Közleményük szerint az előző kormányzat a 2004-2006-os uniós időszak alatt indult győr-gönyűi és cigándi beruházásainak felelőtlen üzleti tervezése miatt a fenntartási időszakban nem megfelelően működő projektek az uniós támogatások visszafizetését vetítették előre. A kikötő esetében 5,9 milliárd forint, míg a cigándi program révén mintegy 8,2 milliárd forint uniós támogatás visszatérítése forgott kockán - írja közleményében az NFÜ.

A kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. október 3-án küldte el az Európai Bizottságnak azt a hivatalos tájékoztatót, amelyben részletesen beszámolt a projektekkel kapcsolatban történt előrehaladásokról, és jelenlegi valamint tervezett működésük részleteiről. Az Európai Bizottság üdvözölte a magyar jelentést és hivatalos levelében elfogadta a magyar álláspontot, így a visszafizetés kockázata már nem áll fenn - írja közleményében az NFÜ.A közlemény szerint a Győrtől 12, Gönyűtől 3 kilométerre fekvő kikötő 2008 szeptemberében készült el. A beruházás célja az országban működő logisztikai központok egyikeként biztosítani hazánk szállítási lehetőségeit, bekapcsolódva a nemzetközi fuvarozási rendszerekbe. A kikötő továbbfejlesztésére szeptember végén készült egy stratégia anyag a jövőre vonatkozó főbb irányok meghatározásával. A vízi szállítás környezetkímélőbb és gazdasági szempontból is jóval előnyösebb a közúti és vasúti szállításnál.

A kikötő ideális helyen fekszik, hiszen vízi úton szinte bárhová el lehet érni a Duna-Majna-Rajna csatornán keresztül és itt halad el több országos vasútvonal, illetve gyorsforgalmi út is - hangsúlyozta az NFÜ közleményébenNémeth Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter - nem régen tett nyilatkozata szerint - a kikötő továbbfejlesztésére vonatkozó támogatás szerződésének módosítása értelmében ki kell dolgozni a megvalósíthatósági tanulmány stratégiai irányait. A meglévő kapacitások jobb kihasználását további betelepülő szolgáltatók versenyével kell biztosítani - írta az NFÜ.A Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program esetében is készült egy új, fenntartható tájgazdálkodási koncepció. Felmerült továbbá a tájgazdálkodásba bevont területek esetleges állami megvásárlása és egységes területként történő kezelése. Hosszabb távon így költséghatékonyabb lehet az árvízvédelmi árasztások következtében szükséges kártalanítás.

Kapcsolódó cikkek