyeztetést igénylő fejlesztési feladatokat. Az indiai munkaerőpiac még ma is olcsó, ám az ottani szervezeti kultúra lényegesen kevesebb rugalmasságot képes kezelni, mint ami ma az elvárás lenne. Rövidülnek az átfutási idők, egy-egy folyamaton belül számos korrekcióra lehet szükség. A gyakori változást, változtatást – amit nyugaton a projekt magától értetődő jellemzőjeként tartanak számon – a keleti munkakultúra nem tolerálja. Ismét Kelet-Európában keresgélnének tehát a nagyvállalatok, s ez Magyarország számára is lehetőségeket rejt magában.

A Budapesten az idén érettségizett Gábor ősz elejétől Svájcban tanul hotel, turizmusmenedzsment szakon. A közép-svájci főiskolába helybe jönnek az ötcsillagos szállodák HR-esei, s állásinterjúkon tesztelik a hallgatókat. Aki tetszik, azt viszik magukkal gyakorlatra, az Egyesült Államokba, Angliába, Spanyolországba, Dubajba. Már a főiskolai-egyetemi évek alatt is dolgoznak, nem csekély fizetésért. Gábort és társait azonban nem csak a pénz motiválja. A nemzetközi környezet, az, hogy az előadások nyelve angol, s mellette ragad rájuk a német és a francia nyelv, önmagában vonzó. „Ma Luzern, holnap Madrid, holnapután London, előttünk a világ” – mondják.



A szállodaszakmában külföldön dolgozóknak persze könnyű, nincs gondjuk sem a lakhatásra, sem az étkezésre. Márpedig főleg az előbbi költség az, amit nagyon alaposan célszerű előre feltérképezni egy külföldi munkavállalásnál. Táblázatunkban a megélhetési költségeket hasonlítottuk össze a világ néhány nagyvárosában. Észak-Európa, Svájc, London és Párizs életveszélyesen drága lehet ebből a szempontból. Németország és Olaszország már vállalhatóbbnak tűnik, a dél-európai államokban pedig még jobb a helyzet. A külföldre készülőket könnyen elcsábítja egy egyszerű kalkuláció. Kiszámolják, hogy az ott ajánlott bér mennyi forintban. Az így kapott, általában a magyar átlagfizetés többszörösének számító összegnél azonban célszerű a megélhetési költségeket is figyelembe venni. Táblázatunk utolsó oszlopa abban igazít el, hogy az adott városban, országban megkereshető átlagfizetésnek mekkora ott helyben a vásárlóereje.

A megélhetési költségeken túl az adó kérdése is fontos szempont. Pusztán abból kiindulva, hogy hol mekkora az adóelvonás, egy jól képzett szakembernek, akinek a bruttó fizetése nem mutat nagy eltéréseket, bárhol alkalmazzák, elvileg Új-Zélandra kellene menekülnie, és Belgiumnak vagy Németországnak még a környékére sem szabadna települnie. Az OECD hivatalos statisztikájából (lásd a térképen) azonban értelemszerűen nem vonhatók le ilyen egyértelmű következtetések. A valóság ennél sokrétűbb. Anyagi megfontolás tárgya lehet például az is, hogy a sarcot beszedő állam milyen szolgáltatásokat nyújt cserébe.

Pincérkedô fiatalok. Szakképzettség nélkül nehéz

ÁLLAMI SZINTEN SZINTE MINDEN
Az OECD listáján Magyarország előkelő helyen szerepel, de a közelében számos olyan állam található, amely messze jobb közszolgáltatásokat nyújt, miközben arányaiban ugyanannyit von el a fizetésből. A skandináv államokban nem példa nélküli, hogy a gyerekek oktatásáért, az iskolába járásért, az ebédért, a tanszerekért semmit sem kell fizetni. Tandíjat még a doktori képzésért sem kérhet az iskola. Vagy például az sem elhanyagolható, ha egy állam támogatni tudja a adóbevételeiből a legújabb gyógyszereket, és nem szükséges a családnak eladnia a házát, ha egy életmentő terápiát kell jórészt zsebből finanszíroznia. Spórolást jelenthet, ha a nagy állami ellátórendszerekben a megfelelő szolgáltatás elérése érdekében nem kell állandóan csúszópénzt adni, vagy előnyös lehet, ha viszonylag tisztességes alapnyugdíjra jó eséllyel számíthat az alkalmazott. Adott esetben sokat könnyíthet valaki anyagi helyzetén az is, ha a tömegközlekedés pontos, gyors és tiszta, és nem annyiba kerül egy havibérlet, mint ha a munkába járó alkalmazott havonta 19 napon megvenné a teljes árú jegyeket oda-vissza, mint ahogy az ma Magyarországra jellemző. A jó közszolgáltatást felmutató államokban egy vidéki családnak sem kell azért aggódnia, hogy a helyi iskolában nem kap megfelelő képzést a gyerek, vagyis nem kell távolra hurcolnia egy jobb iskola kedvéért, és magántanárt fogadnia.

Kapcsolódó cikkek