A kutatás-fejlesztés és az innováció területén az elmúlt két évben jelentős szerkezeti-intézményi átalakulás ment végbe. Alapvető változások történtek a szabályozásban és a finanszírozásban is - ismertette a folyamatot Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár szerint ezek együttesen vezettek oda, hogy 2011-ben a kutatás-fejlesztési ráfordítások elérték a 336 milliárd forintot, a hazai GDP 1,2 százalékát. Az elmúlt húsz évben ez az arány még sosem volt ilyen magas.Az innovációs stratégia kitörési pont lehet Magyarország számára - mondta az államtitkár. Alapvető célként határozza meg a tervezet, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások Magyarországon az évtized végére elérjék a hazai GDP 1,8 százalékát - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ez ambiciózus, de reális cél.Kiemelte: el kívánják érni, hogy 2020-ra Magyarországon a kutatók összlétszáma a jelenlegi 37 ezer helyett 56 ezerre emelkedjen, a növekedést különösen az iparban, a vállalati szférában tartják fontosnak.Stratégiai cél, hogy 30 nagyobb hazai kutatási és technológiai műhely lépjen be a világelitbe, 30 új, globális nagyvállalati kutatás-fejlesztési központ telepedjen le az országban, 30 hazai technológia-igényes középvállalat jelenjen meg domináns pozícióval a kelet-közép-európai térségben, 300 kutatás-fejlesztésre támaszkodó, gyors növekedésre képes kisvállalat lépjen ki sikerrel a nemzetközi piacra, illetve 1000 innovatív kezdő vállalkozás jusson a növekedéshez szükséges támogatáshoz.

A stratégia megvalósításának eszközrendszeréhez várják a további javaslatokat, akár a pályázati rendszerrel, akár az adózási környezet javításával, akár a szabályozási környezet átalakításával kapcsolatban - közölte Cséfalvay Zoltán.A kormany.hu weboldalon elérhető tervezethez bárki elküldheti észrevételeit, javaslatait, illetve személyesen is elmondhatja véleményét a december 4-éig tartó konzultációkon.

Kapcsolódó cikkek