A tartományokat képviselő Bundesratban többségben lévő szociáldemokraták és Zöldek szerint a megállapodás ellentétes a közteherviselés elvével, és fellazítja az adózási fegyelmet, hiszen "aprópénzért" felmentést ad a pénzüket Svájcba menekítő adócsalóknak. A berlini és a berni vezetés több éves tárgyalása során kidolgozott egyezmény szerint a németországi illetőségű magánszemélyek svájci pénzintézeteknél elhelyezett, és a német adóhatóság elől eltitkolt eszközeire - az összeg nagyságától és az elhelyezés óta eltelt idő hosszától függően - 21 és 41 százalék közötti adót vetnek ki. A 10 évre visszamenőleg kivetendő különadó beszedéséről a svájci pénzügyi igazgatás gondoskodik, amely azután átutalja az összeget Németországnak.

Az anonim eljárás révén a pénzüket Svájcba menekítő németeknek továbbra sem kell felfedniük kilétüket, megtakarításukat pedig legalizálják. A Svájcban már ratifikált és a német törvényhozás alsóházában, a konzervatív-liberális többségű Bundestagban megszavazott egyezménytől a német pénzügyminisztérium 10 milliárd eurós bevételt remélt. A megállapodás másik lényeges eleme, hogy a Svájcban elhelyezett német megtakarítások hozamát 2013-tól a német szabályoknak megfelelően adóztatják, és ezt a pénzt is átutalják, ami a pénzügyminisztérium szerint további évi 750 millió eurós bevételt jelentene.

Német becslések szerint német magánszemélyek több mint 60 milliárd eurót helyezhettek el Svájcban adókerülés céljával. A Bundesrat döntése miatt az egyezmény egyelőre nem lép életbe. A kormány kezdeményezte, hogy az ügyet utalják a törvényhozás két háza között egyeztető bizottsághoz. Az eljárás várhatóan nem hoz megoldást, egyebek mellett azért, mert nem valószínű, hogy a jövő évi országos parlamenti választásra készülő ellenzéki pártok megváltoztatják véleményüket. A pénzügyminisztérium az egyezséggel akarta megoldani azt a német-svájci konfliktust, amely 2010-ben robbant ki, amikor a német pénzügyőrség megvásárolt egy CD-t tele a Crédit Suisse svájci nagybank adóelkerüléssel gyanúsítható német ügyfeleinek adataival.

Azóta csaknem egy tucat CD-t vásároltak a pénzügyőrség egyes tartományi szervezetei a helyi - szociáldemokrata, vagy pedig zöldpárti vezetésű kormány - utasítására. Az adatbázisok beszerzéséről szóló hírek hatására általában hirtelen megugrott az önrevíziót kérő, eltitkolt jövedelmüket bevalló magánszemélyek száma, és a tartományi kormányok milliárd eurós nagyságrendű bevételhez jutottak. A CD-k miatt kialakult feszültséget mutatja, hogy az idén áprilisban Svájcban elfogatóparancsot adtak ki három német pénzügyőr ellen banktitok megsértése és gazdasági kémkedés gyanúja miatt, mire a Bild című bulvárlap feljelentette Simonetta Sommaruga svájci igazságügyi minisztert adócsalásban való bűnrészességre hivatkozva.

Kapcsolódó cikkek