2011. november 17. - A Nemzetgazdaság Minisztérium bejelentette, hogy a magyar kormány - az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében - új típusú együttműködésről kezd tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. A közlemény szerint "saját érdekeink szerint berendezett, gazdaságunkhoz igazított együttműködésre" van szükség az IMF-fel, amely a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli az ország pénzügyi-gazdasági függetlenségét. A bejelentésre meredeken javult Magyarország CDS-árazása, erősödött a forint és emelkedtek a részvényárfolyamok. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy nappal később hivatalosan is kezdeményezte a megállapodás megkötését.

2011. december 15. - Fellegi Tamás addigi nemzeti fejlesztési minisztert a tárgyalások előkészítéséért és vezetéséért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki. A magyar tárgyalódelegáció tagja lett Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár és Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

2011. december 16. - Megszakadt a Magyarország és az IMF, illetve az Európai Bizottság konzultációja az elővigyázatossági hitelről. A lépés Olli Rehn uniós pénzügyi biztos személyes döntése volt, s összefüggésben állt a magyar jegybankot érintő, az EU véleménye szerint az MNB függetlenségét potenciálisan veszélyeztető törvénymódosító javaslattal, illetve hogy a megfogalmazott aggályok ellenére a magyar kormány nem mutatott szándékot a törvény elfogadásának elhalasztására.

2011. december 30. - Az Országgyűlés elfogadta az Európai Unió által kifogásolt új jegybanktörvényt, amelynek értelmében az eddigi kettő helyett legfeljebb három alelnöke lehet az MNB-nek, akiknek személyére a kormányfő tehet javaslatot az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti. A legfőbb jegybanki döntéshozó szerv, a Monetáris Tanács jogköre és létszáma is bővül, a héttagú testületnek ezután maximum kilenc tagja lehet, az új tagokat a parlament választhatja meg. (A jogszabály eredeti tervezete az Európai Központi Bank véleményének hatására több ponton is módosult.)

2012. január 17. - Az Európai Bizottság három kérdésben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozásra vonatkozott. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatban sürgette a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét, ami Rehn szerint magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alaptörvényt is.

2012. január 20. - Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter Brüsszelben megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatást célzó tárgyalásokról. A pénzügyi biztos ismertette a tárgyalások megkezdéséhez szükséges intézkedéseket, köztük a jegybank teljes függetlenségének garantálását, illetve a bíróságok megbízható működését biztosító módosításokat. (Fellegi Tamás az előző két hétben Washingtonban a Nemzetközi Valutaalapnál, Frankfurtban az Európai Központi Banknál, Berlinben és Bécsben a német, illetve az osztrák bankvezetésnél és kormányzatnál a magyar pénzügyi helyzet szempontjából "kritikus partneri kapcsolatokat" térképezte fel a Magyarország által remélt hitelmegállapodáshoz.)

2012. január 25. - Orbán Viktor kormányfő brüsszeli látogatása után egy nappal a Dow Jones amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában megerősítette, kész a jogi változtatásokra az EU-val és IMF-fel kötendő megállapodás érdekében. A Nemzetközi Valutaalap az aznap közzétett országjelentéshez kapcsolódó igazgatótanácsi értékelésében közölte: bizalomerősítő magyar gazdaságpolitikát és a kiigazítási folyamat stabilizálását tartja szükségesnek.

2012. március 7.- Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásra adott magyar válaszok megismerése után bejelentette, hogy a központi bank függetlenségét érintő kötelezettségszegési ügyben nem térnek át az eljárás következő szakaszára, hanem további tájékoztatást kérnek a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor még nem teljesültek annak feltételei, hogy bármilyen pénzügyi támogatásról nemzetközi tárgyalások kezdődhessenek Magyarországgal. A feltételek közé sorolták a jegybankra vonatkozó szabályozással kapcsolatban tisztázó információk megadását, továbbá a bizottság korábbi kérdéseire adott válaszokban szereplő vállalások "tettekre fordítását".

2012. április 16. - Az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével Frankfurtban ötoldalú egyeztetést tartottak, tisztázandó az MNB-ről szóló törvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket. (Az EKB április 12-én a jegybanktörvény módosításáról közzétett véleményében néhány pontot továbbra is kifogásolt, ugyanakkor nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben - például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban - az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el.) Az Európai Bizottság brüsszeli ülésén úgy értékelte, hogy Magyarország "elégséges lépést tett és kötelezettséget vállalt" ahhoz, hogy megkezdje a pénzügyi tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről. Mint közölték, az Európai Bizottság kész lezárni a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást a Magyar Nemzeti Bank ügyében. (Orbán Viktor miniszterelnök előző nap Brüsszelben, a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel tartott informális megbeszélésen megerősítette a szükséges magyar jogszabály-változtatási kötelezettségvállalásokat.)

2012. június 2. - Varga Mihályt nevezték ki az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszterré a május 9-én lemondott Fellegi Tamás utódjaként. Varga Mihály május 22-i parlamenti bizottsági meghallgatásán feladatai közé sorolta a Magyarország iránti bizalom erősítését, a védőháló "kifeszítését" és a megállapodás megkötését; szerinte az IMF/EU-hitelmegállapodás nagyságrendi megtakarítást és előnyöket jelent majd az országnak.

2012. július 6. - Az Országgyűlés a kormánypártok, az MSZP és az LMP támogatásával, 283 igen szavazattal, a Jobbik 30 nem voksával, 3 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében változnak a Monetáris Tanács tagjainak és az MNB elnökének felmentésére vonatkozó szabályok is. A módosítások kiterjedtek mindazokra a pontokra, amelyeket az Európai Bizottság felvetett a jegybanki függetlenség kérdésével kapcsolatos, Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás megindításakor, valamint amelyeket az Európai Bizottság, az EKB és az IMF közös munkacsoportja a tárgyalások megkezdésének feltételeként jelölt meg. Nem sokkal a törvénymódosítás elfogadása után az Európai Bizottság bejelentette: július 17-én Budapestre érkezik az EU és az IMF tárgyalóküldöttsége. A bizottság július 19-én a kötelezettségszegési eljárást is lezárta.

2012. július 17-25. - Budapesten tartózkodott az IMF és az EU közös delegációja. Érkezésük előtt bejelentették, hogy készenléti hitelmegállapodásról tárgyalnak, de tudomásul veszik, hogy a magyar kormány a készenléti hitelmegállapodást elővigyázatossági hitel gyanánt fogja kezelni.

2012. szeptember 6. - A Magyar Nemzet című napilap arról írt, hogy a Fidesz-KDNP-frakció sárvári tanácskozásán megismerte az IMF kölcsönfeltételekre vonatkozó követeléseit: nyugdíjcsökkentés, a nyugdíjkorhatár emelése, a családi pótlék csökkentése, a személyi jövedelemadó emelése, privatizáció, az utazási kedvezmények csökkentése, bürokrácialeépítés, általános, értékalapú ingatlanadó, az önkormányzatok kiadásainak csökkentése, a bankadó eltörlése és pénzjuttatás a bankszférának. A frakcióülés ezt elutasította, és a kabinetet alternatív IMF/EU tárgyalási javaslat készítésére hatalmazta fel. Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti irodavezetője ezzel kapcsolatban azt közölte, "jelentős pontatlanságokat tartalmaznak" a sajtóban megjelent információk azzal kapcsolatban, milyen ajánlásai vannak a nemzetközi hitelezőknek, egy uniós forrás szerint "a listán szereplő reformok egy része szóba sem került, más része pedig nem úgy került szóba, ahogy az a sajtóban megjelent."

2012. szeptember 19. - A kormány elküldte az Európai Bizottságnak és az IMF-nek alternatív javaslatait arról, hogy milyen lépéseket tenne az IMF-megállapodás érdekében, a levelet az elmúlt két évben megtett gazdaságpolitikai intézkedéseket tartalmazó melléklettel egészítették ki. Októberben az IMF és az Európai Bizottság is megküldte válaszait.

2012. október 9. - A kormány mintegy 200 millió forintos médiakampányt indított az IMF/EU-megállapodás sarkalatos pontjainak ismertetésére. A médiában és óriásplakátokon megjelenő hirdetések (pl. "Nem engedünk az IMF-nek!", "Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét", "Mit várunk az IMF-től?" tiszteletet, bizalmat) elemzők szerint rontották a tárgyalási hajlandóságot.

2012. október 17. - A kormány újabb, 367 milliárd forintos kiigazításról döntött, miután az október 5-én bejelentett mintegy 400 milliárd forintos egyenlegjavító program kapcsán az Európai Bizottság jelezte: ezen intézkedések költségvetési hatásának csak kétharmadát tartja megalapozottnak, így további lépések híján 3,7-3,9 százalék lenne a GDP-arányos költségvetési hiány 2013-ban.

2012. október 26. - Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter cáfolta, hogy megszakadtak volna a Magyarország és az IMF, illetve az EU között zajló hiteltárgyalások, miután egyes magyar médiumok azt írták: az október elején a kormány által indított, a hiteltárgyalásokról szóló médiakampány miatt a megbeszélések "szakítás közeli állapotba kerültek". A kormány az Európai Bizottságnak és az IMF-nek is megküldte a bejelentett kiigazítási lépéseket, ezeket most értékelik a nemzetközi szervezetek.

2012. november 1. - Gerry Rice, a IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója sajtótájékoztatóján közölte: továbbra sincs időpontja annak, mikor folytatódnak a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között.

2012. november 9. - Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára Berlinben úgy fogalmazott: az IMF-fel és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken egyelőre sem az IMF/EU-hitel összegéről, sem formájáról nem született megállapodás, a folyamat jelenleg az álláspontok bemutatásánál tart.

Kapcsolódó cikkek