Európai dohány bolt. Internetre menekülhetnek a kereskedôk

December elsején Ausztráliában életbe lép a világ legszigorúbb dohánytermék-szabályozása, amely az adminisztratív költségek növekedése és a fogyasztás várható csökkenése miatt nagy eséllyel rontja a dohányipar jövedelmezőségét. A párját ritkító szigorúságot az Európai Unióban is sokan másolnák, ahol hosszabb ideje előkészítés alatt áll a dohánytermékekről szóló, még 2001-ben elfogadott irányelv módosítása. „Ha rajtunk múlna, az ausztrál törvényt honosítanánk meg Európában is” – közölte a Figyelővel Javier Delgado Rivera, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) brüsszeli irodájának kommunikációs igazgatója. Az Európai Bizottság február óta rejtélyes okból halogatja az új irányelv elfogadását, amelyben sokan a dohánylobbi kezét vélik felfedezni, még ha nincs is rá bizonyíték. 

Mire terjedhet ki az új szabályozás?
- 
A cigaretták csomagolására (egyencsomagolás, elrettentő képek, 20 szál egy dobozban)
- 
Az adalékanyagok, különböző ízek betiltására
- 
A dohány reklámozására és eladására (csak pult alól lehetne árulni)
- 
Új termékek szabályozására (elektromos cigaretták, vízipipa, snüsz)
- 
Az internetes értékesítés szigorítására HIVATALOS LOBBI ÉS MÁS
Bár a készülő szöveget hétpecsétes titokként kezelik, senkit sem lepne meg, ha az eddigi trendet folytatva tovább szigorítanák a dohánytermékekre vonatkozó európai szabályokat, és ezzel újabb csapást mérnének a dohányipar különböző szegmenseire, a gyártóktól kezdve a kiskereskedőkig. 

Az utóbbi években erős offenzívába lendült egészségvédők szerint a további korlátozásokat indokolja, hogy az eddigi intézkedések dacára az Európai Unióban évente továbbra is 650 ezerre tehető a dohányzással összefüggő halálozások száma, és körülbelül kétmillióra évente az új szív- és érrendszeri, rákos és egyéb megbetegedések száma.

Az egyik legnagyobb multinál dolgozó forrásunk ezzel szemben úgy látja, hogy a dohánygyártók bőrére megy ki a játék. „Addig akarnak szorítani a szabályokon, amíg ellehetetlenítik az iparágat. Arról van szó, hogy az egészségipar kinézte magának egy másik iparág pénzét” – fogalmazott sarkosan, hangsúlyozottan saját véleményeként a forrás. „Arra szorítanak rá minket, hogy élvezhetetlen termékeket gyártsunk, jellegtelen csomagolásban, a cigit dugjuk el a pult alá, lehetőleg minél drágább legyen, és a végén még ne is legyen hely, ahol el lehetne szívni” – foglalta össze a gyártók nézőpontját egy nevének elhallgatását kérő lobbista. 

Brüsszelben 9 dohánycég és 22 ipari lobbicsoport tevékenykedik. A dohányipar 97 főfoglalkozású lobbistát foglalkoztat, 5,3 millió eurós büdzséből. A Philip Morris International brüsszeli képviseletének éves költségvetése például 1,125 millió euró (kilenc lobbistával), ám ez csak a hetede annak az összegnek, amelyet a multinacionális cég Washingtonban fordít lobbizásra. Ez azonban vélhetően csak a jéghegy csúcsa, mert több, egyébként az uniós intézmények dohányszabályozásnak szentelt ülésein megjelenő dohányipari vállalat, illetve szervezet nem regisztrálta magát a bizottságnál. Ilyen a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége is.

Ha hinni lehet az ipar képviselőinek, a jogszabályi szigorítások nem változtattak érdemben a korábbi tendenciákon, így azon sem, hogy a fogyasztás a demográfiai változások, a módosuló szokások és a lakosság egészségtudatosabb hozzáállása miatt a nyolcvanas évek óta hanyatlóban van. A sorozatos és jelentős jövedékiadó- és áremelések ugyanakkor átrendezték a piacot, ez a sodrós dohány eladásának növekedéséhez és a feketepiac felvirágzásához vezetett. Az uniós tagállamoknak egy 2007-es adat szerint 67 milliárd euró adóbevételük származott a dohánytermékek fogyasztásából. Ugyanebben az évben a vámhatóságok 230 millió euró értékben foglaltak le csempészárut, ami után nem fizették be az adót.

CSÁBÍTÓ CSOMAGOK
Hasonló érvek ütköznek a csomagolási szabályok szigorításával kapcsolatban is, amelyek várhatóan az irányelv felülvizsgálatának is tárgyát képezik majd. Az egészségügyi lobbi azt szeretné, ha ausztrál mintára Európában is kötelezővé tennék a cigisdobozokon a dohány egészségre gyakorolt romboló hatását bemutató, elrettentő képeket (piktogramokat), a doboz még nagyobb felületén (75 százalékán) az egészségügyi figyelmeztetéseket, továbbá azt, hogy olyan egyencsomagolást vezessenek be, amelyen csak a márka neve szerepelhet, a logója és egyéb megkülönböztető jele már nem. A gyártók szerint mindez csak arra lesz jó, hogy könnyebb lehet a cigaretták hamisítása. „Ez nem igaz. Nincs szó arról, hogy fehér vagy fekete színű egyendobozok legyenek. Továbbra is lesznek a dobozokon megkülönböztető jegyek” – száll vitába az állítással Javier Delgado Rivera. 

A Dalli-gate
Nemrég botrányos körülmények között kényszerült lemondani John Dalli, az EU fogyasztóvédelmi és egészségügyi biztosa. Az ügy főszereplője Silvio Zammit, egy máltai üzletember, Dalli közeli ismerőse, aki február közepén egy étteremben 60 millió euró kenőpénzt kért a Swedish Match nevű dohányvállalat jogi képviselőjétől, hogy John Dalli elintézze egy bizonyos forgalmazási tilalom feloldását. Barroso elnök szerint a dohányirányelv elfogadása kapcsán Dalli helyzete tarthatatlanná vált. A máltai politikus később kifogásolta lemondatásának körülményeit, és egy sajtótájékoztatón azt valószínűsítette, hogy a befolyásos dohánylobbi állította félre őt. Egészségvédők nem is zárják ki ennek a lehetőségét, mert szerintük Dalli éppen a dohánytermékekről szóló irányelv szigorításának híve volt. Az egészségvédők bevallott szándéka, hogy a csomagolási paramétereken úgy változtassanak, hogy azok veszítsék el vonzerejüket, különösen a fontos célcsoportnak tartott fiatalok szemében. Bulgáriában és Romániában a dohánygyártók például kecses, parfümre vagy ajakrúzsra emlékeztető formájú dobozokban kínálják a füstölgő árut, elsősorban a fiatal nőkre gyakorolt csáberejére apellálva. Az ilyen formájú dobozokat ezért nemcsak betiltanák, hanem azt is előírnák, hogy egy csomagban ne lehessen 20 szálnál kevesebb cigaretta, ez már jelenleg is előírás több tagállamban, így Magyarországon is.

A szigorítások előreláthatólag a dohányáruk értékesítésére is kiterjednek. A tervek között szerepel a cigarettamárkák eladóhelyeken való reklámozásának tiltása és annak előírása, hogy cigarettát csak a pult alól lehetne árusítani a jövőben. Mivel a szigorítás jelentős bevételtől foszthatja meg a kiskereskedőket, a trafikok üzemeltetői többéves átmeneti időszakot kaphatnak a rendelkezés alkalmazására.

SNÜSZ PASSZ
A 11 évvel ezelőtt elfogadott jelenlegi jogszabály óta új típusú termékek is piacra kerültek, amelyek közül néhány eddig elkerülte a szabályozást. Ezek közé tartozik az elektromos cigaretta, amelyre jelenleg nincsenek külön előírások, így a nikotintartalomra vonatkozóan sem. A vízipipa is egyre nagyobb teret hódít. Az irányelv megszületése körül bábáskodók szerint valószínűleg nem történik változás a csak Svédországban engedélyezett füstmentes, fogíny alá helyezett tubák, a snüsz esetében, jóllehet elég nagy piaca lehetne Európában.

Interneten keresztül ugyanakkor az EU bármelyik pontján ehhez a termékhez is hozzá lehet jutni, Magyarországon is létezik már egy honlap, amely az első magyar snüszwebáruházként hirdeti magát. Az internet nagy kihívást jelent a jogalkotók számára, hiszen az ilyen módon külföldről rendelő fogyasztók – mint azt a snüsz esete is mutatja – nemcsak kijátsszák az uniós szabályokat, de a dohányzás kontrolljára irányuló tagállami politikák hatékonyságát is gyengítik, amennyiben nem fizetik be a jövedéki adót, amelyet végfelhasználóként egyébként kötelesek lennének megtenni.

Kapcsolódó cikkek