Kárpitosmûhelyben. Egyedülállóknak jó lehetôség

Könnyítendő a kisvállalkozások terheit, a kormány 2013-tól két új adónemet vezet be: a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva). Elvben az adóadminisztráció is egyszerűsödik, ám azt a gyakorlat dönti majd el, hogy ezt a kiva esetében mennyire sikerül megvalósítani. A választás során mindenesetre kellő körültekintéssel kell eljárni, mert az átállással jó néhány olyan új szempont merülhet fel, amely gondos felkészülést igényel a jelenlegi elszámolási szabályokra hangolt könyvelőktől, különös tekintettel a pénzforgalmi szemléletű adólevezetésre.

TÉTELES TEHER A KICSIKNEK
A katát egyéni vállalkozók, illetve kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti (kkt.) és betéti társaságok (bt.) választhatják. Az erősen limitált személyi kör és az évi 6 millió forintos bevételi határ 
miatt szinte kizárólag olyan egyéni vállalkozók számára érdemes ebben az adónemben gondolkodni, akiknek nincs alkalmazottjuk. Főfoglalkozásnál havi 50 ezer forintnyi kata megfizetésével kiválthatók a járulékok (szociális, egészségügyi és szakképzési hozzájárulás), illetve a személyi jövedelem- és a társasági adó is. Mivel az új adónem sem az áfát, sem pedig a különféle helyi adókat nem váltja ki, tapasztalataink szerint leginkább az alanyi áfamentes vállalkozások gondolkodnak az átállásban.

A döntés előtt célszerű kiszámolni az idén várható eredmény alapján a jelenleg alkalmazott metódus – például az egyéni vállalkozói adózás – mellett kalkulált, jövőre fizetendő adóterhet, ehhez hozzáadni a kata által kiváltott közterheket, a végösszeget összevetni a váltás nyomán jelentkező éves adóátalánnyal, amely alapesetben 600 ezer forint. Egy példán szemléltetve, ha egy főtevékenységű, alkalmazott nélküli egyéni vállalkozó legalább a garantált bérminimum után köteles járulékot fizetni – akár a számára jelenleg elérhető eva vagy a vállalkozói személyi jövedelemadózás alatt –, akkor egyértelműen megéri neki váltani. A garantált bérminimum alapján ugyanis havi szinten körülbelül 57 ezer forint járulékot kell fizetnie, ez eleve több a kata esetén fizetendő 50 ezres tételnél, ráadásul utóbbiban az szja és a társasági adó is benne van.

Nem ennyire nyilvánvaló a szituáció egy olyan vállalkozónál, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ám kiegészítő tevékenységként egész évben folyamatosan dolgozik. Legyen mondjuk az éves bevétele 800 ezer, míg a költsége 300 ezer forint. Egy egyéni ügyvédnél például, aki az adott évben csak néhány egyszerűbb megbízást lát el, ez a bevételi szint reálisnak tűnik. E feltételek mellett a kata havonta 25 ezer, éves szinten 300 ezer forint. A vállalkozói szja szerint, ha e nyugdíjas ügyvéd a teljes jövedelemhez az adott helyzetben legkedvezőbb adózású vállalkozói kivétként jut hozzá, az adó- és járulékfizetés 2013-tól így alakulna: az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6600 forint, a nyugdíjjárulék 10, az szja pedig 16 százalék. Ebben az esetben éves szinten körülbelül 210 ezer forint közteherrel kellene számolnia, ez 90 ezerrel kevesebb, mint a katánál. Minél inkább elmarad a bevétel a 800 ezer forinttól, annál kevésbé éri meg neki az új adónemet választani.

VISSZANYERT NYILVÁNTARTÁS
Az egyéni vállalkozók jó része küzd a bonyolult adminisztrációval, ugyanis az eva mértékének fokozatos emelkedésével egyre többen visszatértek a vállalkozói szja-hoz, s ezzel a bevételi nyilvántartás vezetésének lehetőségét elveszítették. Ezt most visszanyerhetik, mert valamennyi kataalany jogosulttá válik erre, így a könyvelési szolgáltatásért fizetett díjuk is csökkenhet.

Összegzésképpen megállapítható, hogy ha valaki megfelel a kata feltételeinek, és alkalmazott nélkül évi 6 millió forint körüli a bevétele, akkor – nagyon kevés kivételtől eltekintve – érdemes váltania.

A katához képest a kisvállalati adó lényegesen szélesebb kör számára érhető el. A bt.-k és a kkt.-k mellett a kft.-k is választhatják, amennyiben éves bevételük és mérlegfőösszegük cégcsoportszinten nem haladja meg az 
500 millió forintot, alkalmazotti létszámuk pedig legfeljebb 25 fő. A magyar vállalkozói társadalmat nézve az értékhatárok viszonylag magasak, így rendkívül sok cég belefér ebbe a körbe.

A kiva szerinti adóalanyt alapvetően ugyanazok a nyilvántartási kötelezettségek terhelik, mint a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodót, az adminisztráció azonban számos újszerű elemmel egészül ki. Ezek közül is kiemelhető a pénzforgalmi szemléletű eredménymegállapítás, illetve a sajátos és rendszeres időközönként ismétlődő adóelőleg-számítás. Ez utóbbi még a gyakorlott könyvelőknek is komoly fejtörést okozhat, ami nem elhanyagolható szempont a döntésnél.

A viszonylag nagyobb vállalkozási méret okán a kiva elsősorban a társasági adó (tao) alá tartozó cégek számára lehet alternatíva, ám a váltás alapos mérlegelést igényel. Különösebb utánaszámolás nélkül talán csak az alkalmazottal rendelkező, bérköltséget is elszámoló, ám veszteséges társaságok számára mondható biztosan, hogy könnyítéssel járhat az új adónem. A kivánál ugyanis a veszteséges társaság adóalapját legalább a személyi jellegű ráfordításként elszámolt, járulékalapot képező kifizetések alkotják, s az adó mértéke 16 százalék. Mivel a taónál a bérköltség után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást – azaz összesen 28,5 százaléknyi közterhet – kell megfizetni, a kiva 12,5 százalékpontnyi megtakarítást hozhat.



TÖBB ÉVRE ELŐRE
A pontos kalkulációhoz határozzuk meg a 2012. évi beszámoló várható adatait, esetleg vegyük elő a korábbi évek beszámolóit is, illetve tervezzük meg a 2013-as számokat. Ezután – a beszámolók és főkönyvi kivonatok alapján – nézzük meg, hogy a kiva választása mellett mekkora lenne a társaság teljes adóterhe, majd az eredményt vessük össze a tao szerintivel. Nyugodtan kiindulhatunk a korábbi évek adataiból, ha azok egyébként jellemzők és meghatározók a jövőre nézve is. A számítást tanácsos eleve több évre elkészíteni, mivel az eltérő adóalapok miatt nem biztos, hogy egy adott esztendőben elért megtakarítás minden évre valóban érvényes. (Összehasonlító számítási példánkat lásd a táblában.)

Az adózókat nehezebb döntés elé állító kiva választásáról első ízben 2012. december 20-ig kell nyilatkozni. Mivel nem biztos, hogy egyetlen adóévben elérhető olyan jelentős megtakarítás, amely ellensúlyozza az új típusú adminisztrációs terheket, ezért itt átfogóbb, minimum középtávon érvényesülő adóstratégiát kell kidolgozni. A másik új adónemnél ilyen típusú, akár adóéveken is átívelő gondolkodásra nincs szükség, tekintettel arra, hogy a kata első ízben 2013-ban választható, és a rendszerbe az év során is be lehet lépni. Más kérdés persze, hogy a váltás milyen adminisztrációs terhekkel jár.

A szerző a LeitnerLeitner Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. partnere

Kapcsolódó cikkek