Robert Fico a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén úgy vélekedett, hogy a szlovák gazdasági növekedést támogatja a szlovák és magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a politikusok feladata pedig a vállalkozói együttműködés lehetőségeinek megteremtése. Hozzáfűzte: az infrastrukturális és energetikai összekapcsolódás is lehetőségeket rejt, emellett az autóipar és a kohéziós források felhasználása területén szintén erősíteni kell a kooperációt. Az uniós kohéziós politikával kapcsolatban megjegyezte, Szlovákiának érdeke a megegyezés, de "szolidárisak leszünk, a szlovák kormány nem fog Brüsszelben semmilyen egyéni játékot játszani". Szavai szerint öncélú érdekeket lehet tapasztalni a nettó befizetők részéről, holott például Szlovákia a fejlesztéseinek 75 százalékát EU-s alapokból finanszírozza, de ennek 50 százaléka visszajut az ott beruházó nyugati cégekhez.

Robert Fico egyúttal javaslatot tett arra, hogy a szlovák-magyar gazdasági fórumot kormányzati szinten intézményesítsék, rendszeresítsék, majd nyomatékosította: Szlovákiának abszolút érdekében áll, hogy a lehető legjobb gazdasági és baráti kapcsolatokat ápolja Magyarországgal. Álláspontja szerint Magyarország és Szlovákia is ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mindkét országnak szüksége van a sikerre. A két ország közötti jó gazdasági és pénzügyi együttműködés megalapozza a többi területen történő kooperációt is - vélekedett a szlovák kormányfő. Mint fogalmazott, a gazdasági növekedés a szlovák kormánynak sem "szent tehén", majd kifejtette: Európában és az eurózónában a hosszú távú pénzügyi válságkezelés lényege a kiadások korlátozása, az állandó megszorítás, amelyet ugyanakkor nem lehet kombinálni a gazdasági növekedéssel. Ha ez így folytatódik, a miniszterelnök szerint kérdéses a válság problémáinak megoldása.

A szlovák kormány elfogadja az európai válságkezelést, a költségvetés jövőre is 3 százalék alatti hiánnyal zár majd. Hozzátette: az Európai Bizottság előrejelzése szerint a szlovák gazdaság 2012-ben 2,6 százalékos növekedést ér el, majd 2013-ban 2, 2014-ben pedig 3 százalékkal bővül a gazdaság. A szlovák miniszterelnök előadásában szorgalmazta az eurózóna és az Európai Unió mélyebb integrációját. "Bennünket nem bánt, ha az európai intézmények nagyobb hatásköröket kapnak. Nem lehet saját nemzeti fiskális politikákat kialakítani és egy közös európai pénznemet. Ez így nem mehet, éppen ezért támogatni fogjuk az olyan intézményeket, mint a bankunió" - fejtette ki, kiemelve ugyanakkor a nemzeti banki felügyelet erősítésének fontosságát annak elkerülése érdekében, hogy a külföldi anyabankok a helyi pénzintézeteiknél azt csináljanak, amit akarnak. Szlovákiának nincs más alternatívája, mint az EU és az eurózóna - jelentette ki Fico, hozzátéve, hogy országa teljesíti pénzügyi kötelezettségét, és nem engedi, hogy "Szlovákia kiessen a játék magjából"

Orbán örül a szlovák gazdasági sikereknek

Magyarországnak érdeke, hogy sikeres szomszédai legyenek, örülnie kell a szlovák gazdaság jó teljesítményének, és ha nem tartja elfogadhatónak gazdasági lemaradását északi szomszédjához képest, akkor nem azért kell szurkolnia, hogy a szlovákoknak rosszabbul menjen, hanem tennie kell azért, hogy jobban menjenek a saját dolgai - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "mi egy tehetséges és sikeres szomszéddal akarunk versenyezni, mert a Forma-1-ben akarunk indulni és nem a Forma-2-ben, nem a Forma-3-ban", még akkor is, ha ott könnyebb dobogós helyezéshez jutni. Előadásában érintette a magyar-szlovák kapcsolatokat, közölve, hogy "Magyarország nem dugja homokba a fejét", pontosan tudja ugyanis, melyek a fennálló vitás kérdések Budapest és Pozsony között, és "nem ringatjuk magunkat" abba az illúzióba, hogy könnyű lenne ezek megoldása.

A jó gazdasági együttműködés azonban segíthet megoldani az egyéb konfliktusokat is - vélekedett, hozzátéve: "mindkét fél tudatában van annak, hogy együtt fogjuk leélni itt, egymás mellett a következő jó néhány száz évünket is, tehát valamilyen egyezségre kell jutnunk egymással". Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, amely szerint az európai válság még jó ideig velünk marad, mert "nem egy vagy két alkatrésze hibásodott meg a rendszernek, hanem úgy, ahogy van, az egész bedöglött", és "nekünk nem az autót kell megjavítani, hanem egy új autót kell szerkeszteni". Beszédében egyúttal bejelentette, hogy költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kabinet az elmúlt két napban annak érdekében, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke. Mindezt olyan megfogalmazásban ismertette, hogy bár nem akar a nyugat-európai társadalmakról negatív véleményt tükröző összehasonlításokat tenni, de "azért mégiscsak érdemes elgondolkodni azon, miért van az, hogy a magyar kormány szerdán, illetve péntek reggel arról döntött, hogy akkor 2,9-es hiány helyett hogyan lesz 2,7 százalék, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól".

Vagyis költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, "miközben Nyugat-Európában milliók vannak az utcákon", folyamatos a politikai instabilitás, és bár az emberek Közép-Európában sem dobálják a kalapjaikat az égig, de pontosan tudják, hogy ha nem végzik el országaik átalakítását, nincs esélyük a jövőre - fogalmazott. A kormányfő a közölt számokkal arra utalt, hogy az Európai Unió múlt heti országjelentése szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a magyar kormány azonban 2,7 százalékos mértékre törekszik. Az újabb intézkedések részleteire Orbán Viktor a fórumon nem tért ki.

A mintegy 250 szlovák és magyar vállalkozó, valamint kormányzati képviselő előtt a kormányfő ismét hangsúlyozta a közép-európai együttműködés és a Németországhoz való kapcsolat fontosságát. "Amikor a német export megy, mi is jól megyünk" - példázta a közép-európai gazdaságok és Németország összefonódását. Megítélése szerint a következő években az európai gazdasági térség növekedéséhez a legnagyobb mértékben Közép-Európa és Németország fog együtt hozzájárulni. Emellett az elkövetkező 15-20 évben a közép-európai térség - a makrogazdasági mutatók mellett - a bérek, a nyugdíjak, az életszínvonal területén is felzárkózik a Nyugathoz, sőt még elé is szeretne kerülni - fűzte hozzá. A miniszterelnök úgy vélekedett, míg korábban az elméletek úgy szóltak, hogy a jól működő, sikeres nyugati modellhez kell kapcsolódni, addig mára ez a "mankó" kiesett, a mai kérdésekre ez a kijelentés már nem válasz. Orbán Viktor ezt úgy ítélte meg, "visszakaptuk a gondolkodás szabadságát". Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Magyarország jövője csak Nyugat-Európával együtt képzelhető el, "egy csónakban ülünk, a csónak nem hagyható el (...), egy gazdasági rendszerben vagyunk", vagyis érdekeltek vagyunk a többi tagállam sikerében.

Matolcsy: térségünk lesz a leggyorsabban fejlődő európai régió

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Szlovákiában és Magyarországon is pozitív a teljes fizetési mérleg, ami ritkaságnak számít az Európai Unióban. Az azonos földrajzi helyzet a közép-európai államok számára azonos jövőbeli lehetőségeket jelent, a térség logisztikai, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és járműipari vezető szerepe immár realitás - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette, a szlovák és a magyar gazdaság egyaránt jelentősen kiterjesztette kereskedelmi és tőkekapcsolatait a világban, ennek is köszönhető, hogy az Európai Unióban a következő évtizedekben Közép-Európa lesz a leggyorsabban fejlődő európai régió.

Magyarország Szlovákiába irányuló exportja már jelentősen meghaladta a válság előtti szintet, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozók, a magyar vállalatok megtalálták a helyüket a szlovák gazdaságban - mondta Matolcsy György. A Szlovákiába irányuló magyar exportról szólva arra hívta felhívta a figyelmet, hogy a kivitel 70 százaléka ipari, feldolgozóipari exportból adódik, és hasonló - 60 százalékos - az arány a Szlovákiából Magyarországra irányuló exportnál is, amely ugyancsak messze meghaladta a krízis előtti szintet.

A gazdaság helyzetéről szólva kifejtette: idén a magyar gazdaság zsugorodik, jövőre ugyanakkor már beruházási és növekedési trendfordulót vár a kormány. Hozzáfűzte: már most is vannak olyan ágazatok és gazdasági területek, amelyek teljesítménye meghaladja a válság előtti szintet. Ilyen például az ipar, a feldolgozóipar, a külkereskedelem, a turizmus, valamint az aktivitási és foglalkoztatási ráta. A magyar kormány képes volt arra, hogy a GDP-arányosan 82 százalékot meghaladó örökölt államadósságot sikeresen csökkentse. Emellett - mint azt az Európai Bizottság (EB) is elismerte - sikerült a költségvetést stabilizálni, és a hiányt tartósan 3 százalék alá szorítani.

Matolcsy György hozzátette: Közép-Európában sem "szabadultak el" a költségvetési hiányok. Az államadósság csökkenő pályára állítása ugyanakkor nem általános az Európai Unióban, persze nem minden országnak olyan magas az államadóssága, mint Magyarországnak, Szlovákiában például az adósság fele a magyarnak, GDP-arányosan. Véleménye szerint ha 2002-től nem következett volna be a "felelőtlen és hibás eladósodás", akkor Magyarország is Szlovákia szintjén tartana az államadósság szempontjából. Hozzátette: az államadósságot Magyarország új forrásokból is finanszírozza, vagyis a külső helyett a belső finanszírozásra állították át az államadósságot, így a magyar emberek egyre nagyobb mértékben finanszírozzák a magyar államot.

Tomas Malatinsky szlovák gazdasági miniszter elmondta, hogy az EB aktuális őszi prognózisa szerint Szlovákiában az idén 2,6 százalékkal növekszik a gazdaság, ami Észtország után a legnagyobb növekedés az EU-n belül. Szlovákia a konszolidációs intézkedések ellenére megfelelő, helyes úton jár - jelentette ki a miniszter.Kifejtette, hogy a fejlődés alappillére Szlovákiában a gépjárműgyártás, a gépipar és az elektronikai ipar, ugyanakkor növelni kell a technológiaváltások tempóját.A kormány célja, hogy Szlovákia a jelenlegi termelői helyzetből folyamatosan alakuljon kutatói országgá is: a további gazdasági növekedés ugyanis paradigmaváltást követel, a termelőknek együtt kell működniük a kutatókkal, fejlesztőkkel.

A szlovák gazdasági miniszter szerint a gépjárműipar a jövőben is nagy szerepet fog játszani a szlovák gazdaságban, és ez együttműködési terület lehet Magyarországgal is, azaz a szlovák mellett a magyar vállalkozások is részt vehetnek a szlovák kormány most előkészítés alatt álló e-mobilitás platformjában. Az együttműködés további területei között Tomas Malatinsky az energiabiztonságot említette.

A pénteki fórumon Parragh László, az MKIK és Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szándéknyilatkozatot írt alá a magyar-szlovák kereskedelmi kamara megalakításáról. A Szlovákiában bejegyzendő kamara célja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elősegítése lesz. A pénteki gazdasági fórumon csaknem 250 magyar és szlovák vállalkozó, illetve kormányzati képviselő vesz részt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint január-augusztusban a kétoldalú külkereskedelmi mérleg 99,1 milliárd forint magyar exporttöbbletet mutatott. Az import 777,3 milliárd forint volt, 16 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, míg az export 876,4 milliárd forintot tett ki, 8 százalékkal nőtt 2011 első nyolc hónapjához képest.

Magyar aktívum

A KSH adatai szerint 2011-ben a magyar kivitel Szlovákiába 4,291 milliárd eurót tett ki, az onnan származó magyar behozatal 3,567 milliárd euró volt, egy év alatt az behozatal 30, a kivitel 12 százalékkal bővült. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) közlése szerint Szlovákia a 2011-es export adatok alapján a 4., az import mutatók szerint az 5. helyet foglalta el Magyarország kereskedelmi partnereinek sorában. Tavaly Szlovákia részesedése a magyar exportból 5,37 százalék, az importból pedig 4,88 százalék volt, mindkét mutató növekedett.

A statisztikai adatok alapján a volumen szempontjából legfontosabb magyar exporttermékek a közlekedési berendezések, eszközök, jármű komponensek, a vas- és acélipari termékek, a szerves vegyipar termékei, a papír, a papíripari áruk, az alumínium, alumíniumipari termékek, gabonák, festékek, színező anyagok, italok, alkoholok, műtrágya, cukor- és édesipari termékek, mosószerek, kakaó, kakaóipari termékek, növényi olajok és élelmiszerek.

A HITA kimutatása szerint Szlovákiában a nagy magyar cégek - OTP, Mol, TriGranit - mellett elsősorban minimális alaptőkével, kereskedelmi és közvetítői tevékenységet végző vállalatokat alapítottak magyar befektetők.

Magyarországon a Matador a járműiparban, a Slovenský investičný holding és a J&Taz ingatlanfejlesztésben, a Holcim Slovensko a cement-, kavics- és betongyártásban, a Penta pedig az élelmiszeriparban a legnagyobb szlovák befektetők.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek